Délmagyar logó

2018. 11. 14. szerda - Aliz 8°C | 15°C Még több cikk.

Véres gyémánt

A történet az 1990-es években, a polgárháború sújtotta Sierra Leonéban játszódik. Ötszörös Oscar-jelölt mű!

Bár mind a két főszereplő, az ex-zsoldos, Danny Archer (Leonardo DiCaprio) és a mende származású halász, Solomon Vandy (Djimon Hounsou) afrikai, tapasztalataikban, sorsukban annyira különböznek egymástól, amennyire csak lehet. A film végére azonban sorsuk összefonódik egy rózsaszín gyémántnak köszönhetően.

Solomont a lázadók elválasztják a családjától, és arra kényszerítik, hogy a gyémántmezőkön dolgozzon. Egy napon különleges drágakövet talál, melyet óriási kockázatot vállalva elrejt. Tudja, ha elkapják, gondolkodás nélkül megölik. Ám a gyémánt segítségével megmenthetné menekültként tengődő feleségét és lányait, és a gyermekkatonák kegyetlen életét élő fiát.

Archer gyémánt- és fegyvercsempészet miatt börtönben ül, itt szerez tudomást Solomon kincséről. Tudja, hogy csak egyszer kerülhet az ember kezébe ennyire értékes gyémánt - elég értékes ahhoz, hogy elhagyja a korrupt és véres Afrikát.

Maddy (Jennifer Connelly), az idealista amerikai újságírónő azért utazik Sierra Leonéba, hogy leleplezze a véres gyémántok történetét, és bizonyítsa a gyémántipar vezetőinek bűnösségét, vagyis azt, hogy a profitot választják a tisztesség helyett. A nő Archert akarja megnyerni hírforrásként, de rájő, hogy Archernek nagyobb szüksége van rá, mint fordítva.

Maddy segítségével Archer és Solomon nekivág a veszélyes útnak a lázadók uralta területeken. Archer reméli, hogy Solomon megtalálja a rózsaszín gyémántot, Solomon pedig abban bízik, hogy rábukkan a fiára...

INFÓ

Ötszörös Oscar-jelölt mű!

A világ a gyémántot értékes, gyönyörű tárgynak látja, a gazdagság és a csillogás szimbólumának. De az olyan országokban, mint Sierra Leone, ahol a forgalomba kerülő gyémántok többségét helyben bányásszák, sokkal sötétebb jelentése van a szónak.

"A véres gyémántok olyan kövek, melyeket háborúban álló országokból csempésztek ki. A gyémánt eladási árából még több fegyvert vesznek, ami tovább növeli az áldozatok számát és a régióban okozott kárt. Lehet, hogy a világ gyémántforgalmához képest elenyésző a véres gyémántok száma, de még így is több millió dolláros üzletet jelent, és rengeteg fegyvert lehet venni érte. Az 1990-es években nevezték el az ilyen gyémántokat véres gyémántnak, hogy a világ jobban felfigyeljen a problémára" - fogalmaz Edward Zwick rendező.

Paula Weinstein producer már készített filmet az apartheid rendszerről, és hosszabb időt töltött Afrikában. "Tudtam a véres gyémántokról, tudtam, hogy milyen hatással van ez az afrikai emberekre, ezért fontosnak éreztem, hogy megfilmesítsük a témát. Ahogy megkaptam a forgatókönyvet, rögtön szaladtam vele Ed Zwickhez. Ő és partnere, Marshall Herskovitz fantasztikus érzékkel tudnak a történetekhez nyúlni, érdekli őket a világ."

Herskovitz elismerte, hogy nem volt könnyű feladat a Véres gyémánt megfilmesítése, mivel folyamatosan törekedni kellett az egyensúlyra, hogy a nézőket szembesítsék a valósággal, ugyanakkor szórakoztassák is őket. "Nagyon nehéz volt az, hogy miközben durva és kegyetlen képeket látunk Sierra Leonéról, azt egy hollywoodi filmbe kellett beleillesztenünk. Ugyanakkor számos filmben sikerült már kemény történeteket jól bemutatni, úgyhogy optimisták voltunk, hogy nekünk is menni fog."
"Azért vállaltam el a filmet, mert a szórakoztató kalandfilm keretein belül néhány igen komplex, súlyos politikai kijelentés húzódik meg" - mondja Leonardo DiCaprio.

"Nem törvényszerű, hogy a kihívást jelentő témák és az érdekes történetek kizárják egymást - magyarázza a rendező. - Filmesként elsősorban szórakoztatni akarom a nézőket. Ha a film hozzájárul ahhoz, hogy a nézők jobban megértsenek valamit, és változások is beinduljanak, annál jobb. Persze nem vagyok annyira naiv, hogy azt hinném, egy film meg tudja változtatni a világot, de ez is egy hang a tömegben."
A forgatókönyv írása során igen mélyen beleásták magukat a filmesek a témába. "Nekem úgy tűnik, hogy amikor valami értékes természeti erőforrást felfedeznek, legyen az gyémánt, gumi, arany, olaj vagy bármi, az gyakran tragédiát jelent annak az országnak, ahol a lelőhely található. Ami még rosszabb, hogy a kitermelt értékek szinte sosem az adott országot és lakosságát gazdagítják."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar dolgozók ausztriai jogai

„Ausztriában dolgozik? Kérdezzen a szakértőktől!" akciónk keretében megválaszoltuk jópár… Tovább olvasom