Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Veszélyben a pedagógusok közalkalmazotti státusza

Elhibázott önkormányzati rendszert hoztunk létre a rendszerváltás idején, ennek megváltoztatása nélkül nem lehet a közoktatást sem megújítani – állítja Varga Júlia. Kistérségi önkormányzatokra van szükség és a pedagógusok közalkalmazotti státusának megszüntetésére.
Magyarországon 1990-ben egy elvileg sem működőképes önkormányzati rendszert sikerült létrehozni, amely a közoktatás fenntartását, irányítását tekintve egyedülálló a világon – fejtette ki a FigyelőNet kérdésére Varga Júlia, közgazdász. Ahogy azt az Oktatási az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) által kidolgozott Zöld könyvben le is írja, kétfajta közoktatás-fenntartási rendszer működik a világon.

Magyarországon sok kis helyi önkormányzat működik, ahogy például Franciaországban vagy Olaszországban. Ám az utóbbiakban a helyi fenntartókhoz nincsenek olyan feladatellátási kötelezettségek rendelve, mint nálunk, a közoktatást sem a helyi önkormányzatok irányításával, hanem központilag finanszírozzák. Ezekben az országokban az iskolákat, óvodákat a központi kormányzat tartja fenn. A másik típusú működőképes rendszer decentralizált, de ezekben elég nagyok, működőképesek az önkormányzati egységek, és ezekhez rendelték a közoktatási (és egyéb feladatok) ellátását. Nálunk egy hibrid rendszert sikerült a rendszerváltás során létrehozni, ami ezer sebből vérzik – állítja Varga.

Szegény településeken kevesebbet ér a diák

A magyar önkormányzati rendszer ugyanis rendkívül szétaprózott. Az önkormányzatok 75 százaléka kétezernél, 90 százaléka pedig ötezernél kisebb népességszámú településen működik. A közoktatási feladatok ellátása annak idején abból az elgondolásból került a helyi önkormányzatok felelősségi körébe, hogy így a felhasználókhoz legközelebb lévő közigazgatási szinthez tartozzon e nagyon fontos terület. A tény azonban az, hogy nem is esik egybe a helyi közoktatás tényleges felhasználói köre az önkormányzatok hatókörével. Az ötezer főnél kisebb falvakban – ahol jellemzően egy iskola van - a tanulók 20-25 százaléka például nem is a helyi iskolába jár, hanem általában a közeli városok intézményeibe.

Ráadásul egészen különböző jövedelemtermelő képességük van az önkormányzatoknak, s emiatt jelentős különbségek figyelhetők meg az egy tanulóra jutó oktatási ráfordításokban. A szegényebb falvakban – ahol minden vizsgálat szerint a települési szegregáció következtében a hátrányos helyzetű gyermekek koncentrálódnak – jóval kevesebb pénz jut egy tanulóra, mint a gazdagabb településeken. Ez nem magától értetődő összefüggés. Az úgynevezett jövedelem-semlegességet elérő önkormányzati támogatási rendszerek pontosan ezt tudják megszüntetni. Csakhogy a magyar szétaprózott önkormányzati rendszerben, és – a részben ebből is adódó – önkormányzatok közötti jövedelem-különbségek mellett, ez csak az újraelosztás és a támogatások szintjének olyan emelése mellett volna lehetséges, aminek a költségvetési nyomása nem elviselhető.

Tankerületek alakulnának

A Zöld könyv ezért azt javasolja, Magyarországon is alakítsuk át a rendszert úgy, hogy hozzunk létre középtávon egy erős kistérségi önkormányzati szintet. Ezzel működőképes, és a jövedelem-különségek kiegyenlítésére alkalmasabb önkormányzati egységek alakulnának ki. A helyi önkormányzatok helyett e szinthez kellene hozzárendelni a közoktatási feladatellátást. Ezt úgy képzelik el a gyakorlatban, hogy e kistérségekhez kialakítanának oktatási tankerületeket, amelyeket széles hatáskörrel rendelkező, választott oktatási vezető irányítana.

A FigyelőNet felvetését, miszerint a szegényebb településekből álló kistérségek nem lesznek ilyen módon gazdagabbak, Varga Júlia nem vitatta. Hozzátette azonban, hogy egy ilyen intézményi és finanszírozási átalakítás megteremti annak a feltételeit, hogy jobban ki lehessen egyenlíteni a jövedelemtermelő képességében mutatkozó különbségeket.

