Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Változások 2014 - Több ponton változik az illetéktörvény

Csokorba gyűjtöttük a január 1-jétől érvénybe lépő jogszabályváltozásokat.
Januártól változnak az szja- és járulékszabályok

Január 1-jétől több ponton változnak a személyi jövedelemadóra (szja) és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó szabályok.

Kiegészül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adómentesen nyújtható vissza nem térítendő támogatások köre, a munkáltatók a jövő évtől adómentesen járulhatnak hozzá a munkavállalók hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének törlesztéséhez is.

A pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatásnak minősülnek, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Ha pedig a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot az adós fizetőképességének megőrzését, helyreállítását szolgáló hitel után, a fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések után személyenként összesen évi 150 ezer forintig lehet rendelkezni az éves szja bevallásban tett nyilatkozattal. A magánszemélyek a jövőben a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is rendelkező nyilatkozatot tehetnek a 2014-ben teljesített egyéni befizetések 20 százalékáig, legfeljebb 130 ezer forintig. Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és nyugdíjbiztosítás alapján történt rendelkezések alapján az adóhatóság által átutalt összeg évente legfeljebb 280 ezer forint lehet. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.

Jövőre a korábbi 50 ezer forintos éves értékhatárral szemben összeghatártól függetlenül adómentesen adható magánszemélyeknek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. A kulturális szolgáltatásoknál megmarad az eddigi 50 ezer forintos keret.

A béren kívüli valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kikerültek a visszaváltható utalványok, ez azonban a munkáltató által fel nem használt utalványok visszaváltását nem érinti.

A jövő évtől a befektetési szolgáltatók közötti verseny ösztönzése céljából a tartós befektetési szerződések esetén a befektetési szolgáltató lecserélése (adóéven belül egy alkalommal) nem minősül a lekötési időszak megszakításának, a magánszemély adókötelezettség nélkül áthelyezheti számláját egy másik szolgáltatóhoz. Ez vonatkozik a már meglévő számlák áthelyezésére is.

Az olyan speciális kamatjövedelemnek minősülő vagyoni érték, amelyből az adó levonása nem lehetséges (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény) adóalapja a szokásos piaci érték 1,28-szorosa lesz, szemben a jelenlegi 1,19-es szorzóval. Ebben az esetben a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is a 28 százalékkal növelt adóalap figyelembevételével kell megállapítani.

A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményt a jövő évtől a doktorjelöltek, illetve doktori képzésben részt vevők után is érvényesíteni lehet.

További változás, hogy a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat üzletpolitikai célú juttatást magánszemélynek adómentesen.

Az új szabályok szerint január 15. helyett a január 10-ig kifizetett, munkaviszonyból származó előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetősége megszűnik.

A járulékok terén a legnagyobb változás, hogy a családi adókedvezmény szja-ban igénybe nem vett részét le lehet vonni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. E kedvezményt, amely 260 ezer családot érint, a biztosított házastársa, élettársa együttesen is érvényesítheti. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosítási ellátásra való jogosultságot.

A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának megszakítása esetén azonban be kell vallania a lekötési hozamot terhelő ehót.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

A nem biztosított magánszemélyek után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege az idei 6660 forintról 6810 forintra emelkedik.

A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés két éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból, a kiküldetés első évének letelte után kerül sor. A munkavállalónak ezt nyolc napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetéseknél a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Változnak a kisadók

Január 1-jétől változik a népegészségügyi termékadó (neta), a közműadó, az energiaadó, a regisztrációs adó, a kata, a hitelintézetek számára pedig bevezetnek egy egyszeri különadót.

A jövő évtől a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, illetve 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcs-, illetve zöldségtartalmú szörpök is a neta hatálya alá kerülnek, az adó mértéke literenként 200 forint lesz.

Változik a közműadó is, a hírközlési vezetékek 200 kilométeres vezetékhosszig adómentesek lesznek (eddig 170 kilométerig 80 százalékos adókedvezmény volt), illetve megemelkednek az e fölött csökkenő mértékben figyelembe vehető adókedvezményekhez kapcsolódó vezetékhossz-sávok. Ezután csak az 500 kilométer feletti vezetékhosszra kell az adókötelezettség 100 százalékát megfizetni (jelenleg 300 kilométer a határ).

