Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Velünk élő Klebelsberg

A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa, a Tisza-parti városunkat régióközponttá erősítő Klebelsberg Kunó 130 éve született. Szeged egykori országgyűlési képviselője a fogadalmi templom kriptájában nyert örök nyugodalmat.
Dombormű is emlékeztet arra, hogy Klebelsberg alapította az egyetemet, hozatta Kolozsvárról Szegedre. Fotók: Gyenes Kálmán
Klebelsberg Kunó széles körű műveltsége rendkívüli munkaintenzitással párosult.

A hatalmas áldozatokat követelő vesztes világháború, az azt követő megosztó forradalmak, majd az ezeket lezáró igazságtalan párizsi békediktátum történelmünk legsúlyosabb időszakát hozta el. A reménytelen helyzetben, melyben a nemzet puszta léte forgott kockán, Klebelsberg zseniális kiutat talált: „ma, amikor kezünk annyi téren meg van kötve, a szellem régióiban korlátlanul cselekedhetünk... Lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni".

A tudomány, az oktatás, a kultúra és a sport felvirágoztatására a nemzeti termelés 10-15 százalékát fordította, mely nemzetközi viszonylatban is párját ritkító.

Hazaszeretet

„Mi a kötelessége az idegen nevű magyarnak? Az, hogy hazáját jobban szeresse, és többet dolgozzon érte... Mert háromféle magyar hazafiság van: szónokló, kesergő és alkotó hazaszeretet" – válaszolta Klebelsberg Kunó az őt félig német származása miatt támadóknak.
Csodálatos érzékkel ismerte fel a természettudományok, a biológia fejlesztésének fontosságát. Így született meg Szegeden az első hazai Nobel-díj, mellyel Szent-Györgyi Albert ajándékozta meg egyetemét, városát. Ez realizálódott Jancsó kapszaicin-, Rusznyák P-vitamin-, flavonoid-kutatásaiban. Ezen koncepció szülötte lett – Péter László szerint – a Szegedi Biológiai Központ, napjainkban pedig a Dudits Dénes akadémikus által megálmodott, nagy reményű Biopolisz. Nem kevesebb dicsőséget hoztak a szegedi matematikusok (például Haar, Kerékjártó, Riesz, majd Szőkefalvi, Kalmár), vagy Bay Zoltán fizikus.

Klebelsberg építtette ki a korábban nem létező állami szintű amerikai (mint a Rockefeller Alapítvány), angol, francia kapcsolatokat. A Nyugaton létesített magyar intézetekben, Collegium Hungaricumokban ösztöndíjasaink ezrei tanultak.

A szegedi Dóm tér és épületei, a fogadalmi templom világhírű orgonájával, a szabadtéri játékok ma is élő kulturális-tudományos öröksége, melyet szeretett városának adott. Több tucat iskolája Szegeden – például a főiskolai gyakorló, a rókusi – és környékén (Mórahalom, Domaszék, Ruzsa, Röszke) ma is az oktatás, a kultúra fellegvára.

Klebelsberg Szegedet mezővárosból az egész világra kisugárzó egyetemi tudományos és diákvárossá, egyházi és régióközponttá tette.


Magyarpécskától Szegedig


Gróf Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án látott napvilágot Magyarpécskán, Arad vármegyében. Apai ágon tiroli ősei katonák voltak a XVI. század óta, a grófi címet egyikőjük Buda visszafoglalásakor szerezte. Édesanyja dunántúli középnemesek leszármazottja volt. Édesapját korán elvesztette, s Székesfehérvárra költöztek, ahol a ciszterci rend iskolájában tanult. Katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége egész életét meghatározta. Bár őt is katonának szánták, mégis jogot tanult Budapesten, Bécsben, Münchenben, a Sorbonne-on államtudományokat. Történelmet és közgazdaságtant is hallgatott. Végigjárta a közigazgatási ranglétrát: például 1898-ban a miniszterelnökség munkatársa, 1910-től a Közigazgatási Bíróság bírája, Tisza István második kormányában 1914-től a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, 1917–18-ban a Nemzeti Munkapárt, 1920 és 1931 között a Keresztény Nemzeti Párt, 1922-től az Egységes Párt képviselőjeként az országgyűlés munkájában vett részt. 1926-tól ismét Szeged országgyűlési képviselője volt. A Bethlen-kormányban 1921-ben belügyminiszterként, majd 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként dolgozott. Alkotóereje teljében 1932-ben váratlanul paratífusz-fertőzésben halt meg. Kossuth búcsúztatása óta gyászszertartáson nem vett részt annyi ember, mint Klebelsberg Kunó temetésekor. A szegedi fogadalmi templom kriptájában nyert örök nyugodalmat. Felesége 32 évvel élte túl, a kommunista önkényuralom mindenétől megfosztotta és a félig vak asszonyt a Hortobágyra internálta. Hamvas püspök vette magához a szegedi püspökségre, 1964-ben halt meg, férje mellett nyugszik.
 


Hencz Péter
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eminens diák

Tovább olvasom