Problémák a szegedi lézerprojekt körül
2012.08.03. 20:34:41
„A tíz legveszélyesebb szó az angol nyelvben: Helló, a kormánytól jöttem, azért vagyok itt, hogy segítsek." A fenti idézet Ronald Reagan néhai amerikai elnöktől származik, és a szegedi lézerközpont megvalósításában érdekeltek csak megerősíteni tudják e tapasztalatot: Magyarország kormánya augusztus 3-án bejelentette, hogy problémákat lát a lézerközpont projekt körül, és „mindent megtesz, hogy biztosítsa ennek a különleges projektnek a jövőjét.”
Az egyik legnagyobb európai tudományos beruházás előkészítése 2005-ben kezdődött és számtalan fordulat után Magyarország és Szeged számára is szerencsés döntés született: Csehország, Románia és hazánk együtt valósíthatják meg az ELI (Extreme Light Infrastructure) névre hallgató projektet.
A laikusok számára természetesen egy ilyen munkának a feltételezett gazdaságfejlesztő hatása sokkal fontosabb, mint a tudományos értéke. Ahogy azt a témában rendezett közmeghallgatáson Dr. Szabó Gábor, az Egyetem rektora el is mondta, az intézmény a köré települő tudásparkkal együtt 730 millió euró többletjövedelmet fog generálni a régióban 10 év alatt.
A projekt előkészítése, miközben az ország tudományos elitjének és a régió politikusainak egyöntetű támogatását bírta, a 2010-es kormányváltás után megakadt. Az Orbán-kormány lényegében leállította az uniós finanszírozási rendszert, nem születtek új pályázati kiírások, és állt a kiemelt projektek előkészítése is. A pályázati rendszer egy éves leállásának már egy ideje látszanak a következményei, úgy tűnik az ország egyszerűen képtelen lesz felhasználni a 2007. és 2013. közötti időszakra kapott EU-s támogatást, nagyvonalú becslésként azt lehet mondani, hogy úgy ezer milliárd Ft fejlesztési forrástól eshet el a magyar gazdaság. Nem kis részben ennek folyománya, hogy a 2014-től kezdődő időszakra már eleve 2000 milliárddal kevesebb pénzt adna nekünk az EU.
A 2010-es évben az ELI előkészítése érdekében sem sok minden történt. A jól értesültek a háttérben zajló Matolcsy-Fellegi küzdelemről beszéltek, mivel a gazdasági miniszter az ELI forrásait is saját gazdaságpolitikájának támogatására kívánta fordítani, a fejlesztési miniszter ezzel szemben látott perspektívát a tudásalapú gazdaság erősítésében. (Lehet, ez a koncepcionális küzdelem újult ki most is.) Bár a Matolcsy-féle „unortodox” (szerintem ez a szó unmagyar) gazdaságpolitika akadálytalanul bontakozott ki a 2010-es évben, az ELI projekt mégis megmenekült.
2011. január 14-én a két miniszter és személyesen Orbán Viktor jelentették be, hogy a kormány kiemelt projektté nyilvánítja a beruházást. Az előkészítést (éppen nem) végző cég vezető testületeit a kormány embereivel töltötték föl, a Felügyelő Bizottságba a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, Petykó Zoltán, a Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt vezérigazgatója, Barta-Eke Gyula és a szegedi Fidesz frakció delegáltja, Görög Tibor ültek be. A projekt útjából az akadályokat helyben B. Nagy László kormánymegbízott lett volna hívatott eltakarítani, azonban úgy tűnik, a munka mégsem indult be teljes erővel, pedig az elvesztegetett évet is vissza kellett volna nyerni.
Ennek fényében persze furcsa azt olvasni, hogy a kormány csak most értesül a közvetlen felügyelete mellett zajló projekt nehézségeiről, hiszen minden szál a főszereplők kezében volt. A felelősöket kereső vizsgálatnak nem kell sokáig kutakodni, minden döntéshozó pozícióban a kormány emberei ülnek.
De ami ennél is fontosabb, Magyarországnak, az Egyetemnek, a Városnak nem az az érdeke, hogy bűnbakja legyen, hanem hogy lézerközpontja. A kormánynak inkább a megoldás megtalálását kellene segítenie, hátha egyszer megcáfolhatná Reagan szavait – amik az elmúlt két évben túlságosan is sokszor bizonyultak igaznak.
Korábbi írások hasonló témában:
Az önköltséges képzés szegedi vesztesei
31 hozzászólás
ikonokkal!