A regisztrációs adó úgy változik, hogy átalakítás esetén a negatív regisztrációsadó-különbözet csak akkor lesz visszaigényelhető, ha a jármű magasabb környezetvédelmi besorolásba került.

Az energiaadót érintő változás, hogy a gazdálkodók január 1-jétől az adómegállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adót az elévülési időn belül egy későbbi adómegállapítási időszakban levonhatják vagy visszaigényelhetik.

A kisadózó vállalkozások számára a helyi adóról szóló törvény módosításának köszönhetően lehetővé vált, hogy adóévenként döntsenek az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról. A döntés megváltoztatására már nem csak a kata-alanyiság megszűnésekor lesz lehetőség. Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezhetnek. További változás, hogy előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.

A hitelintézeteknek hitelintézeti hozzájárulás címen 2014-ben egyszeri különadót kell fizetniük a már megképzett, és 2013. december 31-i fordulónappal az eredménytartalékba átvezetett általános kockázati céltartalék után, amelynek mértéke az általános kockázati céltartalék csökkenés 19 százaléka. Ezt nem különadó, hanem társasági adó formában kell megfizetni, a bevallás és adófizetés határideje 2014. március 10. A hitelintézeti hozzájárulást meg kell fizetni akkor is, ha a 2013. évi társasági adóbevallás alapján veszteséges a társaság. Mivel nem különadóról, hanem társasági adóról van szó, az adó összege az éves beszámolóban nem ráfordításként jelenik az meg, így nem rontja az adózás előtti eredményt. A pénzügyi intézmények eddigi különadója 2014-ben is megmarad.

A környezetvédelmi termékdíj módosításának egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíjraktárak intézményének bevezetése 2014. július 1-jétől. A termékeket a termékdíjraktárban termékdíj-mentesen lehet előállítani, abba betárolni, készletezni. A raktárak adóhatósági engedély alapján 5 éves időtartamban működhetnek, azonban a feltételek fennállása esetén az engedélyt újabb 5 évre meg lehet hosszabbítani.

Több ponton változik az illetéktörvény

Több ponton változik az illetéktörvény jövőre: mentesül az illetékteher alól a házastársak közötti ajándékozás és vagyonátruházás, szigorodnak ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti egyes tranzakciók illetékmentességének feltételei.

A házastársak közötti ajándékozás és a házastársak közötti vagyonátruházás illetékmentes lesz, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesül az illetékteher alól. Ezen felül az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés (jelenleg csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).

A gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltételei szigorodnak. A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.

Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás, eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.

Mentes lesz ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

A 2013 elején bevezetett egyes illetékmódosításokkal kapcsolatban kiküszöbölték a hatályba léptető rendelkezés miatti hátrányos illetékkötelezettséget, így, ha az új szabályok szerint - tehát a 2013-ban bejelentett vagyonszerzés ügyében - megállapított illetékkötelezettség magasabb, mint az a korábbi rendelkezések szerint lett volna, az utóbbi alkalmazandó. Az esetlegesen már megfizetett különbözetet visszautalják.

Változások a helyi iparűzési adó megállapításában

Jövőre a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá tartozó adóalanyok adóévre is választhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ha valamilyen okból már nem tartják racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatják az általános szabályok alkalmazását is, s továbbra is kata-alanyok maradhatnak.

A kata hatálya alá tartozó vállalkozók eddig csak a kata-alanyiság időszakának egészére választhatták a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást, vagyis csak akkor léphettek ki az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a kata-alanyiságot is megszüntették.

A mobilszolgáltatóknak az új szabályozás szerint nem csak azon önkormányzatok illetékességi területén keletkezik telephelye, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőik számlázási címe van, hanem az általános szabályok alapján is telephelyük keletkezik ott, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytatnak (például ügyfélszolgálat formájában).

