Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Világjáró diákok Mexikótól Kínáig

Felhívásunk nyomán cserediákok számoltak be külföldi tapasztalataikról, szüleik írták meg, miért volt érdemes csemetéjüket messzire elengedni. Egy csokorra valót megint ismertetünk a példákból, melyek azt mutatják, milyen haszonnal járhat egy idegen országban töltött tanév, mire érdemes figyelniük a fiataloknak, mielőtt döntenek, vállalnak-e egy hasonló utat.
A győrújbaráti Hutyán Róbert már két fiát engedte el az amerikai kontinensre, egy-egy tanévre. Péter és Gergely a győri Rotary Klub segítségével jutott el a tengerentúlra. Édesapjuk szerint ez biztosított garanciát arra, hogy gyermekei olyan családokhoz kerültek, ahol nem csak szerződéses kötelezettségüknek igyekeztek eleget tenni. Valóban családtagként kezelték őket és úgynevezett keresztapákhoz, rotarys counselorokhoz fordulhattak volna gondjaikkal, ha lettek volna.

A tengerentúlon érettségizett

Péter Kanadában, Victoriában lakott egy darabig egy magyar származású családnál. Ez is segítette, hogy megszokja a merőben eltérő iskolai rendszert. Egy félévben csak öt-hat tantárgyat tanult, mindennap ugyanabban a sorrendben következtek az órák, nem voltak osztályok, egy-egy órára jött össze a tanulócsoport. Az érettségihez adott számú kreditet kellett szerezniük a diákoknak, akik sok olyan feladatot kaptak, mely szerint maguknak kellett feldolgozniuk egy témakört, arról kellett információkat gyűjteni, előadást tartani. Szóbeli számonkérés nem volt, írásbeli viszont elég gyakran. Péter bekapcsolódott az iskola évkönyvének szerkesztésébe is és kérvényezte, hogy letehesse az érettségi vizsgát. Így igazán hasznosan töltötte az évet, hazatérése után rögtön felvételizhetett az egyetemre. A kanadai iskola vezetősége Péter munkáját olyan kitüntetéssel ismerte el, amelyet előtte külföldi diák még soha nem kapott meg. Mindez hozz ájárult ahhoz, hogy idén a Coventry Universityn folytathatja tanulmányait Angliában.

A Hutyán-sikersorozat

Gergely követte bátyját, folytatta a sikersorozatot. Edwardsville-ben neki is meg kellett küzdenie a családi és a baráti körből kiszakadás pszichológiai nehézségeivel, de ebben sokat segített, hogy interneten tartotta a kapcsolatot szüleivel. Neki még nagyobb lehetőséget jelentett, hogy az Államokban tanulhatott. Édesapja úgy véli, ehhez nagy szükség volt az amerikai mentalitás azon részére is, mely szerint rengeteg pozitív visszajelzést kapnak a diákok oktatóiktól.
A kisebbik Hutyán fiú a tanrendjét úgy állította össze, hogy heti öt ének- és rajzórája volt. Bejutott az állami kórus tenorszólamába, fellépett A nyomorultak diákok által előadott musicalváltozatában. Képei több kiállításon szerepeltek, több díjat nyertek, még egy százdolláros jutalmat is kiérdemelt Gergely, aki iparművészettel, divattervezéssel szeretne foglalkozni.
„ A fogadó családok életében óhatatlanul fellépő feszültségeket mindkét fiunk érzékelte, de a konfliktushelyzeteket mindig megbeszéltük, így jól tudták azokat kezelni. Csak a regisztrációs díjat, a repülőjegyek árát, a túrák költségeit (San Francisco, Los Angeles, Sziklás-hegység, Grand Canyon) kellett nekünk fedezni, így nem egészen egymillió forintba került a kétszer egyéves külföldi tartózkodás” – fogalmazta meg Hutyán Róbert.