Rendszeresen átvilágítanák az iskolákat

Emellett Varga Júlia azt is kiemelte, hogy az intézmény- és finanszírozási rendszer átalakítása szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy csökkenjenek az iskolák közötti teljesítménykülönbségek. A brit Ofsted felügyeleti rendszer mintájára szerinte ki kell építeni nálunk is egy központi, átfogó felügyeleti rendszert, amely az elképzelések szerint – az Országgyűlés felügyelete alá kerülő, kiterjesztett hatókörű – Oktatási Hivatalra épülne.

E hivatal, egységes módszertant követve két-háromévente értékelné valamennyi iskola munkáját. Ebben ez iskola adottságainak (működési hely, társadalmi-kulturális háttér, az intézmény fő céljai, prioritásai) figyelembevételével a diákok által elért teljesítményszintet (az országos kompetenciamérések adatait is felhasználva), a tanítás minőségét (a tanítási módszereket és az értékelést, a szülőkkel és a helyi társadalommal kiépített kapcsolatot), és az iskola irányítását vizsgálnák.

Biztos állás, alacsony bér

Egy másik súlyos, és a felemás iskolafenntartáshoz kapcsolódó probléma, hogy Magyarországon teljesen elkülönülnek egymástól a közoktatás foglalkoztatási és bérezési döntései. A központi kormányzat mindenféle béreket ígérhet, amit aztán az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk – vázolja a problémát Varga Júlia. Hozzáteszi, hogy ugyanakkor az önkormányzatoknak meg van kötve a kezük munkaadóként, hiszen a gyereklétszám-csökkenéshez alkalmazkodva az óraszámon, az osztálylétszámon keresztül a központi kormányzat korlátokat állíthat fel. Ez a kettősség csak nagyon drasztikus lépéseket hozhat, például iskolabezárásokat.

A magyar közoktatásban kialakult jelentős túlfoglalkoztatás szintén ide vezethető vissza. A túlfoglalkoztatásnak pedig az a következménye, hogy a tanárok relatív kereseti helyzete nagyon alacsony. Ezen - a ráfordítások olyan emelése nélkül, ami nem elképzelhető - nem lehet változtatni ebben a rendszerben, így relatíve a keresetek tovább fognak romlani.

Közalkalmazotti státusz eltörlése

A Zöld könyv e témához kapcsolódó „merész" javaslatai közé tartozik, hogy meg kellene szüntetni a pedagógusok közalkalmazotti státuszát. Varga Júlia ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ez természetesen csak egy hosszú távú elképzelés. Azt is aláhúzta, hogy az OKA egész tanulmánya egy egységes javaslatcsomag, amelyből nem lehet kiemelni egyes elemeket.

Mindenestre megerősítette, hogy a munkáltatói jogok megosztását javasolják a leendő kistérségi oktatási tankerületek és az iskolák között, és ezzel párhuzamosan a tanárok munkaszerződéssel való foglalkoztatását. Mindez egyébként nem ördögtől való elképzelés. Nagy-Britanniától a skandináv országokig egyik olyan országban sincsenek a pedagógusok közalkalmazotti státusban, ahol decentralizált az oktatás, és ahol működőképes helyi önkormányzatok tartják fenn az iskolákat. (Rendelkeznek valamilyen kollektív megállapodással, de nem közalkalmazottak.)

Rövidebb távon – a tanárok közalkalmazotti státusának megmaradása idejére – a pedagógus-bérrendszer átalakítását tartanák jónak. Ez egyrészt az előmeneteli rendszer olyan átalakítását jelenti, amely a pályakezdő pedagógusok relatív kereseti helyzetét jelentősen javítja, és nagyjából ötéves időszak alatt felzárkóztatja az átlagos diplomás pályakezdőkéhez.

A politikusoknak kell dönteni

A Zöld könyv megrendelője az OKA-t életre hívó Gyurcsány Ferenc volt. Úgy tűnt, hogy a kormány a szakemberek egy-két javaslatát meg is fogadja. Az Új Tudás programban például felfedezhető néhány, a Zöld könyvben leírt javaslat, bár az eredeti elképzelésekből fokozatosan hullanak ki különböző fejezetek. Így például a korábban bejelentett kezdő pedagógusi béremelés is a „gazdasági válság áldozata" lett.

