Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Volt egyszer a Nagy Bumm

Sugárzásból keletkezett az anyag? Hogyan keletkezett a világ? A kérdésre a választ nem egyszerű megadni.
Mint ahogyan azt dr. Horváth András mondja, a tudomány egyre többet tud, sőt, már meglehetősen sokat tud mindarról, ami az idők kezdetén történhetett, de egyáltalán nem mindent.

˝Az univerzum keletkezésének vannak spirituális, vallási megközelítései is. Ezeket a kérdéseket is fel kell tenni. Van Isten vagy istenek, aki(k) kívül/felül áll(nak) a világon? Miért hozta(ák) létre a világot? Az ember kiemelt fontosságú lény vagy sem?˝ – mondja a Széchenyi István Egyetem fizikusa, ám tudjuk, ő leginkább arról tud mesélni nekünk, mit mond a fizika tudománya az univerzum keletkezéséről. És ez sem érdektelen, ez sem kevésbé titokzatos. ˝A tudósokat leginkább az foglalkoztatja az univerzum keletkezésével kapcsolatban: Milyen anyag alkotta a régi világmindenséget? Milyen hatások formálták? Milyen maradványai vannak a kezdeti folyamatoknak? Ezek talán mai tudásunk szerint is megválaszolhatók. Bár az kétségtelen, amikor eljutunk majd a Nagy Bummig, mindenkiben felmerül a kérdés, amelyre igazán jó válasz még nem született: mitől vagy kitől indult be az ősrobbanás?

Sok egymáshoz nagyon hasonló galaxis létezik, ez a kép egy spirális galaxist mutat be.
Sok egymáshoz nagyon hasonló galaxis létezik, ez a kép egy spirális galaxist mutat be.

A kozmológiában az ősrobbanás (vagy Nagy Bumm, angolul Big Bang) egy olyan tudományos elmélet, amely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű és rendkívül forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt. Az elméletet Georges Henri Joseph Édouard Lemaître (1894–1966) belga pap, a Leuveni Római Katolikus Egyetem fizika- és csillagászattanára vetette fel először 1931-ben ősatom név alatt.

Akik kicsit is fogékonyak a misztikára, bizonyára elgondolkoznak azon, milyen érdekes, hogy pont egy pap nyitotta ki az ősrobbanás dossziéját.

˝Mai tudásunk szerint az ősrobbanás pillanata kívül esik a fizika érvényességi körén. A kezdeti hatalmas hőmérséklet és nyomás olyan viszonyokat jelentett, melyről nincs kísérleti tapasztalatunk, ezért elfogadható elméletünk sem. A kezdeti gyors tágulás és hűlés után azonban csakhamar olyan állapotok léptek fel, amit már tudunk értelmezni. Például tudjuk, hogy az első másodpercekben az univerzum energiájának nagy része nem elemi részecskék, azaz anyag, hanem sugárzás formájában volt jelen. Az is bizonyos, hogy a hűlő világmindenség egyre jobban kezdett hasonlítani a mai világunkra, pl. 380.000 évvel a kezdet után megjelentek az első atomok, majd a gravitációs vonzás a gázfelhőket csomókba rántotta össze, amiből kialakultak az első galaxisok és csillagok˝ – meséli dr. Horváth András, majd rögtön megvilágítja, miként lehetséges, hogy ez az elmélet gyökeret vert a tudományos világban, pontosabban mire alapozzák ezt a tudósok.

˝Az ősrobbanás-elmélet legfontosabb alapja a Hubble-törvény. Edwin Hubble csillagász kb. 100 évvel ezelőtt megállapította, hogy a galaxisok nagy része távolodik tőlünk, méghozzá épp a távolságukkal arányos sebességgel. A távolodó galaxisok fénye ugyanis a vörös felé tolódik el, és így színképvizsgálattal pontosan megmérhető a mozgás gyorsasága. A galaxisok színpompás világában tehát nemcsak gyönyörködni lehet, hanem a színek által hordozott információ fontos számítások alapja is egyben.