Változik az adóalap telephelyek közötti megosztásának módja is. Az új szabályok szerint a mobilszolgáltatóknak az adóalapjuk 20 százalékát a székhelyük és az általános telephely-fogalom szerinti telephelyeik (például iroda, üzlet) között kell megosztaniuk az általános adóalap-megosztási szabályok alapján. Az adóalap 80 százalékát pedig a jelenleg is hatályos szabályok, vagyis a településeken lévő előfizetők száma alapján kell megosztaniuk azon települések között, ahol előfizetőik vannak.

Az áfatörvény változásai januártól

Január 1-jétől számos ponton változik az áfa szabályozása, így a sertés áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökken, a gabonafélék és az olajos magvak esetében pedig 2018. december 31-ig hatályban marad a fordított adózás.

A fordított adózás ezután kiterjed az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre is, amelyeknél elegendő a hatóság általi tudomásulvétel.

Módosul az időszakos elszámolás szabályozása, ezekben az esetekben az elszámolási időszak zárónapja minősül majd teljesítési időpontnak, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre a jelenlegi szabályozás marad érvényes. Szintén az ellenérték esedékességét kell majd a teljesítés időpontjának tekinteni olyan termékértékesítéseknél, szolgáltatásoknál, amelyeket a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesít, és elszámolásukra a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.

További változás, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. A kupon alapján történő utólagos adóalap csökkentést olyan termékek, szolgáltatások esetében lehet alkalmazni bizonyos feltételek teljesülése esetén, amelyeket nem közvetlenül a pénzvisszatérítést teljesítőtől szereztek be.

Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentességet kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem lehetett alkalmazni, az adózónak lehetősége lesz fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az unió területéről.

A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztették azzal, hogy azokat nem csupán a jogutódlással, vagy apport útján, hanem az üzletág-átruházás keretében megszerzett vagyoni értékű jogokra is alkalmazni kell. Az új szabályokat a 2014. január 1-jén vagy azután szerzett vagyoni értékű jogokra kell alkalmazni. A már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy kívánja-e az új szabályokat visszamenőlegesen alkalmazni.

Nyugtát a jövőben elektronikusan is ki lehet bocsátani, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége.

Január 1-jétől csökken az ügyintézési idő a kormányablakoknál

Január 1-jétől harmincról huszonegy napra csökken az eljárás ideje a kormányablakoknál, az eddiginél több ügyet lehet egy helyen intézni, és ingyenes lesz a bűncselekmény miatt elvesztett vagy megrongálódott személyi okmányok pótlása a kormányablakokkal összefüggő törvények módosítása értelmében.

Az új szabályok szerint családi pótlék vagy taj-kártya igénylésekor a kormányablaknál elég lesz egy példányban benyújtani a kérelmeket, és egyszerűsödnek a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos szabályok is. Az anyakönyvi kivonat már a legközelebbi anyakönyvvezetőnél is átvehető és nem kell illetéket fizetni azoknak a személyi okmányoknak a pótlásakor, amelyek bűncselekmények során rongálódtak meg vagy vesztek el. A pótolt papírokat az eredeti kártyák érvényességével állítják ki.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása értelmében a hiteles tulajdonilap-másolat és térképmásolat kiadására is lehetőség lesz a kormányablakban.

Változnak a kedvezményes honosítás szabályai is, ezután az állampolgári eljárással kapcsolatos beadványok a kormányablakoknál is benyújthatók.

A törvénycsomag azt is tartalmazza, hogy az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírság összege magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer, jogi személyeknél legfeljebb 2 millió forint lehet.

A jövőben a járási hivatalvezetőkkel szemben a fegyelmi eljárást a kormánymegbízottak végzik, nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, és hivatalvesztésre is ők tesznek javaslatot a tárca vezetőjénél.

Január 1-jétől a Belügyminisztérium felügyeli a vízügyet

Január 1-jétől a Belügyminisztérium felügyeli a vízügyet, azaz megszűnik az az állapot, hogy a vízügyi kérdések részben a vidékfejlesztési, részben a belügyi tárcához tartoznak.

