Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Vissza kell adni a Duna becsületét!

Folytatás az 1. oldalról.

A kétéves tervezőmunka eredményét, amelyhez a győri önkormányzat pályázati támogatást nyert, Helyes Péter, a városépítési iroda csoportvezetője ismertette. A cél a megfelelő – a mainál mintegy két méterrel magasabb – vízszint biztosítása a Mosoni-Duna alsó szakaszán, Győr belterületén, azaz a hetvenes évek előtti állapot visszaállítása. A szakértők arra jutottak, hogy a vízbetáplálás növelése nem vezethet sikerre. Bármennyivel növelnék a Mosoni-Dunába érkező vízmennyiséget, alsó szakaszán nem emelkedne a vízállás, a felsőbb részeken viszont árvizek lennének.
„ A megoldás így csak a Nagy-

Duna hajdani természetes megtámasztó szerepének pótlása lehet, valamiféle műszaki építménnyel, torkolati védművel. Hogy az milyen lesz, még nem eldöntött, a tervezőcsapat többféle variációt is

kidolgozott.”
Medgyasszay László országgyűlési képviselő szerint nem vitatható, hogy ez a környéken élők közös ügye és időszerű a változtatás. A várost biztosította arról, hogy a megyei önkormányzat ebbéli elképzeléseit támogatja. Bertalan Iván ugyancsak ezzel kezdte hozzászólását. A kimlei alpolgármester szerint is a folyó alsó megtámasztására van szükség. Ha ez megoldódik és növekszik a Mosoni-Dunán a vízszint, annak hajózást javító előnyeit települése is kihasználhatná. Kajakkikötő építésének tervét és más turisztikai fejlesztéseket alapozhatna meg. Ha kész a gumigát, akkor javaslata alapján azt is érdemes megvizsgálni, hogy a zúgókon működhetnének-e áramtermelő hajók.
– A gyakran széthúzó győrieknek most össze kell fogniuk, végre ki kell állnunk a közös célért – hangsúlyozta Szekendi István hajóskapitány és indokait nagyapja, édesapja és saját, a vízhez kapcsolódó emlékeivel támasztotta alá. Törzsök Gyula gönyűi polgármester a Duna menti részek kiszáradását tanúsító jelekről beszélt, arról, hogy a vízinövényeket homokiak váltják. S szerinte mint minden környezeti beavatkozásnál, a mesterséges vízszintszabályozó megvalósítása előtt is mérlegelni kell a pozitív és a negatív hatásokat. Érdekességként megemlítette: az 1600-as években is ott volt a torkolat, ahova most kerülne a gáttal.
– Félreértés, hogy minden zöld ellenzi a tervet, mi nem látunk más megoldást a vízszintemelésre – kezdte hozzászólását a Zöld Demokraták nevében Kósa Ferenc megyei elnök. Az azonban nem mindegy szerinte, milyen lesz a gát, mekkora hajókat enged majd át.
A Reflex Környezetvédő Egyesület elnöke viszont komoly aggályainak adott hangot a tervezett gáttal kapcsolatban. Lajtmann József a tegnapi találkozón egyedüliként ellenezte azt, bár úgy vélte, „egy hajóban evez” a többi felszólalóval, és közel áll hozzájuk, hiszen egyetért azzal a szándékkal, mely szerint a vízszint emelése kívánatos. A kialakult helyzet okait magyarázva mondta el, hogy a hetvenes évek eleji kotrások csökkentették a hordalékot a Nagy-Dunában, amelynek nyomán megszűnt az az alátámasztás, amit korábban a Mosoni-Dunának természetes módon biztosított. A medersüllyedést kiküszöbölve kellene megoldani szerinte a problémát, a fenék helyreállítása – úgy véli – megszüntetné a kedvezőtlen helyzet kiváltó okát. A mederemelés szerinte, bár nagyon költségigényes beruházással, de megoldható, és mindkét ország, azaz Magyarország és Szlovákia beleegyezése kell hozzá.
– A város által tervezett védmű környezeti problémákat, pusztulást okoz. A folyó ener-

giája csökkenne, lassulásra, ülepedésre kellene számítani és Győrnél „pangó vízre”. Nem vitatom, hogy jogosak a vízi sportot kedvelők igényei, az idegenforgalom vízszintemelés mellett szóló indokai. Azonban mint minden környezetvédő, én is mindenféle gátépítést ellenzek – hangsúlyozta Lajtmann József.
A kétéves előkészítő munkában részt vevő egyik tervező, Dunai Ferenc válaszában leszögezte: a vízdinamika, a szintváltozások megmaradnának, és nem lassulna a folyó. Azt is megerősítette, hogy a szakemberek fontos szempontja a jó vízminőség elérése és csak olyan védmű épülhet, ami a vízi élőlények mozgáslehetőségét biztosítja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tart a madárinfluenzától?

Tovább olvasom