Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Választóik kezében a jövőjük

Folytatás az 1. oldalról.

A Kisalföld-kerekasztal cikkben rövidítettük a képviselőjelöltek neveit: Tóth Tiborné dr. (MSZP) T. T., dr. Pap János (Fidesz) P. J. szignóval válaszol kérdéseinkre.

A tisztább választásokért

– Hogyan értékelik az első fordulós eredményeiket annak fényében, hogy a megyében egyedüliként itt végzett első helyen az MSZP jelöltje?
T. T.: – A választópolgárok nagyon bölcsen döntöttek a többpárti demokrácia mellett. Pszintén örülök annak, hogy négy párt került a parlamentbe, hiszen ez a demokrácia egyik biztosítéka lehet. Ami a szereplésemet illeti, tudtam, hogy nagyon nehéz feladat előtt állok, hiszen gyakorlott politikusokkal mérettettem össze, de úgy hiszem, hogy nem maradtam alul. Ez a 44,6 százalékos eredmény nyilván a városban hozott nekem nagyobb szavazatarányt, míg vidéken Pap János kapott több voksot. Nagy eredményként értékelem, hogy a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest a falvakban hét-nyolc százalékos javulást értünk el, ami nyilván az MSZP-nek is szól, de azt gondolom, hogy a személyemnek is köszönhető.
P. J.: – Győr-Moson-Sopron megye hét választókerülete hétféle. Ebből a legérdekesebb a négyes számú körzet. Nem lepődtem meg az első forduló eredményén. Az elmúlt két választás alkalmával az első körben nekem mindig a második hely jutott. A számadatok nagyon beszédesek, 1998-ban 3345 szavazat különbséggel sikerült a második helyre jönnöm, 2002-ben 2402, most pedig 1387 volt a különbség. Ez mindenképpen egy javuló tendencia. A városban és a falvakban is kevesebben mentek most el szavazni, mint négy évvel ezelőtt. Ebből jól látszik, hogy vannak még tartalékok.
T. T.: – A most fölmerült esetleges átszavazások lehetőségét etikátlannak és felháborítónak tartom. Személyes értesüléseim vannak arról, hogy más körzetekből, például Mosonszentmiklósról jelentkeztek át ide. Úgy vélem, ne más körzetben lakók döntsék el, hogy ki lesz nálunk az országgyűlési képviselő. Több olyan visszajelzést kaptam, amik más módon is megkérdőjelezhetik a választás etikusságát. Vallásos emberek kerestek meg azzal, hogy miként fogadhattam el az MSZP felkérését. Azt gondolom, hogy ezek hátterében néhány, a templomokban elhangzott etikátlan megjegyzés áll. Úgy gondolom, a jövőben mindenképpen szükség lenne egy „Tisztább választásokért” című kiáltvány, etikai kódex megalkotására, amiben előre lefektethetnénk a játékszabályokat az ilyen esetek elkerülése érdekében.
P. J.: – Négy éve is hallottunk átszavazásról. Akkor a Fidesz vetette fel azt, hogy a törvénynek ezt a részét – amit Lamperth Mónika rendeletben megerősített – töröljék el. Úgy vélem, senkinek sincs joga másik körzetből ide beszavazni. Én nem tudok róla, hogy rám akarnának átszavazni a második fordulóban. Semmi olyant nem kérnék, ami a hitemmel ellentétes. Amit az ember nem tisztán szerez, azon nincs áldás. Azt gondolom, ha tudunk tenni érte, akkor tegyünk azért, hogy ezek az emberek ne szavazzanak ebben a körzetben. A templomban tett esetleges kijelentésekről nekem nincs információm. Úgy gondolom, nem szerencsés, ha valóban így történt, ám az érthető, ha az egyházak esélyegyenlőséget szeretnének például az oktatási intézmények finanszírozásában.

A részvételi arányon el kell gondolkodni...