Az átfogóbb OKA-javaslatokkal kapcsolatban pedig még nem nyilvánított határozott véleményt a kormány, így az önkormányzati rendszer átalakításáról sem. A szocialista párt ugyan a napokban felvetette, hogy neki kell fogni a közigazgatás reformjának, de nem világos, hogy az elképzelések mennyiben harmonizálnak a Zöld könyvben leírtakkal. A Fidesz is szorgalmaz valamilyen önkormányzati reformot, de ez leginkább a képviselőtestületek létszámának csökkentéséről szól. A FigyelőNetnek december végén Pokorni Zoltán mindenesetre kifejtette, hogy az OKA javaslatát nem támogatják.

Újabb meddő reformelképzelés marad?

Jelenleg, úgy tűnik a kerekasztal javaslatcsomagja a közoktatás megújítására egy újabb meg nem valósult elképzelés lesz a közoktatás lassan három évtizede zajló „maratoni reformjában". Készül mostanában más javaslat is: a Sólyom László által életre hívott Bölcsek Tanácsának szintén feladata az oktatás gondjaira orvoslást találni. Varga Júlia szerint a kutatóknak az a dolguk, hogy felhívják a figyelmet a problémákra, megoldási javaslatokra, de ezen túl a politikusoknak kell dönteni.

Évtizedek óta meddő ötletelés folyik a magyar iskola átalakításáról. Egy biztos: önkormányzati reform nélkül kizárt a közoktatás megújítása – szögezi le Varga. Az oktatásgazdaságtan szakértője szerint világossá kell tenni, hogy amennyiben a politikusok nem hajlandók kétharmados többséget teremteni az önkormányzati reformhoz, azzal együtt lemondanak a közoktatás megújításáról és sok más probléma orvoslásáról. A hetvenes években Skandináviában mindenesetre már volt arra példa, hogy az oktatás fenntartási problémái átfogó önkormányzati reformot generálak. Igaz, ott ehhez is sikerült megteremteni egy nemzeti konszenzust.

Olvasóink írták

  • 19. KolompárRómeó 2009. január 19. 22:13
    „Be kell zárni az összes kórházat, iskolát, színházat, játszóteret, dögöljön meg a nép, a lényeg, hogy fizessen sok adót, amit cuslág-féle taknyok ellophatnak. A többi nem érdekel senkit.”
  • 18. xene@freemail.hu 2009. január 19. 17:48
    „"Ennek a megtanításához nem kell továbbképzésre küldeni a tanárt, csak meg kell neki mondani, hogy ilyen helyesírású gyereket ne engedje tovább az általános felső tagozatára."

    Alsó tagozatban csak a szülő beleegyezésével lehet megbuktatni a gyereket, úgyhogy nem a tanár kezében van a döntés.”
  • 17. theseus 2009. január 19. 15:18
    „Egyébként a sokat emlegetett 50%-os béremelést is csak 3 hónapig fedezte a kormány 2002 okt.-dec. között. 2003 januárjától az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodni. Ezért egyrészt azóta rengeteg tanárt elbocsátottak, sok iskola bezárt, sok település iskola nélkül maradt.
    Másrészt a központi költségvetést semmivel sem terhelte meg 2003 óta, nem ez vitte csődbe az országot. Harmadrészt az a fizetésemelés már réges-régen semmit sem ér, annyival megnőtt azóta mindennek az ára. A gáz például azóta már több mint a duplájába kerül.”
  • 16. theseus 2009. január 19. 15:10
    „Spíler: "1 HÓ TOVÁBB KÉPZÉS /NAGGYÁBÓL/." Helyesen: 1 hó továbbképzés (nagyjából).

