Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Visszásságok a hök-rendszerben

Ma a felsőoktatási intézmények nagy részében a szociális támogatások, az ösztöndíjak elosztásáért a hallgatói önkormányzatok (hök) felelnek. Az elosztási rendszer átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, néhány hökben a tagok a pénzlenyúlásra szakosodtak. Pedig a tandíj bevezetésével a támogatási rendszer szerepe nagyon fontos lesz.
Alig van olyan főiskolát, egyetemet végzett ember, aki ne tudna hökös botrányról mesélni. Az egyik leggyakoribb panasz, melyről több főiskolás és egyetemista hallgató informátorunk is beszámolt, hogy az önkormányzati tisztségviselők – mivel a szociális támogatások fölött ők döntenek - szemeszterről-szemeszterre felkerülnek a szociális támogatásra jogosultak listájára, mi több sokszor igen előkelő helyre, a lajstrom elejére – szociális helyzetüktől függetlenül. A listán a helyek eladók is. Az önkormányzati tisztségviselő pénzt, százalékot kér, hogy egy bizonyos hallgató megkapja a támogatást.

Előfordul, hogy egyes tagok úgy látják el funkciójukat, hogy közben nem iratkoznak be egy-egy szemeszterre, noha a funkcióvállalásnak feltétele a hallgatói jogviszony. Tucatjelenségnek számít, hogy a hök vezetői, tagjai visszaélnek az egyetem infrastruktúrájával. Rendszeresen szerveznek különböző bulikat, gólyabálokat, egyetemi rendezvényeket, ehhez az intézménytől ingyen kapják a helyszínt, melyet különféle rendezvényszervező cégeknek adnak „bérbe", a piaci ár alatti díjért, ami viszont nem az egyetem kasszáját, hanem a höktagok jövedelmét gyarapítja. Ez egy a rendszerre rálátó hökelnök becslése szerint rendezvényenként minimum többszázezer forintot jelent. Ez olyan jól működik, hogy van vállalkozó, aki kifejezetten egyetemi, főiskolai bulik szervezésére szakosodott, és országos tevékenységet folytat Pécstől Szekszárdig.

Saját céggel szerződni

A Budapesti Corvinus Egyetemen például az egyetemi rendezvények, így a Közgáz Egyetemi Napok és az úgynevezett Felező bulik szervezését egy Fashion Faces névre hallgató betéti társaság látta el. A Cégbírósági bejegyzések szerint a bt. tagjai – látszólag – nem kifejezett üzletemberek. Egyikük egy nonprofit szervezet, a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) egyik egykori igazgatója, másikuk az Európai Ifjúságért Egyesület – mely diákok táboroztatásával foglalkozik – elnöke, és megtaláljuk a tagok között a Corvinus Egyetem hallgatói önkormányzatának többször újraválasztott tagját, majd elnökét, Stróbl Pétert is. Közös nevező még az azonos üzleti érdekeltségen kívül, hogy a tagok valamennyien közgázosok – voltak. És az is, hogy valamennyien összeférhetőnek tartják szerződni egy olyan szervezettel, melynek vezetője egyben a cég tulajdonosa is.

Egy korábbi Corvinus-höktag és elnök, Várbíró Péter – Stróbl barátja – esetét a Népszabadság is megírta. Várbíró a Corvinus Egyetemen végzett hallgatókat személyesen kereste meg, magát a Corvinus Kultúráért Egyesület elnökének adva ki, és a diplomaosztón kötelező megjelenés tartozékait, a talárt, a kalapot, a sálat és a kesztyűt adta bérbe ötezer forintért. Az eset különösen kínos része, hogy Várbíró nem elnöke az egyesületnek, továbbá a talárt és egyéb tartozékokat a hök vásárolta az egyetemen keresztül húszmillió forintért. Várbíró a hökkel összejátszva jutott az üzlethez. Meglepő és pimasz cselekedet ez olyasvalakitől, aki a történtek idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium köztisztviselője volt.

Üzlet mindenütt
Felirat a Corvinus bejáratánál

A Corvinus egyik kollégiumát lakók új szállásáról szintén az önkormányzat gondoskodott. A hök a Griff Junior hotelt találta alkalmas szállásnak, a céggel azonban nem közvetlenül, hanem – mint azt a Griff részéről is megerősítették - egy arab üzletemberekből álló cég, a Mellow Mood Kft.-n keresztül kötötték a szerződéseket. A kimutatások szerint az egyetem 2005 szeptembere és 2006 júniusa között, közel 78 millió forintot fizetett ki a vállalkozásnak. A dokumentumokból az derül még ki, hogy egy további 123 milliós szerződést is aláírtak. Kővári Attila, a Corvinus gazdasági főigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az illető cég jobb ajánlattal állt elő, mint a Griff Juniort tulajdonló Gerand International Ingatlanforgalmazó Kft. Az arabok ingyenes internetkiépítést és -üzemeltetést ígértek, továbbá belementek, hogy az egyetem pénzügyi helyzetére való tekintettel olykor késve fizessen. Gál Géza, a Földes Ferenc kollégium vezetője meglepődött, hogy az egyetem közvetítő segítségét vette igénybe. Az igazgató jelen volt a helyszín kiválasztásánál és állítja, a tárgyalásokat a hökkel karöltve Kővári vezette.