– Önök szerint hol vannak még tartalékaik a második fordulóra és hogyan próbálják mozgósítani híveiket?
P. J.: – A részvételi arányból egyértelműen látszik, hogy vannak még tartalékaink, de hogy miként fogjuk őket mozgósítani, ez egyelőre maradjon a mi titkunk. Az elmúlt tizenhat év legszomorúbb tapasztalata, hogy idejutott a demokrácia. Az emberek kiábrándultak, nem akarnak elmenni szavazni. Úgy gondolom, itt találjuk a tartalékokat, őket kell kérni a szavazásra. Erre természetesen létezik stratégiánk, amiről majd utólag kiderül, hogy jónak bizonyult-e.
T. T.: – A 67 százalékos mosonmagyaróvári részvételen nagyon komolyan el kell gondolkodni. Még annyian sem mentek el voksolni, mint négy éve. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az emberek megelégelték a politikai sárdobálást. Az ország jövőjének meghatározásában minden egyes ember véleményére szükség van. Most mindannyiunknak arra kell törekedni, hogy a második fordulóban az embereket a részvételre biztassuk. Fontolják meg, hogy mi rejlik a programok mögött és mik az emberi garanciák. A pártok közti megegyezések is segíthetnek még a második fordulós mozgósításban.
– Önök szerint mik a legégetőbb problémái Mosonmagyar-

óvárnak és miként lehet ezeket megoldani?
T. T.: – A városfejlesztés legfontosabb kérdése a mosoni városrész teljes rekonstrukciójának megvalósítása. Ez szerepel az Új Magyarország programban is. Kiemelten szeretném képviselni a mosonmagyaróvári ipari park ügyét is. Az MSZP programjának fontos összetevője az ipari parkok pályázati rendszerű támogatása. Ez fontos kérdés, hiszen ezzel a város munkahelyteremtésben nagyot léphet előre.
P. J.: – A város legfőbb gyengesége az a négy évvel ezelőtti 9 milliárd forintos fejlesztési ígéret, amiből szinte semmi sem valósult meg Mosonmagyaróváron. Az Orbán-kormány által a kórház-rekonstrukcióra megszavazott 2 milliárdon kívül semmiféle központi forrás nem jött a városba. Bár nagy szükség lenne rá, ám az ígéret ellenére nem épült meg az autópálya déli lecsatlakozója. A városnak két ipari parkja is van, valójában azonban egy sincs. A 2005-ös átadással ígért sportcsarnok 2006-ban sem valósul meg. A város adottságai kiválóak és egyedülállóak egy logisztikai bázis kialakításához. A két szomszédos ország nem kíván a hármas határ adta előnnyel élni, így ez nekünk nagy lehetőség lenne. Meg kell fordítani azt a tendenciát, ami ma Mosonmagyaróvárra és környékére jellemző, hogy a városból viszik ki a dolgozókat a vidéki üzemekbe. Mosonmagyar-

óvár mindig is ipari város volt, most pedig azok a tradicionális vállalatok, ahol ezerszámra alkalmaztak embereket, százas nagyságrendű dolgozói létszámmal működnek.

