Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Választás 2010: a jelölt- és listaállítás rendszere

Az április 11-i országgyűlési választáson az egyéni választókerületekben pártjelöltek és független jelöltek is indulhatnak, területi és országos listát azonban csak pártok állíthatnak.
Az 1989-ben megalkotott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény kétfordulós, vegyes választási rendszert hozott létre, amelyben megtalálhatók az egyéni választókerületi és listás rendszer elemei is.

A választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van). A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki.

Az egyéni választókerületekben a választáson jelöltként pártjelöltek és független jelöltek is megmérettethetik magukat, sőt jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Az egyéni választókerületi jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges.

Területi listát az a párt állíthat, amely az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. A pártok közös egyéni választó-kerületi jelölés

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Közös területi listák alapján közös országos lista állítható, és önálló vagy közös országos listák is kapcsolhatók.

Annak, hogy területi és országos listát csak pártok állíthatnak, az alkotmányos szabályozás az oka: az alaptörvény olyan többpártrendszert és parlamentáris demokráciát rögzít, melyben elengedhetetlen a pártok parlamenti tevékenysége. Az alkotmány a pártoknak a demokratikus intézményrendszer működéséhez nélkülözhetetlen feladatokat ír elő, ebből pedig az következik, hogy az országgyűlési választásokon a pártok versengenek egymással.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 1998-ban egy indítvánnyal kapcsolatban már vizsgálta, alkotmányellenes-e, hogy független jelöltek az országgyűlési képviselő-választáson nem állíthatnak listát. A testület ekkor azt állapította meg, hogy ez nem alkotmányellenes.

Határozatában az Ab emlékeztetett rá: az egyéni választókerületekben a választópolgárok személyekre szavaznak, és a jelöltek e szavazatok alapján nyerik el mandátumukat. Ettől eltér a listás választás rendje, amely a pártok mandátumszerzését biztosítja.

Független jelöltnek az számít, akit nem jelölőszerv állított. A független jelölt tehát a választópolgárok ajánlása alapján szerezheti meg az indulás jogát, és szerezhet mandátumot. A független jelölti minőség fogalmilag kizárja, hogy a pártok számára biztosított listás választási rendszerben listát állítsanak - mondta ki az Alkotmánybíróság.

Fontos szabály, hogy azok a pártok, amelyek területi listáira leadott érvényes szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott összes érvényes szavazat 5 százalékát, nem kaphatnak mandátumot sem a területi listáról, sem pedig az országos listáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb bírságot szabtak ki a Csillagszóró hadműveletben

A hatóságok országosan továbbra is kiemelt figyelmet fordítottak a bevásárlóközpontokra, a nagy… Tovább olvasom