Szabadhegyről az Ezer Buddha Hegyére

A győri Kakuk Petra a számunkra még Amerikánál is egzotikusabb országba, Kínába utazhatott. Államközi ösztöndíjjal a jinani Shandong Egyetemre ment nyelvet tanulni. Mielőtt azonban idáig jutott, már gimnáziumi évei alatt bizonyította kivételes szorgalmát, megszerezte az angol és a német felsőfokú nyelvvizsgát. Aztán a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karát választotta, mert ott a gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakon kínaiul is tanulhatott.
„ Már az első órától kezdve élveztem a dolgot, mivel elég különleges és érdekes nyelvről van szó. A kínai jelek nehézségük és annak ellenére, hogy se szeri, se számuk, kezdettől fogva elvarázsoltak. Egyre erősebbé vált az elhatározásom: a kínai nyelvet saját környezetében fogom tanulni. Csak hangyaszorgalom, kitartás és nyitottság kellett hozzá” – írta a Jinanból szerkesztőségünkbe küldött levelében, amiből kiderült: aki Magyarországon felsőoktatásban tanulja a kínai nyelvet, pályázhat az államközi részképzős ösztöndíjra, aminek keretén belül egy évet Kínában tölthet. Feltétel a legalább alapfokú nemzetközi kínainyelv-vizsga (HSK), amit Petra egy év intenzív képzés után letett úgy, hogy különórákra is járt. Mostani kinntartózkodásának kiadásait – a vízum és az előzetes ügyintézés költségein kívül – mind a magyar, mind a kínai kormány fedezi. A repülőjegy, a kollégium, a tankönyvek árát, a tandíjat is. „Nyolc és fél órás út után nyugodt szívvel, teli önbizalommal léptem Kína földjére a pekingi repülőtéren. Az igazi kaland most kezdődik” – írta Petra az e-mailben, aminek folytatásában reméljük, még beszámol kalandjai részleteiről.

Mexikóban nincs felelés és röpdoga

„ Ha Mexikó, akkor a napsütés, a sombrero és a tequila jut eszünkbe, pedig Mexikó ennél több. Az igaz, hogy nyáron 45 fok is lehet, de gyakoriak a viharok is. Egy hónapja vagyok itt, de máris számos furcsasággal szembesültem. A közhiedelemmel ellentétben a nők nem csúnyák és bajszosak, legalábbis nagy részük nem, de az igaz, hogy mindent lime-mal és csilivel esznek, még az édességeket is. A városon kívül mindenhol lehet lovakat és szamarakat látni kóborolni, sok a mozgóárus. Itt vagy nagyon szegény, vagy gazdag az ember és mindenki vallásos. Mindenhol feszületek vannak, szentképes ékszereket hordanak még a fiatalok is. Én is egy katolikus suliba járok, ahol iskolamisék vannak és minden órát imádkozással kezdünk. Elég szigorúak az egyenruha-viselést illetően, és a fiúknak ha már kicsit hosszabb a hajuk, le kell vágatni. Nincs feleltetés és röpdogák. Az iskola hétkor kezdődik, az órák 55 percesek 5 perces szünetekkel. Félévente vizsgázni kell , aki egyből átmegy, annak egy hónappal hosszabb a nyári és a téli vakációja is. Már sok barátom van az iskolában és azon kívül is, így miközben megtanulok spanyolul, az angolom is javul és sosem unatkozom. Elvisznek koncertekre, vásárokra, nemrégiben fodrászhoz is. Érdekesség: itt nem mossák meg a hajat hajvágás előtt. A fogadó családom is hihetetlenül kedves, van egy »húgom« és egy »öcsém«, akiket nagyon imádok. A tizenhat éves »húgom« nemrég ment Magyarországra. A fogadó szüleim nagyon jó fejek, mindig nekem kedveznek” – lelkendezett levelében a győri Kovács Zoé.

Tanácsok Miamiból

„ Az én tanácsom az, hogy a cserediákprogramban olyan családokat próbáljanak összehozni, amelyekben testvérek vannak. Egy-egy gyerek cseretanulását szervezzék meg, akkor a másik társa lehet a befogadott gyereknek az iskolán kívüli időtöltésben. Minél fiatalabban kerül valaki külföldre, annál hamarabb megtanul egy idegen nyelvet, szinte anyanyelvi szinten és akár osztálya legjobb tanulója lehet, mint az én lányom. Szerencsésebb nem profitérdekelt ügynökségnél próbálkozni, hanem amerikai magyar újságon vagy az interneten keresztül. Az sem mindegy, hogy az USA melyik részén és milyen iskolában tanul a gyerek. A tipikus állami iskolák színvonala nem túl jó, a magániskolák drágák. Lányomnak sikerült bejutnia egy tehetségprogramba, komoly előzetes rátanulás, különvizsga után. Fiamnak nem, neki az éves tandíj tizenkétezer dollár (mintegy két és fél millió forint) volt” – írta Kis Gyula.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árusítsanak gyógyszert a benzinkutaknál?

Tovább olvasom