Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Volt pénzügyminiszterek a devizahitelekről

Fenntarthatatlannak tartották az első Orbán-kormány lakástámogatási rendszerét az azt követő kormányok pénzügyminiszterei, akik szerint igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a devizahitelezés kockázataira.
Az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának keddi ülésén László Csabát, Draskovics Tibort és Veres Jánost hallgatták meg a képviselők. Az ülésre meghívták Oszkó Pétert is, aki levélben foglalta össze álláspontját.

László Csaba, aki 2002. május 27. és 2004 február 15. között töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget, arról számolt be, hogy abban az időszakban nem volt jellemző a devizahitelezés elterjedése. Kitért ugyanakkor arra, hogy az előző kormány által kialakított lakástámogatási rendszert nem lehetett fenntartani. Jelezte azt is, hogy a 2003-as lakáspolitikai változások és a devizahitelezés megindulása között van összefüggés, szavai szerint azonban a lakosság tudta, hogy van árfolyamkockázat.

László Csaba azt is elmondta: tudomása szerint sem nemzetközi, sem hazai szervezettől nem érkezett ebben az időszakban jelzés a devizahitelezés kockázatai kapcsán. Megjegyezte, hogy már Magyarország uniós csatlakozása előtt egyértelmű volt a devizaműveletek liberalizálása. Nehezen hiszi, hogy ennek betiltása lehetséges lett volna - tette hozzá.

László Csaba bírálta, hogy az első Orbán-kormány idején "a legrászorultabbak semmit nem kaptak a támogatásból", és olyan összegeket lehetett felvenni, amiért "ma egy fél falut lehet venni".

Draskovics Tibor, aki 2004 február 16. és 2005 április 25. között volt pénzügyminiszter, arról beszélt: a korábbi lakástámogatási rendszer az adófizetők pénzének "ajándékba adása" volt, a magas jövedelműeknek kedvezett. Mint mondta, 2004-től új filozófiát akartak kialakítani, ezért a paramétereken változtattak.

A devizahitelezést a lakosság szempontjából racionális lépésnek nevezte, a lényegesen alacsonyabb kamatfeltételek miatt. Jelezte azt is, hogy álláspontja szerint a monetáris politika állította elő a helyzetet azzal, hogy magasan tartotta a jegybank az alapkamatot. Hozzátette: az érintettek joggal érezhették, hogy az árfolyam kalkulálható.

Draskovics Tibor szavai szerint a kormányzat igyekezett felhívni a kockázatokra a figyelmet, előírta a bankok számára a tájékoztatást, az ügyfélnek pedig alá kellett írnia ennek megtörténtét. Kitért arra is, hogy sokan alapvetően azért nem tudnak törleszteni, mert a válság csökkentette a fizetéseket és a munkahelyek számát.

Veres János, aki 2005 április 25. és 2009 április 16. között töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget, úgy vélekedett, hogy a bizottságnak a 2002 előtti jogszabályi háttérrel is foglalkoznia kellene, továbbá azzal, hogy mikortól, minek hatására vált kockázatossá a devizahitelezés. Kifejtette, hogy 2010 júniusától emelkedett a svájci frank átlagára 200 forint fölé, addig az árfolyam "stabilan egy adott centrum körül mozgott, nem volt veszélyhelyzet".

Kitért arra is, hogy 2008-ban több figyelemfelhívó intézkedést tettek. Példaként említette a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének közös ajánlását, illetve a kereskedelmi bankokkal kötött megállapodást.

Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke bírálta, hogy a devizahitelek nem voltak valósak, "egyetlen frank sem mozdult meg", ezért hibás terméknek tartja ezeket. A képviselő hiányolta az állami szabályozást, ezen belül egyebek mellett azt, hogy nem írták elő a bankoknak, hogy olyan biztosítási terméket is tegyenek a csomagba, ami az árfolyamkockázatot is keretek között tartja.

Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnöke a hitelek állami támogatásának drasztikus csökkentését nevezte elhibázottnak, álláspontja szerint ez nyitotta ki a kaput a jelenlegi helyzet kialakulása előtt. Vass Imre fideszes alelnök a bankok agresszív reklámozási gyakorlatát bírálta, amely ellen szerinte fel kellett volna lépni.

Steiner Pál, a testület MSZP-s tagja arról beszélt: az albizottság a kérdésben semmiféle felelősséget nem tud megállapítani. Javasolta, hogy hallgassák meg Varga Mihály volt pénzügyminisztert is, erről következő ülésén dönt a testület.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője - aki a mintegy négyórás tanácskozásról még annak vége előtt távozott - az MTI-nek úgy nyilatkozott: kiderült, hogy az államadósság növekedésében a Fideszt ugyanúgy felelősség terheli, mint a későbbi "álbaloldali" kormányokat, az egyoldalú banki szerződésmódosítások lehetősége is az első Orbán-kormány alatt nyílt meg. Schiffer András szerint a Medgyessy-, a Gyurcsány- és Bajnai-kabineteket azért terheli felelősség, hogy nem próbálták felszámolni ezt a helyzetet.

Az albizottság következő ülését november 3-án tartja, ahol Járai Zsigmondot és Simor Andrást, az MNB volt és jelenlegi elnökét hallgatják meg.

Olvasóink írták

  • 4. igazságkereső 2011. november 09. 10:52
    „A volt pénzügyminiszterek igazán szót ejthetnének már a banki indexálási trükkről is, mely tulajdonképp a kiinduló pontja ennek az egész, devizát hírből sem látott "devizahiteles", a bankoknak komoly nyereséget, ügyfeleiknek pedig teljességgel megoldhatatlan problémát halmozó ügyletnek!! Ha nem szándékosan történik ez az egész bank-ügyfél-kormány közötti hezitálás, akkor ez az egész problémakör már régen a múlté lehetne! Valóban van szándék a súlyos probléma megoldására, vagy még mindig csak a látványtervezés szintjén áll?!!”
  • 3. igazságkereső 2011. november 01. 12:00
    „A nagyon okos társaság,kik mindent meg is tettek országunk tönkretételéért! László Csaba, a forint csúszóleértékelés "atyja" Magyarországon és ezzel el is kezdte országunk züllesztését pénzügyileg! Erről ennyit!”
  • 2. deszkás 2011. október 25. 20:36
    „László Csaba úr! "és olyan összegeket vettek fel amiért ma fél falut lehet venni" Kikről is van szó? Majd titkositjuk minta többit ami rázós a méltóságoknak. Tudjuk (tudom ) rosszabbak egy tsz párttitkárnál.”
  • 1. Power 2011. október 25. 19:56
    „"igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a devizahitelezés kockázataira" - Csak csodálkozom minisztereink bölcsességén...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már 20 ezer embert vontak be a Start-munka mintaprogramjaiba

Idén, az év második felében mintegy 8,5 milliárd forintot fordíthatnak a Start-munka… Tovább olvasom