Albert Einstein
Albert Einstein

A csillagászok egyébként rendkívül sokat számolnak, de még többet figyelik az eget. Ehhez persze kiváló segédeszközökre van szükségük. Bár napjainkban már van olyan űrszonda, ami a Plútó pályáján is túl jár, ez a távolság elenyésző a csillagok, galaxisok távolságához képest. Ezért a galaxisok világát közelről megismerni csak az erős távcsövek segítségével lehetséges. A távolba nézés az idő és a tér különleges, Einstein által definiált összetartozása révén a múltba való betekintést is jelenti. Hiszen egy tízmillió fényévnyire lévő csillagról kapott kép az égitestnek a múltjából érkezik hozzánk. Pontosan azt látjuk, ami tízmillió évvel ezelőtt történt."

Edwin Powell Hubble
Edwin Powell Hubble

Az univerzumunk keletkezéséről sokat tudunk. Azt is tudjuk, hogy folyamatosan tágul, ám azt csak sejtjük, hogy több milliárdnyi év múltán két út van előtte. ˝Ha elég sok az anyag: a gravitáció visszafordítja a tágulást, és az univerzum visszazuhan egy pontba. Ha kevés az anyag, akkor a tágulás lassuló ütemben a végtelenségig folytatódik. De egyes elméletek szerint egy exponenciálisan gyorsuló tágulás is jöhet! Ez hasonlítana a korai felfúvódási szakaszra, utána teljesen más világban találnánk magunkat.˝

Georges Henri Joseph Édouard Lemaître
Georges Henri Joseph Édouard Lemaître

Azt tudjuk, érezzük, milyen világban élünk. A tudósok, a fizikusok, a csillagászok kutatásai segítenek nekünk elképzelni, milyen lehetett a múltunk, mit hozhat számunkra a jövő. Mert az ember kíváncsi, érdeklődő. Ez a kíváncsiság tette lehetővé, hogy ma már olyan dolgokról beszélgethessünk, hallgathassunk előadásokat, mint az univerzum keletkezése.

Olvasóink írták

  • 8. flexsnake 2010. február 15. 19:28
    „6. a keletkezéselméletét pont a nagy bumm zárja ki mivel most is tele van nagy bummal.
    Az idő nem ugyanúgy telik mindenhol ezért nem is kell hogy minden elkezdődjön. Bár az öröktől létező fogalmát még a pórnép úgysem fogná fel. Ők csak élik a kik szánalmas életük és rettegnek hogyha eljön értük a kaszás.
    A világ mindigis létezett.”
  • 7. 751510 2010. február 14. 09:24
    „Penrose is, Hawking is él. Az lehet, hogy járni nem tud, ennek ellenére ne haragudj meg az emberekre, ha inkább neki hisznek, és nem neked!”
  • 6. apátfalvifaszagyerek 2010. február 13. 23:44
    „szerény véleményem szerint olyan nincs, hogy vminek ne legyen kezdete... valaminek meg kellett teremtenie, létre kellett hoznia azt a valamit, amiből az univerzum keletkezett...”
  • 5. dodó 2010. február 13. 20:11
    „Van-é oly kérdés az uni(multi)verzumban, amire a mi bölcs flexink nem tudja a választ?

    Kérdezd flexit, és "lőn világasság" a pici agyacskádban!”
  • 4. flexsnake 2010. február 13. 17:59
    „Hawking elméleti fizikus, pont annyira elméleti mint én, de vele ellentétben én képes vagyok járni és beszélni, a többiek meg halottak.
    Az egyetlen elmélet amit még nem tudtak megcáfolni az a többbumm elmélet és a világ kezdetnélkülisége. A semmiből nem lesz semmi. Ez törvény amit senki nem tud megváltoztatni.”
  • 3. rozator 2010. február 13. 17:10
    „Hawking, Penrose és a többiek olvassák a bibliát! Oszt jónapot! Megmondta akárhányadék Benedek!”
  • 2. 751510 2010. február 13. 16:06
    „Mert nyilván ennek a témának is szakértője vagy. Hawking, Penrose és a többiek elbújhatnak melletted...”
  • 1. flexsnake 2010. február 13. 15:33
    „Nem egy hanem több bumm volt és semmivel sem volt ez nagyobb mint a többi, ma is sok bumm van, ez mozgatja a világot. A semmiből nem lesz semmi. A világ mindig is létezett nem volt olyan hogy a nagy semmi felrobbant :D”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kötelező a hólánc az 56-os úton

Kötelezővé tette a hólánc használatát az 56-os úton Bátaszéknél a közútkezelő, a korábban lezárt… Tovább olvasom