Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Vándorcigánynak állt, hogy tanuljon

A kolozsvári egyetem tanári karával együtt került Szegedre Herrmann Antal, a magyar néprajz egyik megalapozója. Korszerű módszerrel, a nyelvüket megtanulva kutatta a cigányság életét, kultúráját. Nyolcvan évvel ezelőtt Szegeden halt meg.
Az 1851. július 30-án született, brassói Herrmann Antal Bécsben, Kolozsváron, Pesten és Máramarosszigeten tanult, majd a pancsovai és a budai tanítóképzőn oktatott. A kolozsvári egyetem néprajzos magántanáraként az erdélyi szászok, örmények és cigányok életét tanulmányozta. Huszonhat évesen az az ötlete támadt, hogy vándorcigányok csoportjával tölt egy nyarat, és így kutatja szokásaikat, nyelvüket, zenéjüket. Szökött fegyencnek adta ki magát, a bizalmukba férkőzött, és még cigányul is megtanult tőlük. Bámulatos emlékezőtehetsége segítette, meg néhány csendőr, akiket beavatott a tervébe. Tapasztalatairól ugyanis csupán úgy készíthetett feljegyzéseket, hogy a hatóság időről időre „begyűjtötte". Fogdába kísérték, ott nyugodt körülmények között papírra vetette, amit látott és hallott.

Feltáró munkája teremtette meg a hazai cigányságkutatás alapjait. Szótár és nyelvtan összeállításában segédkezett. Félezernél is több költeményt gyűjtött, melyeknek kéziratát a szegedi egyetem őrizte, amíg a hatvanas években nyoma nem veszett. Herrmann Antal elkötelezett segítőtársra lelt a néprajzos Wlislocki Henrikben és József főhercegben. A nyelvüket megtanuló Habsburg főnemes figyelemreméltó gesztusokkal és jelentős pénzadományokkal támogatta a hazai cigányságot és kultúrájukat. Pénzelte, sőt budai házába be is fogadta a Herrmann Antal alapította, első magyar néprajzos folyóiratot. Idehaza néprajzi társaságot alapított.

Herrmann Antal hetven esztendősen, a Kolozsvárról kiutasított egyetemmel került Szegedre. 1921-ben az első néprajzos magántanár lett, bár tanszéket nem szerveztek számára. Eleinte bölcsészeknek adott elő ciganisztikát, ám annyira népszerűnek bizonyultak órái, hogy más karokra is meghívták. A negyedéves Bálint Sándor is hallgatója volt, aki tudós tanára okos és szellemes rögtönzéseit őrizte meg emlékezetében. Feltűnő jelenség volt: spárgával kötötte meg a nadrágját, a bakancsából pedig rendszerint lógott a fűző.

Feleségével az 1926. április 15-én, este bekövetkezett haláláig a Jósika utca 30. szám alatt lakott. Sírja a Belvárosi temetőben, Juhász Gyuláé közelében található.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gerrard: nem

labdarúgás

Rafael Benitez, az FC Liverpool labdarúgócsapatának vezetőedzője… Tovább olvasom