Illés Zoltánnak, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkárának korábbi tájékoztatása szerint a kormány egyúttal arról is határozott, hogy a környezet- és természetvédelem befolyása nem csökkenhet, szakmai kérdésekben pedig továbbra is szoros kapcsolatban marad a két tárca.

A vízgyűjtő-gazdálkodás továbbra is a vidékfejlesztési tárcához tartozik majd, mert az szorosan összefügg a környezet- és természetvédelemmel.

Az államtitkár korábbi tájékoztatása szerint a vízügyi szakterület, a 12 területi vízügyi igazgatóság áthelyezését a Belügyminisztériumhoz főként az indokolta, hogy eddig is a belügyi tárca végezte az ár- és belvízvédelemmel, valamint a kárelhárítással összefüggő feladatokat, amelyekhez jelentős mértékben foglalkoztattak közmunkásokat. Az átalakítás célja a hatékonyság növelése úgy, hogy a közmunkaprogram valamennyi eleme egy kézben összpontosuljon.

A jövedéki adó változása

A jövő évtől módosul a jövedéki adó, a módosítások az adminisztráció ésszerűsítését valamint a visszaélések visszaszorítását célozzák.

Az egyik változás, hogy megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás vezetési kötelezettsége.

A jövedéki biztosítékok megemelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak. Amennyiben a biztosíték megemelése szükséges, de egy bejegyzett kereskedő vagy adóraktár ezt elmulasztja, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői- vagy az adóraktári engedélyt akár fel is függesztheti, illetve visszavonhatja.

A pálinkafőzés jövedéki szabályozásában további könnyítések lépnek életbe. Így például lehetőség nyílik a látvány-szeszfőzdékben történő értékesítésre, tudományos és oktatási célra pedig adómentesen lehet alkoholterméket előállítani.

Az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén és a kenőolaj forgalmazását a jövő évtől jövedéki engedélyhez köti a törvény.

Az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében a szárított és fermentált dohány birtoklása és kereskedelme előzetes regisztrációs eljáráshoz lesz kötve, és nagymértékben nő a fermentált, illetve szárított dohánnyal kapcsolatos jogsértések esetén kiszabható jövedéki bírság mértéke. Emellett a cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevő kézi eszközöket csak adóraktár részére lehet majd értékesíteni.

Öt százalékra csökken az élősertés és a félsertés áfája január 1-jén

Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jén a jelenlegi 27 százalékról; a döntés a jövő évi adótörvényekkel együtt lép hatályba, a szakértők szerint a mérséklés ellenére a területről származó adóbevételek várhatóan szinten maradnak a szektor fehéredésének köszönhetően.

Az általános forgalmi adó mérséklését mind a Vidékfejlesztési Minisztérium, mind a szakmai szervezetek - például a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács - jelentős eredménynek tartja, mivel az áfa csökkentése hozzájárul az ágazat gazdasági tevékenységének fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez.

A szakminiszter a döntés november eleji bejelentésekor arról beszélt, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentésében az első lépés a mostani mérséklés, és nem tartotta kizártnak, hogy 2014-ben további áfacsökkentések is jöhetnek. Fazekas Sándor jelezte azt is: a lépés összhangban van a sertésstratégiával, az intézkedéssel a magyar termelőket és feldolgozókat kívánják segíteni.

Fazekas Sándor korábban úgy vélte: az áfacsökkentés hatása megjelenik majd a belföldi fogyasztás emelkedésében is, és ármérséklő hatást is várnak attól, mivel a vágóhidak számára is alacsonyabb lesz az általános forgalmi adó. Így az intézkedés a termelők és a feldolgozók likviditását is pozitívan befolyásolja. Hozzáfűzte, hogy az élelmiszergazdaság más területein tovább folyik a munka az áfa mérséklése érdekében.

Az ágazati szakértők szerint az áfacsökkentés fehéríti az ágazatot, egyenletesebben oszlik el ugyanis az adóteher a gazdasági szereplők között. Az importálók előnyeit a lépés visszaveti, hiszen hasonló vagy azonos feltételekkel a magyar sertés versenyképes. A legális termelők jelentős, illegális versenyelőnyt élvező konkurenciától szabadulhatnak meg - vélik az elemzők -, ha a sertéságazat forgalmán beül a 30-50 százalékra becsült feketegazdaság arányát sikerül csökkenteni, felszámolni.

