Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Változik a gazdasági társaságok szabályozása

Több olyan törvény is megváltozott július elsejétől, amely a gazdasági társaságok működését szabályozza. A cégvezetőknek érdemes áttanulmányozni a csőd-, a cégeljárási és a társasági törvény módosításait, amelyekből néhányat összefoglalónkban is megtalálhatnak.
Csődtörvény

A parlament a múlt év december közepén fogadta el a csődtörvény módosítását, az abban szereplő változások közül több ez év július elsejétől hatályos. Az egyik módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a csőd-, illetve a felszámolási eljárás megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának időpontjában az adós bejegyzett székhelye található.

Július első napjától a felszámolási eljárás megindítása előtt fel kell szólítani fizetésre az adóst. A hitelező korábban felszámolási eljárást kezdeményezhetett, amennyiben az adós a vele szembeni tartozást nem vitatta, illetve elismerte. Az új szabályok szerint a hitelezőnek ebben az esetben is – az eljárás megindítása előtt – írásban fel kell szólítania fizetésre az adóst. A felszámolási eljárás csak a felszólítás kézhezvételétől számított 15 nap után indítható meg. Amennyiben ez nem így történik, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A 15 napos határidő alatt az adós érdemben vitathatja a fizetési felszólítást.

Új szabály az is, hogy ha az adós a felszámolás elkerülése érdekében akkor is teljesít, ha egyébként arra nem lenne köteles, a teljesítés összege később polgári peres eljárásban visszakövetelhető. A tartozás kiegyenlítése ugyanis nem minősül a tartozás elismerésének.

A módosított törvény mind a fizetési felszólítást, mind annak az adós általi vitatását írásbeli nyilatkozathoz köti. Mindkét nyilatkozat egyoldalú, így szükséges, hogy az a másik fél tudomására jusson. Elengedhetetlen annak igazolása, hogy a másik fél a nyilatkozatot kézhez vette.
Az írásbeli nyilatkozatok megtörténtének igazolására csak okirat szolgálhat, elektronikus okirat csak akkor, ha az fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott. Továbbra is megfelelő a postai úton megküldött felszólítás, ha a küldemény tértivevényén feltüntetik az átvétel időpontját.

Változott a felszámolás kezdő időpontja és a felszámolási végzés közzététele. A korábbi szabályok szerint a felszámolás kezdő időpontja az arról szóló végzés jogerőre emelkedésének napja volt. A módosítás a felszámolás kezdő időpontját egységesítette: a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja a kezdő időpont. Ezzel megszűnik az a bizonytalanság, amely a fellebbezések miatt következett be, illetve amit a Cégközlöny átfutási ideje okozott (az átfutási idő alatt a végzés jogerős volt, csak éppen a hitelezők nem tudtak róla). Júliustól a Cégközlönyben való közzététel napja a felszámolás kezdete.

Cégeljárási törvény

Új törvény szabályozza július 1-jétől a gazdasági társaságokat, sőt azok bejegyzési eljárását is. Talán a legfontosabb szabály, hogy át lehet térni az elektronikus cégeljárásra, ami jóval olcsóbb a papír alapúnál, illetve az illetéket és a közzététel költségtérítését előre kell fizetni.

Az ügyintézési határidők a jövőben attól függnek, hogy a cégeljárásokat szerződésmintával vagy anélkül kérik, illetve hogy elektronikusan, vagy hagyományosan nyújtják-e be azokat. Az elektronikus benyújtáshoz a jogi képviselőnek rendelkeznie kell a megfelelő hardverrel, továbbá elektronikus aláírással, időbélyegzővel és olyan programmal, amely alkalmas az elektronikus űrlapok kitöltésére.

A szerződésminta nélküli bejegyzési kérelmek elbírálására jövő év szeptember utolsó napjáig 30 nap, utána 15 nap áll rendelkezésre a cégbíróságnak. Szerződésmintával ugyanerre 15, illetve 8 nap áll rendelkezésre. Viszont ha együtt van a szerződésminta és elektronikus kérelem, akkor jövő év október 1-jétől 2 nap alatt kell bejegyezni a céget. Ez az a dátum, amikortól a cégszolgálat teljesen kiépül, és a cégközlöny is csak elektronikusan, a szolgálat honlapjáról érhető el (addig továbbra is cd-lemezen jelenik meg).

Az új törvény lehetővé teszi a névfoglalást. Ez azt jelenti, hogy a cég bejegyzése előtt kérni lehet azt, hogy a cégbíróság vizsgálja meg: a választott cégnév alkalmazható-e. A bíróság 3 napon belül válaszol a kérdésre, de ez 5000 forintba kerül. Az időközben megjelent igazságügyi miniszteri rendelet szerint legfeljebb öt nevet lehet megjelölni a foglalásban és a sorrendben első megfelelő nevet „foglalja" a bíróság 60 napig. Ha ennyi idő alatt nem kezdődik el a cég bejegyzése, akkor a foglalás megszűnik. A cégnévben az „állami", vagy „nemzeti" jelző csak akkor használható, ha az államnak – közvetlenül vagy közvetve – többségi befolyása van a cégben, vagy az a tartós állami tulajdon körébe tartozik.