Infrastruktúra

és turizmus


– Miként képzelik el a vidékfejlesztést és Szigetköz gondjait orvosolni?
T. T.: – A vidékfejlesztés a programom sarkalatos kérdése. Ezen elsősorban a Szigetköz és a kapcsolódó térségek infrastrukturális és turisztikai fejlesztését értem. Az infrastruktúra az alapja mindennek, a mezőgazdasági termeléstől az iskolába való bejárásig. A fejlesztések szükségességét jól jelzik a szigetközi járhatatlan utak. Ezek rendbehozatala elsődleges feladata a következő időszaknak. Az Új Magyarország programban a turisztikai fejlesztések kiemelt szerepet kapnak. Összekapcsolva sok más területtel, Szigetköznek a komplex fejlesztési programját komolyan kell vennünk. Ennek a komplex programnak fontos része az agrárfejlesztés. A hatvan-negyven százalékos növény- és állattenyésztési arányt meg kell fordítani és így kiegyensúlyozottabb viszonyok érvényesülhetnek. A térségfejlesztési programot a kis- és középvállalkozások fejlesztésének előtérbe helyezésével lehetne olyan szintre hozni, hogy minél több ember helyben maradva találh atna magának munkát. Az országosan jellemző ötszázalékos mezőgazdasági foglalkoztatottság a térségben magasabb arányt érhetne el ezáltal. A vidékfejlesztés komplex módja a Leader-program, aminek a segítésébe én is bekapcsolódtam. Úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztés szinte egyedüli, kizárólagos módja lesz a jövőben az Európai Unión belül a Leader-csoportok létesítése. A falvakban az óvodák és az iskolák megtartása létfontosságú ésszerű határokon belül. Az alsó tagozatot helyben kell tartani, a felsősök esetében a szakos ellátottság biztosítása az elsődleges szempont. Az iskolahálózat kiváló infrastruktúrájú Mosonmagyaróváron. Szeretnénk még idehozni egyet a megyébe tervezett hat szakképzési központ közül is. A térség fejlődésében nagy szerepe lesz a tervezett bezenyei élményvárosnak és Euro Vegasnak, illetve Máriafürdőnek is, hiszen több száz munkahelyet teremtenek majd. Sajnálatos, hogy a fejlesztéseket lehetővé te vő szerencsejáték-törvénymódosítást Pap János nem szavazta meg.
P. J.: – Képviselőként mindig azt tartottam szem előtt, hogy a helyi érdekeket képviseljem. Ebben az ügyben többen is megkerestek, hogy a szerencsejáték-törvény módosítása kedvezőtlen lehet a térség fejlődésére. Máriafürdő esetében pedig csupán finanszíroznia kellett volna a kormánynak a megítélt támogatást. A szigetközi úthálózat kritikán aluli, ez mindenképpen megoldásra vár. A vidékfejlesztés az agrárium fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Ez Szigetközre különösen igaz, hiszen itt a növénytermesztés és az állattenyésztés tradicionálisan jellemző volt. Ma a szigetközi településeken élőknek legalább a tizenöt százalékát a mezőgazdaságban lehetne foglalkoztatni és ott lehet tartani. Emellett a falusi turizmus további tizenöt százalékot tudna foglalkoztatni. A Fidesz programjában szerepel az állatlétszám jelentős növelése, ami az emberek falun tartásának az egyik lehetséges változata. Problémát jelent továbbá a falusi kisisko lák megszűnése is, amik nélkül az értelmiség falun tartása nehézségekbe ütközik.
– A pártok országos programjában miért nem kapott helyet a Szigetköz és a Duna kérdése? Elfeledkezett rólunk a nagypolitika?
T. T.: – Az Új Magyarország program Duna-programja foglalkozik ezzel is. Ennek egyik kiemelt pontja a Mosoni-Duna rehabilitációja és a szigetközi vízpótlás biztosítására európai uniós források keresése. Emellett turisztikai fejlesztések és kikötők létesítését is tartalmazza a program. Az uniós források felhasználásával és komplex fejlesztéssel nagy előrelépés történhet ebben a térségben. A Duna elterelését és a szigetközi vízpótlás kérdését el kell választani egymástól.
P. J.: – A Duna a szlovákokkal való megegyezés tárgya, ám a megegyezés hiánya nem pecsételheti meg a Szigetköz sorsát. A vízpótlás helyett a vízellátást látom az egyedüli jó megoldásnak. A Fidesznek megvan a nemzetipark-koncepciója a tájegységre konkrét tervekkel és költségvetéssel, amit 2002-ben lesöpörtek az asztalról. A Mosoni-Duna komplex rehabilitációs terve kész van, ezt a Szigetközi Rehabilitációs Bizottság keretében 1998 és 2002 között elvégeztük, ez alapján meg lehet valósítani a munkát.

Mi lehet

a választások után?


– Miként képzelik el a jövőjüket a választás után?
P. J.: – Bármilyen összetételű is lesz az Országgyűlés, át kell térni a háromhetenkénti ülésezésre. Nem lehet dolgozni a heti ütemben, törvénygyárat nem lehet csinálni a parlamentből. Ugyanakkor ez alatt a három ciklus alatt kedvező tapasztalataim vannak, majd az emberek bölcs választása eldönti, hogy ki képviseli a körzetet. Másrészt pedig a saját szakmájához is vissza tud térni az ember, ez egy teljesen természetes dolog. A második forduló előtt rá vagyunk utalva az emberek döntésére, az ő kezükben vagyunk.
T. T.: – Az eddigi tizennyolc évi igazgatói munkám bizonyította, hogy egy ember véges energiá-

val bír. Becsülettel csak főállásban végezhető a képviselőség is. Tehát amennyiben megtisztelnek a választók és érdemesnek találnak arra, hogy a parlamentben képviseljem őket, akkor főállásban szeretném ezt a munkát végezni, hasonló odaadással, mint az eddigiekben sikeres iskolavezetői munkámat. Ha nem sikerül, akkor sem omlok össze, hiszen az élet megy tovább. Az emberek képviseletére tettem fel az életem, bármilyen szinten is csináljam azt. Az iskola is közszolgálatot jelent.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Írja meg!

Közérdekű híre vagy jó ötlete, szabadidős programajánlata van? Írja meg! Címünk: Kisalföld… Tovább olvasom