Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Változnak a kulturális főváros cím odaítélésének szabályai

Megváltoznak az európai kulturális fővárosok kiválasztásának szabályai, például a jelölteknek a jövőben jobban ki kell majd domborítaniuk programjaik európai dimenzióit ahhoz, hogy megkapják a többnyire gazdasági fellendüléssel is járó brüsszeli kitüntető címet.
Az EU 2019-ig kijelölte azokat az országokat, amelyek kulturális fővárost jelölhetnek, de az új szabályozás módosítja a kiválasztás, az értékelés és az EU-alapokból történő támogatás eddigi gyakorlatát.

A legfontosabb változás az, hogy nagyobb versenyt kívánnak ösztönözni azok között a városok között, amelyekből egy EU kinevezte zsűri választja ki a győztest. (Az eddigi gyakorlat szerint a kormányok általában csak egy javaslatot tettek országukból.)

A jövőben jobban elemzik a városokba tervezett események típusát, az elvárás az lesz, hogy ezek "európai dimenzióval" is rendelkezzenek. A bürokráciát is csökkenteni szeretnék: míg eddig a városok tételes számlák ellenében kaptak támogatást, most azt tervezik, hogy egyfajta speciális díjként adják oda az összeget, hogy annak ne legyen adminisztrációs terhe.

Brüsszel a tervek szerint megháromszorozná a sikeres pályázónak juttatott összeget - akár 1,5 millió euróról is szó lehet, de a pontos összeg a végleges 2007-2013-as költségvetés függvényében alakul ki.

Az új szabályok "törvényesítik" azt a gyakorlatot, hogy két kulturális fővárosa legyen évente az EU-nak: egy az új, egy pedig a régi tagállamok városai közül. Az Európai Parlament és a Bizottság egyetértett abban: le kell mondani arról a hagyományról, hogy nem-EU-ország is részt vesz a programban.

Idén a görög Patras városa viseli a címet, s az EU már döntött, hogy 2007-ben a romániai Nagyszeben városa lesz kulturális főváros Luxembourggal együtt. Romániát még nem EU-országként választották ki, de 2007-ben már minden bizonnyal tagja lesz az uniónak. A következő évben, 2008-ban a Norvég Stavanger és a brit Liverpool kapják a címet.

Kedden dönt a zsűri az utolsó nem EU-város címéről, a verseny Isztambul és Kijev között folyik. 2010-re a zsűri elfogadta a magyar jelölést, így Pécs lesz az egyik kulturális főváros, a németek esetében Essen vagy Gorlitz között kell választaniuk

Az Európa kulturális fővárosa program 1985-ben indult azzal a céllal, hogy közelebb hozza egymáshoz az európai polgárokat, megismerhessék egymás kultúráját, és módjuk legyen találkozni a kulturális sokszínűséggel.

Az európai kulturális fővárosokat adó országok:

2007: Luxemburg, Románia
2008: Egyesült Királyság
2009: Ausztria, Litvánia
2010: Németország, Magyarország (Pécs)
2011: Finnország, Észtország
2012: Portugália, Szlovénia
2013: Franciaország, Szlovákia
2014: Svédország, Lettország
2015: Belgium, Cseh Köztársaság
2016: Spanyolország, Lengyelország
2017: Dánia, Ciprus
2018: Hollandia, Málta
2019: Olaszország, Bulgária
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kampánycsendet sértettek Csornán

Két, írásban beérkezett kifogásnak adott helyt és kampánycsend sértést állapított meg Csornán az 5. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság. Tovább olvasom