19°C1989 januárjában jó néhány pártbomba robbant Szegeden
2009.04.06. 12:08:25
Szeged - Meglepően rövid az emlékezetünk. Ezért 2009-ben, a rendszerváltás 20. évében hónapról hónapra felidézzük, mi történt Szegeden 1989-ben, a sorsfordító időszakban.
A rendszerváltás évének januárja Szegeden is áremelésekkel kezdődött, amelyek ellen a szakszervezetek élénken tiltakoztak. Minden drágult: 10 deka parizer 8,80 helyett 10, a fehér kenyér kilója 10,40 helyett 12 forintba került.
Olcsó holmit akkor már fél éve a Cserepes soron, műszaki cikkeket pedig Bécsben vettek a szegediek, világútlevéllel. Épült és egy ideig süllyedt az új 410 ágyas klinika, 100 forintért pedig eladták a KISZ-iskolát (a mai Eko-parkot): az eladó az ifjúsági szervezet megyei bizottsága, a vevő a KISZ KB volt.Január 11-én ülésezett a városi pártbizottság: az 1988-ban megbuktatott Papp Gyula volt szegedi tanácselnököt (polgármestert) kizárták a pártból.
A tanácselnök „visszaélt beosztásával, amikor a közismerten nehéz szegedi lakáshelyzetben" lánya soron kívül kapott tanácsi lakást, majd azt elcserélte, hogy apjával egy házban lakhasson, aztán pedig mindkettőt kedvezményesen megvették. Többes jelöléssel választottak a helyére új polgármestert, az aspiránsok, Csonka István, Vámosiné Karsay Éva és Takács Máté közül Csonka lett a befutó január 27-én.
Megjelent Halász Miklós Suttog a város című botránykönyve, amely akkori visszaéléseket boncolgatott. A füzet formájú, olcsón előállított könyvecskét - amely a tanácselnöksztorit is tartalmazta - napok alatt elkapkodták a szegediek.A legnagyobb botrány azonban a Tiszatáj-ügy volt: az 1986-ban, nacionalizmus vádjával elcsapott szerkesztőség - Vörös László, Olasz Sándor, Annus József - visszahívását és rehabilitálását követelte az MSZMP Csongrád megyei pártértekezletének címzett levelében 54 helyi értelmiségi 1988. október 6-án írt levelében. A „titkos" levél tartalmát csak 1989. január 19-én ismerhette meg a közvélemény. A „glasznoszty" jegyében a Délmagyarország sorozatot közölt Tiszatáj - tiszta táj? címmel, amelyben először lehetett beszélni a történtekről, a vitaindító cikket Anderle Ádám írta.
Januárban még szokás szerint évet értékelt több munkásőregység, és munkásőr baráti klub is alakult. A múlt és a jövő egyszerre élt a mindennapokban: szinte naponta született új szervezet, az 1988 során párttá szerveződött MDF, Fidesz, SZDSZ mellett. Az MSZMP-n belül pedig mozgásba lendültek a még csak egy hónapja megalakult reformkörösök, a reformszocialisták, többek között Géczi Józseffel és Keserű Imrével az élen.
A január átlagos téli hónap volt 1989-ben, éjszaka mínuszokat, nappal pluszokat mértek. A politikának a nagy lökést Pozsgay Imre január 29-i nyilatkozata adta, amelyben 1956-ot népfelkelésnek nevezte. Pozsgayt pártfórumra Vásárhelyre hívták 1989 februárjában, de erről majd egy hónap múlva írunk. Ezzel ugyanis elindult a lavina.
 |
Keserű Imre (akkori szentesi középiskolai, ma óraadó tanár)„Az igaz, hogy mi nagyon kevés dologban értünk egyet, de ha most bejönnének az oroszok, mi ketten egy börtönbe kerülnénk" - mondta konzervatív barátom egy heves vitánk végén 20 évvel ezelőtt. Az egyet nem értés szabadságára vágytunk mind a ketten, ebben az egyben egyetértettünk. Az oroszok persze nem jöttek be (akkor ezt már lehetett tudni, annyira nagy hősök azért nem voltunk), felemelő, nemzetegyesítő bukás helyett jött a nyűgös rendszerváltás, sok-sok rosszkedvű hétköznappal, viszolyogtató részlettel. A mérleg számomra mégis pozitív. Gazdagabbak lettünk egy élménnyel: velünk történt a történelem. Meg egy tanulsággal: a szájunk arra (is) való, hogy kinyissuk."
Géczi József (akkori, mai egyetemi adjunktus, MSZP-s országgyűlési képviselő)„Bennünket, reformkörösöket az MSZMP akkori főtitkára, Grósz Károly revizionista jobboldali elhajlónak nevezett. Később olyan gyorsan zajlottak az események, hogy az egyik hónapban kommunistának, a másikban már jobboldalinak tartottak. Én ma is a reformszocialistának vallom akkori önmagamat. Csodálatos időszak volt 1989, életem legszebb éve. Januárban erőt gyűjtöttünk, februárban pedig jött a zivatar, és már nem volt megállás. Az is érdekes volt, hogy nem féltünk: egy Daciával rohangáltam egyik eseményről a másikra, a családommal szinte alig találkoztam. 1989 végén megalakult az MSZP, az új pártnak 5 évig elnökségi tagja voltam."
2 hozzászólás
s3307
2011.04.17. 10:52:06 
