Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Vastagabb lett az ózonréteg

Noha a Földet övező ózonréteg vastagsága az előző évtizedekben tapasztalt csökkenés után stabilizálódott, még korántsem biztos, hogy ez az ózonpusztító gázok kibocsátásának korlátozásáról 1987-ben aláírt egyezménynek tudható be.
Az amerikai Colorado szövetségi államban lévő Boulder Egyetemen dolgozó Elisabeth Wea-

therhead és a dán meteorológiai intézet keretében kutató Bech Andersen arra hívta fel a figyelmet, hogy az ózonréteg vastagságát az emberi tevékenységtől független tényezők is befolyásolják.

Egyezmény szerint

Az ózon minden élő szervezetet óv a Napból eredő ibolyántúli sugarak káros hatásaitól. Miután az Antarktisz egy nagy része fölül eltűnt az ózon – ez volt a híres ózonlyuk –, a nemzetközi közösség 1987-ben Montrealban egyezményt írt alá azoknak a gázoknak a betiltásáról, amelyek a légkörbe kerülve csökkentik az ózon mennyiségét. Az aláírók vállalták, hogy nem fognak fluor- és klórszármazékokat használni a hűtőgépekben és az aeroszolszerkezetekben. A kilencvenes években, tehát ezt követően az ózonréteg stabilizálódott vagy enyhén vastagodott is, egyetlen részén sem vékonyodott – erre a nyolcvanas évek óta nem volt példa. Az ózonra káros anyagok csökkenését is kimutatták a légkörben, ez reményt adott arra, hogy a XXI. század elejétől regenerálódhat a Föld ózonburka.

Több oka van

A két kutató szerint azonban a kilencvenes években tapasztalt kedvező folyamat más tényezőkkel is magyarázható.
Így például csökkent a vulkáni tevékenység, amely az ózonra káros kénes vegyületeket juttat a légkörbe.
A mexikói El Chicon 1982-es, majd a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése óta nem volt hasonló erejű vulkanikus esemény.
Lehetséges, hogy a napfoltok tevékenységét is alábecsülték, véli a két tudós. A napkitörések alkalmával keletkező protonfelhők a sztratoszféra magas rétegeiben 30–60 százalékkal is csökkenthetik az ózon sűrűségét. A két legutóbbi nagy napkitörés egybeesett a két fent említett vulkán kitörésével, és ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy akkor jelentősen csökkent az ózon mennyisége.

Majd meglátjuk...

Az azóta tapasztalható javulás így legalább annyira lehet a normális szintre való visszatérés, mint a montreali jegyzőkönyvben meghatározott intézkedések következménye.
Az ember által előidézett légköri változások, például a felmelegedés fontosabb hatásokkal járhat a két kutató szerint.
Így az, hogy milyen tényleges hatás tulajdonítható az aeroszolkészítmények és bizonyos hűtőanyagok betiltásának, csak a jövőben lesz megállapítható – hangoztatták a Nature-ben publikált tanulmány szerzői.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem fogadta a venezuelai elnököt Tony Blair Londonban

A brit kormány teljes bojkottja mellett kezdte meg kétnapos, magánjellegűnek minősített londoni… Tovább olvasom