Az ágazati szereplők és a szakértők véleménye is az, hogy a feketegazdaság a folyamat egészében jelen van. A legális forgalom mellett - mint ahogy néhány esetben már a NAV feltárta - kiépült egy láthatatlan vertikum is, a feketén nevelt hízótól, az illegális importon át a szintén feketén dolgozó vágóhidakig, feldolgozókig és eladókig.

A legálisan működő integrált termelő cégek pozícióját nem igazán érinti az élősertés és a levágott egész, illetve félsertés áfájának változása, hiszen mindez cégen belüli fázis. Más a helyzet a vágással, bontással foglakozó vágóhidakon és a feldolgozóknál. Hozzájuk ezentúl 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27-tel megy ki. Itt olyan rés van az input és az output között, amire - a szakemberek szerint - "érdemes rámozdulni".

Január 1-jétől közérdekű bejelentést lehet tenni az ombudsmannál

Január 1-jétől a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján bárki fordulhat állami vagy helyi önkormányzati szervhez oly módon is, hogy személyes adatai csak az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető, ami főként korrupciós ügyekben lehet indokolt.

Az ilyen bejelentéseket a hivatal úgy dolgozza fel, hogy az ne tartalmazza a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot, és a bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.

Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.

A törvény célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, az állami működés jobbá tétele és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés. A jogszabály a bejelentő védelmében meghatározza, hogy a panaszos vagy a bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnek adhatók át, amennyiben a szerv a törvény alapján jogosult az adatok kezelésére, vagy ha az adatok továbbításához a panaszos vagy közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult.

Bekerül a törvénybe a védendő vízfogyasztó fogalma

A víziközmű-szolgáltatási törvénybe január 1-től bekerül a védendő felhasználó - fogyasztó - fogalma, ide tartoznak a szociálisan rászorulók, valamint a fogyatékkal élők.

Az Országgyűlés által december elején elfogadott törvény szerint a szociálisan rászoruló személy - kedvezményként - részletfizetésre, illetve fizetési haladékra jogosult. A fogyatékkel élőnél pedig a különleges bánásmód a méréssel, leolvasással, számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatos igényeinek figyelembevételét jelenti.

A víziközmű-szolgáltató a kétféle védendő csoportról nyilvántartást vezet, de az abba való felvételt a felhasználónak kell kérnie. A törvény csak érinti azt, hogy a rászorultság milyen dokumentumokkal igazolható. A jegyző azt igazolja, hogy az illető azon a helyen lakik, ahol a vízdíj-kedvezményt kéri, amúgy a rászorultságot az ellátást biztosító szervezetek igazolják.

A részletes feltételeket a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza majd.

Ugyan ez a törvénymódosítás írja elő azt, hogy az átalánydíjas fogyasztóknak 2015. december 31-ig vízórát kell felszereltetniük. A mérő helyét a fogyasztónak kell kialakíttatnia, a szolgáltató viszont nem tagadhatja meg az óra felszerelését.

Új hitelintézeti törvény lép hatályba

A január elsejétől hatályba lépő, új hitelintézeti törvény középpontjában a fogyasztóvédelem és a banki működés átláthatóságának erősítése áll.

Az új jogszabály célja, hogy megerősítse a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket igyekszik előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A jogszabály egyúttal szigorú szabályokat határoz meg a bankok csődközeli helyzetére is.

Az új hitelintézeti törvény az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését szolgálja, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzítik a törvényben.

A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.

A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is.

A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával, korszerűsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltásával. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy nemcsak a lakáscélú kölcsön teljes, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül.

A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.

A korábbi szabályozás az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel is kiegészül, különös tekintettel a tőkepufferek bevezetésére, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírására, valamint a felügyeleti szabályok változására.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

363 petárdát találtak egy 18 éves férfinél

A vadnai fiatalember azt mondta, a pirotechnikai eszközöket Szlovákiában vásárolta. Tovább olvasom