    Ennek a megtanításához nem kell továbbképzésre küldeni a tanárt, csak meg kell neki mondani, hogy ilyen helyesírású gyereket ne engedje tovább az általános felső tagozatára.”
  • 15. xene@freemail.hu 2009. január 19. 15:03
    „Másrészt én megértem, hogy kevesebb a gyerek. De ez a faluk elsorvasztásához vezet szépen lassan. Na, de mindegy. Már megszokhattuk, hogy mindig a lakosságon kezdődik a spórolás és leépítés, s csak a legvégén a fejeseknél.”
  • 14. xene@freemail.hu 2009. január 19. 14:55
    „Spíler: Mondok egy példát: Német tanárom a gimnáziumban mindent csinált, csak nem tanított. Aranyos és szerethető volt emberileg. Másfél év alatt 1 szódolgozatot írtunk (első 2 év során), s amikor rájött, hogy lótúrót sem tudunk (csodálkozott), mert ugye egy doga, felelés se volt addig, hát Hawaii-on érezhettük magunkat. Ez is jó tanár, és szerethető...nem követel sokat, s nem is tanulunk sokat. Ezt nagyon nehéz eldönteni, hogy ki a jó pedagógus. Lehet, hogy valaki, az OKTV-re juttatja ki a diákjait, a másik tanár meg vért izzad, hogy a normális suliba járó diszlexiás gyereket megtanítsa olvasni. És ez utóbbi biztos nem nyer majd szépkiejtési versenyen, meg máshol sem.”
  • 13. spiler 2009. január 19. 14:18
    „MILENNE HA A TANÁROKAT IS SZERZŐDTETNÉK ,MINIMUM 1 ÉV ......10HÓ OKTATÁS....1HÓ SZÜNET,SZABI......1 HÓ TOVÁBB KÉPZÉS /NAGGYÁBÓL/.AKI MEGFELEL AZT JŐVŐ ÉVRE IS SZERZŐDTETNÉM,MERT SZERETTÉK A GYEREKEK,MERT JÓ EREDMÉNYT ÉRT EL,MERT......STB.AKI MEG CSAK AZÉRT LETT PEDAGOGUS MERT ANYUKA ,APUKA ARRA AZ EGYETEMRE TUDTE BEDUGNI CSEMETÉJÉT AZ A KÖVETKEZŐ ÉVBEN MÁR NEM DOLGOZNA.DE SZERINTEM A GYEREKEK ÉRDEKE AZ ELSŐ.........RÉGEN A TANÁR DINASZTIÁK IS EZT VALLOTTÁK.PERSZE OLYANOKAT KAPTUNK TŐLÜK....... DE NEKIK LETT IGAZUK.NEM KELLENE FORINTOSITANI AZ OKTATÁST.”
  • 12. nemecsekerno_007 2009. január 19. 13:27
    „Mathiasking polgártársunk a torkánál ragadta meg a kérdést! :)

    Valószín?leg a tanulmány ezt is tartalmazza, csak azt terjedelmi okok miatt nem lehetett a cikkben megírni.
    Teljesen jogosak a kérdéseid.
    Volt egy HVG cikk, amiben a hódmezôvásárhelyi iskolák összevonásának levezénylésérôl írtak. Megkérdezték az ottani oktatási iroda vezetôjét (aki amúgy gyerekorvos) aki érdekes dolgott mondott. Maga is elcsodálkozott rajta, de a szülôk egyetlen dolgot kértek. Beszéljenek róla mit akarnak csinálni és hogyan. Ott, ha jól emlékszem 6-8 iskola összevonásáról volt szó. Én hiszem, hogy az embereknek el lehet magyarázni ezeket a dolgokat. Csak nem a magas lóról és nem úgy, hogy közben 368 képviselô vakarja a s*ggét a parlamentben, vitatkozik hülyeségekrôl és számla nélkül veszi fel költségtérítést. :( Így nem ôszinte a mosoly a választópolgárok arcán. :(

    Jó hogy itt verjük a nyálunkat, de ez a politikusoknak lenne a dolga. Ezért kapják a fizetésüket. B*sszus. :(”
  • 11. Mathiasking 2009. január 19. 12:42
    „Kérdéseim:
    -Mi a cél?
    -Mit tesznek érte hogy megvalósuljon?
    -Hogyan szeretnék ezt végrehajtani?
    -Mikor?
    -Mennyiért?

    Erre a tanulmány mit mond?”
  • 10. nemecsekerno_007 2009. január 19. 12:07
    „xene@freemail.hu