A belső ember

A pénzekkel, kiadásokkal el kell számolni az igazgatóságnak vagy a tanulmányi osztálynak, de a tételeket nem ellenőrzik, nyilatkozott a FigyelőNetnek egy egykori főiskolai hökelnök. Senki nem néz utána, hogy a kirándulásra vagy a gyárlátogatásra kiutalt pénz mögött valóban volt-e gyárlátogatás vagy túra. Emellett, miután a hök az egyetemet érintő számos kérdésben egyetértési joggal bír, vagyis egyes intézkedések végrehajtását megnehezítheti, ha ellene voksol, az intézményi és önkormányzati vezetők összejátszanak, kéz kezet mos alapon dolgoznak. A hök igényeit az igazgató – fő-, gazdasági-, etc. – aláírja, a hök cserébe támogatja a vezető szolgálati gépkocsival, egyéb, a személyére vonatkozó juttatásokkal kapcsolatos felvetéseit, mondta az exelnök.

Potemkin-érdekvédelem

A rendszer rákfenéje, segített megérteni a kialakult helyzetet Polónyi István, hogy a hallgatói önkormányzatok nem látnak el valódi érdekképviseletet. Egy szolgáltató típusú, a hallgatókért versenyző egyetemnek természetesen érdeke bevonni a hallgatókat az egyetemi életbe, a döntések előkészítésébe, a döntéshozatalba, az ellenőrzésbe. Magyarországon azonban a felsőoktatás helyzete más, az oktatás nem szolgáltató rendszerű, az önkormányzatok létét törvény szabályozza, működésük nem a valós kihívásokra koncentrálódik, ezért a höktagok önmagukon kívül senkit nem képviselnek. Ezt jól tudják az egyetemek vezetői is, ezért nem a hallgatók, hanem a höktagok érdekeire helyezik a hangsúlyt. Ez jó a höktagoknak, és jó az intézménynek is, hiszen utóbbi elmondhatja, hogy eleget tett a törvényi kötelezettségének. Ehhez járul, hogy - mint Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke fogalmazott - a felsőoktatási intézmények nem arra vannak kitalálva, hogy szociális kérdésekben döntsenek, emellett nem is szívesen fordítanak erőforrásokat erre a feladatra, így az ösztöndíjak, szociális támogatások – melybe beletartozik a lakhatási támogatástól kezdve a jegyzettámogatás – elosztása sok helyen a hök hatáskörébe kerül.

Ugródeszkának is jó

Több politikus kezdte karrierjét hallgatói önkormányzatban. Szabó László például, miután 1995-ben vezette a hallgatók képviseletében a tárgyalásokat a kormánnyal a tandíjbevezetés ügyében, hamarosan a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára lett, Kovács Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi karának egykori hökelnöke jelenleg a Jobbik elnöke, Almássy Kornél pedig, aki 2001-2003 között a HÖOK elnöke volt, ma az MDF alelnöki tisztét látja el. Almássy személyi állományában és infrastrukturálisan is a legjobb szervezetek egyikének tartja a HÖOK-ot. Európából a csodájára járnak, tette hozzá. A politikus erős szervezetnek nevezte mind az országos, mind a helyi hallgatói önkormányzatokat, melyek igazi súllyal rendelkeznek. Külön kiemelte, hogy az önkormányzatok olyan szervezetek, ahova a politika még nem tette be a lábát. A választások demokratikusak, nem lehet beleszólni.

Meglehet, a hallgatói önkormányzatok világát nem itatta át a politika, de azt is túlzás lenne állítani, hogy tejesen ment’ tőle. Hogy néhány példát említsünk: a Jobbik jelenlegi elnöke és alapító tagja Kovács Dávid, az ország legnagyobb egyetemének, az ELTE-nek az önkormányzatát vezette, és a mostani vezető színe is viszonylag egyértelmű: Szávay István a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. Az ELTE hök szervezeti és működési szabályzata 2003-ig, a Jobbik párttá alakulásáig tartalmazta, hogy a Jobbik használhatja a hök infrastruktúráját. Ez pedig feljebb vezet, mert a HÖOK gerincét tradicionálisan ELTE-sek adják.

Epilógus

Stróbl Péter jelenleg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájában tölt be funkciót, két bizottságnak is tagja: az EFOTT- és a gazdasági bizottságban tevékenykedik. Stróbl Péter a FigyelőNetnek arra a kérdésére, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a Corvinus bulijait olyan cég szervezze, melynek a hökelnök is tagja, Stróbl azt közölte, hogy a cégbírósági bejegyzés téved, ő nem tagja a társaságnak. Várbíró az Oktatási Minisztérium (OM) hivatalnoka, a szakállamtitkárságon dolgozik. Az OM részéről megkeresésünk hatására megígérték, hogy tájékozódni fognak az ügyben. Várbíró Péter szóban nem óhajtott válaszolni a kérdéseinkre, írásban tett nyilatkozatot. Szerinte – a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvényre hivatkozott - nem összeférhetetlen a Corvinus diplomaosztón kifejtett tevékenysége köztisztviselői státuszával.

Való Gábor
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

„ Zene-bona” tábor

Zene-bona tábort szervez a Horváth József Alapfokú Művészetoktatási Intézmény negyvenhárom fős… Tovább olvasom