Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Világok és kultúrák találkozása - határtalan házasságok

Hogyan fér össze egy családban török és magyar hagyomány? Iszlám és keresztény szellem? Cseh hallé és magyar halászlé? Petőfi cseh, Hrabal magyar nyelven? Hol vannak otthon azok, akik az Európai Unió határain belül, de vegyes házasságban élnek? Erre keressük a választ szegedi házaspárokkal beszélgetve.
Tíz évig minden alkalommal sírva jött szülővárosából Szegedre Dózsa Zenta, aki az akkori Csehszlovákiát cserélte fel Magyarországra férje kedvéért. Később sehová nem tartozónak érezte magát: Csehországban már nem, Magyarországon még nem volt otthon. De ma már ha Csehországból hazafelé tartanak, jólesik éreznie a puszta illatát, mert a Tisza-parti város az otthona.

– Brnóban 1978-tól 9 évet töltöttem – meséli Zenta férje, Dózsa Gábor. – Erdőgazdasági gépészmérnök szakon tanultam, majd oktattam az egyetemen. Zentával 1985 nyarán találkoztam, a kollégiumban lakó diákoknak szerveztek utakat, programokat. Bár Csehszlovákia és Magyarország a szocialista blokk két országa volt, hét hónapig tartott, amíg az összes engedélyt beszereztük ahhoz, hogy házasságot kössünk.

Hazaérkezés Európába

Az egymás anyanyelvét szinte tökéletesen beszélő házaspár Szegeden telepedett le, Gábor itt kapott munkát. Zenta a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójának szlovák nyelvű műsorait készíti. Az összes könyvet cseh nyelven olvassa, most épp a Doktor Zsivágót. Magyarul inkább a verseket szereti. Dózsa Gábor a Svejket és néhány Hrabal-könyvet olvasott eredetiben, valamint egy csehre fordított Karinthy- művet is.

Érdekes, hogy a gyerekek – Anna és Martin – egymással szintén csehül beszélnek, talán azért, mert Martin másfél éves volt, amikor Szegedre költöztek. A ma már 21 éves fiú a prágai Károly Egyetemen tanul. Bár állampolgársága magyar, ugyanolyan jogai vannak ott, mint cseh társainak. Martin már egy igazi európai polgár, s valószínűleg nem is tudja, milyen könnyű a helyzete például a határátkelésnél, a húsz évvel ezelőtti viszonyokhoz képest.

Locsolkodás és korbács

Az ünnepeket a csehek és a magyarok hasonlóan ülik meg. A cseheknél húsvétkor a fiúk nem meglocsolják, hanem megkorbácsolják a lányokat – ez a szokás a vesszőzés hagyományából alakult ki. A karácsonyt a magyarokhoz hasonlóan ünneplik, ám más ételekkel. Halászlé helyett világos hallevest esznek, nem tesznek bele paprikát. Burgonyasalátát is fogyasztanak, majonézzel, felvágottal, borsóval, almával, tojással, hagymával. Elmaradhatatlan a mandulás, mézes almás rétes és a kalácsok. Ismernek egy másik cseh hagyományt is: május 1-jén, hogy ne hervadjanak el a lányok, a virágzó fák alatt kell csókolózni.

– Az elmúlt két évtizedben sokat változott a történelmi felfogásom – meséli a családfő. – Magyar vagyok, szeretem a hazámat. Viszont lehangol a nacionalista törekvés, ami itt Magyarországon az utóbbi időben rettentően előtérbe került. A magyar kultúrát nem úgy kell ápolni, hogy más népeket lenézünk, és magunkat föléjük helyezzük. Úgy gondolja: az európai uniós csatlakozással a szó szoros értelmében hazaérkeztünk.

Brnóban két évtizede azt mondták neki egyetemi kollégái, kár, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, mert egy európai közösség alakulhatott volna ki belőle, természetesen egyenrangú országok szövetségeként. Most, hogy Magyarország is az EU tagja, a korábbiakkal ellentétben a magyarokat a nyugat-európai országokban is egyenrangú európai polgároknak tekintik.

Családjaik hagyományait továbbvitték Dózsáék: Gábor édesanyja erdélyi, Zenta egyik nagymamája lett, a másik német. Az élet pedig úgy hozta, hozzájuk hasonlóan élnek ők is: kultúrák, nyelvek és hagyományok keveredésében.

Sorsfordító London

Amikor Csonka Gábor egy londoni nyelviskolában meglátta a török lányt, Songül Ilgünt, nem gondolta, hogy élete nagy sorsfordulójához érkezett. A 26 éves szegedi fiatalember friss diplomásként próbált szerencsét a brit fővárosban – s mint európai uniós tagország állampolgára, a munkavállalás nem volt számára bonyolult. Először egy önkormányzat választási irodáján kapott munkát, most szociális előadóként dolgozik.

