Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Változatlanul hatékony a visegrádi együttműködés

Együttműködésük elmúlt húsz évének eredményeit méltatták a visegrádi országok (V4) államfői szombaton Visegrádon.
Kiemelték, hogy az együttműködés elérte eredeti célját, a tagországok euroatlanti integrációját, és az után is hatékony kooperációs forma maradt.

A V4-országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfői tanácskozásuk után közös sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Schmitt Pál magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, "a regionális együttműködésnek nincs alternatívája", a V4 országai földrajzi, történelmi és gazdasági szempontból is egymásra vannak utalva.

Václav Klaus cseh államfő szerint a V4-nek köszönhetően országaik között "megerősödött a barátság". Bronislaw Komorowski lengyel elnök pedig azt emelte ki: a V4-nek a jövőben is hatékonynak kell maradnia, hogy a szerveződés közösen képviselhesse a négy ország érdekeit az EU-ban. Ivan Gasparovic szlovák államfő hangozatta, a V4-ben nem azt kell hangsúlyozni, ami eltávolíthatja az országokat egymástól, hanem azt, ami összeköti őket.

Schmitt Pál: a visegrádi négyek hozzászoktak a takarékossághoz

A visegrádi együttműködés országait kevésbé érintette a gazdasági válság, mint több nagy nyugat-európai államot, mert a közép-kelet-európai térségben élők hozzászoktak a takarékossághoz - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton Visegrádon a V4-országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfői tanácskozásának szünetében.

Schmitt Pál újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ebben a régióban "mi megszoktuk a takarékosságot, megszoktuk a nadrágszíj eggyel beljebb való húzását és azt, hogy a közös célok elérése érdekében egyéni áldozatokat kell vállalni."

Az államfő kifejtette: a V4-országok térségét így kevésbé érintette a gazdasági válság, mint stabil, erős, nagyobb európai országokat, amelyek már az euróövezet tagjai. Nem csak Görögországról van szó, a válság leküzdéséért komoly erőfeszítéseket kell tenni szinte minden nyugat-európai országban - mondta Schmitt Pál.

Megkezdődött Visegrádon a V4-országok államfőinek tanácskozása. Fotó: MTI (galéria)

Korábban írtuk:

Létrehozásának helyszínén, Visegrádon folytatódik ma a V4-országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfőinek huszadik, jubileumi csúcstalálkozója.

A visegrádi együttműködés országainak államfői plenáris tárgyalásukon áttekintik és értékelik a V4 elmúlt 20 évét, a régió energiaellátásának kihívásait, szó lesz a négy ország helyzetéről a makroregionális stratégiák (balti stratégia, Duna-stratégia) "metszéspontjában", továbbá a civil kapcsolatok szerepéről, az ifjúsági- és sportegyüttműködésről.

Schmitt Pál köztársasági elnök kétoldalú megbeszélést is folytat szlovák kollégájával, Ivan Gasparoviccsal.

A csúcstalálkozó első napján, pénteken a köztársasági elnökök beszédet mondtak a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett Közép-Európa gazdasági potenciálja és lehetőségei című konferencián.

Schmitt Pál egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a válságot a visegrádi országok is megszenvedték, ugyanakkor, véleménye szerint, a krízis végső soron javíthatja a térség lehetőségeit, és Közép-Európa a megújulás motorjává válhat.

Ivan Gasparovic szükségesnek ítélte, hogy a visegrádi államok közösen lépjenek fel az Európai Unió következő költségvetésének megtervezésekor. Václav Klaus cseh köztársasági elnök arról beszélt, a térségben az elmúlt évtizedekben sok gondot okozott, hogy a politika felül akart kerekedni a gazdasági törvényszerűségeken, nem vette figyelembe azokat, és ez a veszély ma is fenyeget Európa-szerte. Bronislaw Komorowski lengyel államfő szerint a gazdasági-pénzügyi válság esélyt ad az európai integráció mélyítésére, illetve az Európai Unió kohéziós politikája sokat segít abban, hogy a közép-európai térség behozza lemaradását, amelyet a 45 évnyi szocializmus okozott.

A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország intézményesített együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én azzal a céllal, hogy segítse a közép-kelet-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia megalakulásával (1993 január 1.) négytagúvá vált (V4) a szerveződés. A visegrádi együttműködés elnevezés arra az 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.

Olvasóink írták

  • 4. studyfy 2011. október 08. 14:53
    „"A visegrádi együttműködés országait kevésbé érintette a gazdasági válság, mint több nagy nyugat-európai államot, mert a közép-kelet-európai térségben élők hozzászoktak a takarékossághoz" Ezt a hülyeséget, honnan vette? Az biztos, hogy mi megszoktuk a nadrágszíj húzást, de ebből nem következik, hogy a nyugatiakat jobban sújtotta a gazdasági válság. Meg kell nézni az életszínvonalukat, sokat kellene nekik leadni ahhoz, hogy lesüllyedjenek oda, amit mi szeretnénk elérni tíz év múlva.”
  • 3. fedora 2011. október 08. 14:35
    „Hányingerem van ettől a dumától!!!!”
  • 2. mediaset 2011. október 08. 13:59
    „Arra azért kiváncsi lennék, ö az élete melyik szakaszába szokott hozzá a nadrágszij eggyel beljebb
    huzásához? forog a gyomrom .”
  • 1. papsajt 2011. október 08. 11:05
    „mén a jópofizás, közben meg ott rúgnak a határon túli magyarokba,ahol tudnak”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MSZP: jogot sérthet a Fidesz az önkormányzati vagyon ˝államosításával˝

Jogsértő lehet az, ahogy a Fidesz "államosítja" az önkormányzati vagyon egy részét és az… Tovább olvasom