    Nagyjából ezt mondják, csak mint problémát vázolják fel azt, hogy sok az iskola, csökken a gyerekszám, csökken az oktatás színvonala és még sokba is kerül ez így. Nem látom gondnak azt, hogy iskolákat vonnának össze, azt az egyet ami mondjuk 5 településre jut nagyon szépen felszerelnék. Erre költeni is kéne, azért, hogy mindenki az országban azonos minôség? oktatáshoz jusson hozzá. (Így kéne az egészségügyben is !)
    Ja és ehhez az jönne hozzá, hogy aki kistelepülési iskolában tanít az többet keressen illetve ha hátrányos helyzet?eket tanít akkor is. Ugyanis erre van szükség és a bérekben is meg kellene látszódnia annak, hogy milyen szakmákban van hiány. A kereslet határozza meg a kínálatot és a bért. Eddig nem így volt és most sincs így. Ez a tanulmány rávilágít a problémára, megoldásokat is kínál itt most már a politikai eliten múlik, hogy ezt hogy valósítja meg. Ha úgy mint eddig, akkor marad a Magyar ugar.
    Ez egy rossz rendszer, rosszul is m?ködik és drága is. A politikának inkább azzal kéne foglalkozni, hogy ezt elmagyarázzák az embereknek. (Ezt is) Internet, nyomtatott anyagok, országos kampányok, teljes tájékoztatás és folyamatos kontroll. Beszéljenek róla, hogy ezt meg kell csinálni, de elmondjuk hogy mit akarunk csinálni. Nem az idióta Új Magyarország programok gusztustalan, hazug kampányaira kellene pénzt kidobni. (Nem vagyok Fideszes, még mielôtt ez a kritika érne) Olyanok ülnek a döntéshozói pozícióban, akik már 15-20 éve nem voltak rendes munkahelyen, ahol ha elb*szol valamit akkor egyszer szólnak, egyszer levonnak után pedig azt mondják, hogy csá. Ezektôl mégis mit lehet várni?

    Nagyon nehéz ügy ez így, amikor az intézményesült trehányság uralkodik egy országon. Pató Pál a nemzeti hôsünk. Sajnos. :(”
  • 9. xene@freemail.hu 2009. január 19. 11:23
    „Ja, igen. Már leírtam az előző hozzászólásomban, de adok egy tanácsot ingyen, de tényleg ingyé, szégyellném magam, ha pénzt fogadnék el érte. 200 fő Parlamentet és a 3200db önkormányzat drasztikus leépítését javaslom. A kormányzati propagandára és reklámokra szánt kiadások 0Ft-ra való leszállítását kérném. Ne megint a szegény népen akarjunk spórolni drága politikusok.”
  • 8. dondongó 2009. január 19. 11:23
    „Ezeknek a reformközgazdászoknak csúfolt sarlatánoknak legalább akkora szerepük van az ország gazdasági tönkretételében, mint azoknak, akik megrendelik tőlük az előre eldöntött őrültségek áltudományos igazolását. Pár évre ki kéne őket rakni egy kistelepülésre minimálbéren, hogy közelebb kerüljenek a rögvalósághoz.”
  • 7. achilleus 2009. január 19. 11:20
    „xene@freemail.hu 2009.01.19. 11:15
    A vége könnyen ilyesmi lehet, valóban.
    /De a helyzet még akkor sem teljesen reménytelen, erre tanít(hatna) Klebelsberg példája./”
  • 6. xene@freemail.hu 2009. január 19. 11:15
    „Miért nem mondja meg kereken, hogy a kistelepülések iskoláit be kell zárni mondvacsinált okokra hivatkozva, hogy ki lehessen rúgni jó pár pedagógust megint. Ezzel jó sok pénzt spórolnának, s jutna pénz milliárdos fizetésekre a politikusoknak. Feri és Viktor is okosan elbeszél egymás mellett a kis parlamentről, ők miért nem mutatnak ilyen példát? A másik dolog meg, ha bezárják a kisiskolákat, akkor tudjuk, hogy majd melyik népréteg fog bevándorolni a városokba. Egy-két romesz iskolatárs, s vége a reformnak. Vagy csinálnak egy olyan jó oktatási rendszert, mint Amerikában. Az egyszerű és szegény embereknek lesz valami alapfokú oktatás, aki meg valamire vinni akarja, elit-iskolába megy és tejel.”
  • 5. achilleus 2009. január 19. 10:10
    „Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban néhány éves nyugalomra, és ezalatt - bevonva az érintetteket - valóban hosszútávú tervek kidolgozására lenne szükség, hatás- és modellelemzésekkel. Ami most megy az hiszterizálás, megfélemlítés, amely az eredményes munka rovására megy. Percprogramok tömkelege, létbizonytalanság. Az olyan rendszerek átalakításához - mint az igenis hosszútávon megnyilvánuló oktatás - pénz is kell, és a reformok eredményessége is csak hosszabb távon mutatkozik meg. (Mikor is került sor a minőségbiztosítás egyik elemének, a tanfelügyeleti rendszernek a felszámolására???, nyilván az is valami hülye reform részét képezte.)”
  • 4. legal 2009. január 19. 10:03
    „Máshol olvasom Boross Péter itt általam sommásan idézett nyilatkozatát, hogy az országot irányató, vezető politikai elit képtelen szabadulni a Kádár rendszerben rögzült központosító és újraosztogató attitűdtől, miközben megváltoztak a tulajdon viszonyok, az állam messze nem rendelkezik azzal a pénzbevétellel, ami felett korábban rendelkezhetett (gyárak, vállalatok, szövetkezetek, stb.). Egész önkormányzati rendszerünk, a közalkalmazotti státusz kérdéskör újragondolása szükséges. Ez így igaz. Csakhogy politikai elitünk fél hozzányúlni ezekhez a kérdésekhez, megváltoztatni a status quot. Négy év kormányzati ciklus kevés ennek átszervezéséhez a biztos politikai támogatás elvesztése rémétől fenyegetve. Dehát meddig kergetjük ezt a régi álmot, miközben egyre erősödő hitelspirálból lehet működtetni az országot.”
  • 3. nemecsekerno_007 2009. január 19. 09:51
    „Nagyon sok tanulmány van már mindenrôl. Úgy látszik, hogy mi csak elmélkedni tudunk, gyakorlatban megvalósítani szinte semmit illetve csak úgy ahogy eddig csináltuk.