A papíron beadott cégadatok közzétételének költsége változatlan marad, viszont a meghonosítandó elektronikusan beadott kérelmek közzététele után jóval kevesebbet kell majd fizetni. A cég bejegyzésének közzététele tehát papír alapú adathordozó esetén továbbra is 14 ezer forint (jogi személyiség nélküli cégeknél), illetve 25 ezer forint (jogi személyiségű cégeknél). A változás bejegyzésének költsége, az előbbi sorrendben: 7000, illetve 15 ezer forint. Elektronikus okiratban beadott dokumentumok esetén a cégbejegyzés közzététele egységesen 5000, míg a változásoké 3000 forint.

Az illetékek és a felsorolt költségek akkor is fizethetők elektronikusan, ha a cég bejegyzését hagyományosan kérik. Viszont akármilyen is a kérelem, a pénzt mindig előre kell fizetni.

Társasági törvény

Vadonatúj gazdasági társasági törvény lépett hatályba július elsején. Mindenki, akinek cége van – legyen az akár egy kényszervállalkozó bt. – készüljön fel arra, hogy jövő szeptemberig módosítania kell a társasági szerződését, és ha ezt elmulasztja, a cégbíróság törli a cégjegyzékből.
Minden társasági formára tartalmaz az új törvény olyan előírásokat, amelyeket át kell vezetni a társasági szerződésen. Így például az anyjuk nevét is fel kell tüntetniük a cég tagjainak, vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak (amennyiben nem cég). A taggyűlést júliustól a tagok gyűlésének hívják a kkt.-knél és a bt.-knél, így a megnevezést akkor is át kell írni a társasági szerződésben, ha a cég nem módosítja e testület felhatalmazását.
E kötelező elemek mellett számos olyan előírás változott, amelyből egy vagy néhány biztosan szerepel a legtöbb társasági szerződésben, és amelyek miatt szintén módosítani kell azt. A törvény jövő év szeptember 1-jéig ad erre időt.

A társasági szerződésben elegendő lesz feltüntetni a cég főtevékenységét (a többi tevékenység is felsorolható, de nem kötelező). Ide kapcsolható az az új szabály is, hogy az ügyvezetés a cég tevékenységi körét – a főtevékenység kivételével – bármikor megváltoztathatja. Szintén az ügyvezetés jogkörét bővíti az a szabály, amely szerint jogosult a cég nevének, székhelyének, telephelyének megváltoztatására is. Ezek a jogosítványok azonban csak akkor illetik meg az ügyvezetést, ha társasági szerződés nem zárja el azoktól.

A társaság legfőbb szerve (a tagok gyűlése, a közgyűlés), amennyiben határozatképtelen, csak három nap múlva hívható össze újra. Eddig az volt a gyakorlat, hogy fél- vagy egy óra múlva már bármekkora részvétel mellett határozatképesnek nyilvánították. Viszont a törvény megengedi, hogy a nem szabályos ülésen elfogadott határozatokat a tagok 30 napon belül érvényesnek ismerjék el.

A társaság legfőbb szerve tagjainak nem kell személyesen jelen lenniük az ülésen. A törvény megengedi a tagsági jog telekommunikációs úton való gyakorlását, vagyis akár konferenciatelefon-beszélgetésen, akár e-mailban is lehet véleményt nyilvánítani és szavazni, de ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell.

Eddig a kft.-knél 50 millió forintot meghaladó törzstőke esetén kötelező volt felügyelőbizottságot állítani. Ez a szabály megszűnik. A nyilvános részvénytársaságoknál sem lesz kötelező a felügyelőbizottság, mivel az igazgatóság átveheti annak a szerepét is (ezt hívják egységes irányításnak). A zártkörűen működő részvénytársaságoknál a legalább 5 százalék szavazati joggal rendelkező kisebbségi tulajdonosok kezdeményezhetik felügyelőbizottság létrehozását. (A kisebbségi jog gyakorlása más esetekben is 10 százalékról 5 százalékra csökken.)

A vezető tisztségviselőket legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Eddig a felszámolt cég vezető tisztségviselője (ha a fizetésképtelenség kimondását megelőző két évben volt a cégnél vezető) három évig nem tölthetett be ilyen posztot más társaságnál. Ez a szabály kimaradt az új törvényből, viszont bent maradt egy másik: a cégnyilvántartásból törölt cég vezetője két évig nem lehet vezető tisztségviselő más társaságnál, ha a törlést megelőző naptári évben a törölt cégben töltött be ilyen beosztást. Eddig valaki csak legfeljebb három cégnél lehetett vezető tisztségviselő. Júliustól megszűnik ez a korlátozás.

Jövő év július 1-jétől minden cégforma működhet nonprofit módon is. Így a jelenlegi közhasznú társaságok 2009. június 30-áig vagy átalakulnak nonprofit kft.-vé, illetve egyéb társasággá, vagy pedig megszűnnek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhunyt Horváth Balázs egykori belügyminiszter

Elhunyt Horváth Balázs, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselője - közölte a politikus… Tovább olvasom