Közben tökéletesítette nyelvtudását. – Songüllel egy nyelviskolában somolyogtunk egymásra. Első látásra szimpatikus volt. Később láttam, hogy a buszra vár, s felajánlottam neki, hogy hazaviszem – eleveníti fel kapcsolatuk kezdetét Gábor. Songül meghívta a fiút egy italra, azóta pedig elválaszthatatlanok.

Gábor akkor még kevéssé ismerte Törökországot. Tanult ugyan a török uralomról, és fel tudott sorolni jó néhány várost Isztambulon kívül is, de párja szülőhazájának kultúráról vajmi keveset tudott.

Közös szavak és történelem

A török és a magyar konyha sok mindenben hasonlít, sőt, a nyelvben is vannak azonos szavak. Gábor és Songül örömmel fedezte fel, hogy az alma és papucs szót ugyanúgy mondják mindkettejük anyanyelvén. A magyar és török pár között gyakori évődés tárgya a közös történelem – vagyis a török uralom Magyarországon. Ennek mindketten jól ismerik a fejezeteit. A törökök jó szívvel emlékeznek erre a korszakra, talán ezért is szeretik a magyarokat.

A háromból az első esküvő: Songül és Gábor Watfordban mondta ki először a boldogító igent
A török nők odaadóak

Nyugat és kelet találkozása Törökország, ami Atatürk vezetése óta sokat változott. Gábor számára szimpatikus az erős török öntudat, például hogy mindenütt nemzeti zászlók lengenek.
– Songül vallásos, de nem bigott – mondja Gábor. – Betartja az iszlám vallás előírásait, így például böjtöl a ramadán időszakában. Ekkor a felnőttek 30 napon át napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek és nem ihatnak.

Az iszlámban nincs karácsony, viszont Gábor és Songül tavaly már megtartották ezt az ünnepet. Természetesen a húsvét sem hagyomány a muzulmán világban. Gábor szerint az egyik legnagyobb különbség a magyar és a török nők között, hogy utóbbiak nagyon háziasak, odaadóak. A férjük számukra valóban uruk és parancsolójuk. A lánygyermekeket már kiskoruktól erre készítik fel. Az együtt járás számukra ismeretlen fogalom, és a lányok házasságukig őrzik szüzességüket.

– A török családokban szokás a háztűznéző, a kérőt leinformálja a család. Elmennek kérdezősködni, a szomszédoktól is érdeklődnek, milyen a lányt megkérő fiú. Erre nálunk nem került sor, de amikor Songül elmesélte a családjának, hogy együtt vagyunk, a fivére meglátogatott bennünket – meséli Gábor, aki megfelelt az elvárásoknak, befogadták. Az eljegyzésre a török hagyományok szerint pizsamát, borotvát és papucsot kapott Songül édesanyjától.

Esküvő, háromszor

Polgári esküvőjüket Gáborék már megtartották a London melletti Watfordban. Most ott járnak jegyes oktatásra, hiszen idén júliusban a szegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban egyházi szertartáson fogadnak örök hűséget egymásnak – püspöki engedéllyel. A vallások közeledését elősegítendő, iszlám és katolikus közös esküvőkre még II. János Pál pápa regnálása idején adott engedélyt a katolikus egyház. Songül és Gábor a török szokások szerint Izmitben is tart esküvőt, ahol nem pénzt vagy háztartási eszközt illik ajándékba adni a menyasszonynak, hanem arany ékszereket – ott százötven vendéget hívnak meg a szertartásra.


A bor finom, a sajt hiányzik

A tiszteletbeli francia konzul, Eric Blin több mint tíz éve Szegeden telepedett le feleségével, egy kisgyermekük született. Mivel korábban többször járt Magyarországon, nem volt annyira nehéz az itteni életet megszoknia. A magyar nyelvet nagyon nehéznek tartja, mert nem hasonlít egyik nyugat-európai nyelvhez sem. Viszont ha már egy kicsit ért az ember magyarul, akkor sokkal könnyebb tanulni a nyelvet. Magyarország és Franciaország azonosságát abban látja, hogy mindkét állam régi alapítású. Keresztény államokról van szó, mindkettőben létezett a királyság mint államforma. Eric Blin szerint mindez közös európai kultúrát is jelent, ezért könnyű itt megszokni az itt élő külföldieknek. A franciák számára szokatlan, hogy a magyar ételeket főleg paprikával készítik, és számukra újdonság a rántott hús is, ezzel együtt ő szereti a magyar konyhát. Csakúgy a borokat. Hiányolja viszont a sajtkultúrát. Azt pedig sajnálja, hogy a magyarok pesszimisták. Mindezzel együtt jól érzi magát Magyarországon. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

fontos mérkőzések a hétvégén

Kiesési rangadónak is titulálható összecsapást rendeznek Sopronban. Az ETO Pakson legalább egy… Tovább olvasom