    Power: A szocializmusban mindenkit cseszegettek aki nem tartozott a Kádár által elképzelt könnyen irányítható középszer? tömegbe. Az értelmiséget szándékosan tartották alacsony életszinvonalon, hogy ne legyen idejük gondolkodni a rendszer hibáin, de ez az 50-es évek öröksége. Ami az elmúlt 40+19 évben a közéletben, gazdaságban, társadalomban létrejött annak 90%-át ki kell dobni a p*csába. 21. század, tetszik nem tetszik. Ha nem tudunk átlépni a saját árnyékunkon akkor nekünk annyi, leszakadunk 30-40 évre.
    Ez a tanulmány is bizonyítja, hogy van megoldás csak megélhetési politikusainknak nincs helyén a t*ke akkor amikor kellemetlen dolgokat kell csinálni. Bezzeg ha közpénzeket kell lenyúlni akkor igen. :(

    N.P.
    Te sem dolgozol ingyen, gondolom. Normális országokban ebbôl a tanulmányból cselekvési program készül és végig is viszik. Persze normális országokban ebbe mondjuk bevonják a pedagógia, szociológia, kommunikáció szakos hallgatókat is. Az már nem a tanulmány hibája, hogy a politikai elitünk mindig a könnyebb végét fogja meg a munkának, mint ahogy sokan a választópolgárok közül is valljuk be. :(
    Nyílván az lenne a jó, ha a szaktudás és a gyakorlati tapasztalat alapján kapná a fizetését mindennki. Viszont egy gyakorlottabb, de lusta munkavállaló ne keressen többet, mint egy jól képzett és motivált pályakezdô. És ez fordítva is igaz. Ja és egyiket se védjük jogszabályokkal úgy, hogy ne lehessen kirúgni mondjuk a végkielégítése miatt. :(
    Egy újabb szép tanulmány, semmi se lesz ebbôl se. Atomot ide :(”
  • 2. Power 2009. január 19. 09:04
    „Volt már egy zöld könyv az egészségügyi "reform" kapcsán, az is megbukott.
    http://www.eum.hu/archivum/egeszsegugyi-reform/zold-konyv
    A szocializmusban is az értelmiséget, a pedagógusokat cseszegették. 20 év eltelt azóta és semmi nem változott.”
  • 1. N.P. 2009. január 19. 08:48
    „Megint egy olyan tanulmány ami nem fog megvalósulni, de azért ki lehetett érte fizetni néhány millát.
    A tartalma egy részéről: nem tudok olyan szakmáról, ahol a még semmit sem bizonyított pályakezdők többet keresnek mint a gyakorlottabbak. Az én szakmámban ez biztosan kiverné a biztosítékot.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kibővített kormányülés - több miniszter is feladatot kapott

A legfontosabb feladat, hogy új impulzusokat kapjon a gazdaság, ehhez a kormány szerint átfogó… Tovább olvasom