Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 11. 01. szombat - Marianna

Még több

TudósBlog

Matematikusok - a genetikus szemével

2012.01.27. 14:53:42

Czeizel Endre Szegeden tartott előadást a magyar matematikus géniuszokról.

Hazánk kitűnő orvosgenetikus professzora, dr. Czeizel Endre 2012. január 26-án Szegeden tartott előadást, amely A magyar matematikus-géniuszok - tények és rejtélyek címet viselte. A program apropója a professzor decemberben megjelent legújabb könyvének bemutatója volt. A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete és a Bolyai János Matematikai Társulat Csongrád Megyei Tagozata által szervezett szeminárium délután 3 órakor kezdődött a Bolyai Intézet Bolyai termében. A termet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség; az előadásra olyan sokan érkeztek, hogy pótszékeket kellett helyezni a terembe és még így is akadt, aki állva hallgatta a bemutatót. A nagy számú érdeklődő magát Czeizel Endrét is meglepte; elmondása szerint nem számított ekkora tömegre, az ő elképzeléseiben egy tízfős matematikus csoporttal való kedélyes beszélgetés élt. Szerencsére a professzort rutinja átsegítette ezen a kis meglepetésen. Czeizel professzor Matematikusok - gének - rejtélyek című munkája úttörőnek számít mind matematikai, mind orvosgenetikai berkekben. A szerző 15 magyar matematikus géniusz személyét vizsgálta genetikai szempontok alapján; nagyító alá került a matematikusok családi háttere, társadalmi környezetük, betegségeik és még sok más tényező, amely talán magyarázatot adhat arra, vajon egy kivételes tehetséggel született emberből hogyan lehet géniusz, egy adott tudományág kiemelkedő tehetsége. A szerző kutatásai alapján arra a válaszra bukkant, hogy nem elég, ha valaki tehetségesnek születik - géniusszá válásához elengedhetetlen feltétel a megfelelő családi és társadalmi környezet, amely segíti a tehetségeket felemelkedésükben. Professzor úr véleménye szerint ezért kiemelkedő jelentőségű a mindenkori pedagógusok munkája és társadalmi megbecsülése, hiszen elsősorban a pedagógus feladata, hogy felfedezze a rejtőzködő tehetséget, majd a megfelelő úton el is indítsa tanítványát és folyamatosan ösztönözze tehetsége kiaknázására. Az előadást kísérő kivetítős bemutatón összegezve láthattuk a professzor kutatási tapasztalatait; megtudtuk, hogy a vizsgált személyek között hányan voltak egykék illetve elsőszülöttek; hányan voltak házasok, hányszor volt részük gyermekáldásban és ebből következően azt is láthattuk, hogy családi vonatkozásban a le- és felmenők között voltak-e kiemelkedően tehetséges ősök/utódok. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a tehetség/tehetségesség kiegyenlíti az arányokat: ha a nagyapa „jó" volt matematikából, a fiú kiemelkedően tehetséges, akkor az unoka már jóval gyengébb eredményeket mutatott, mintegy kiegyenlítve az ősei össztehetségét. Érdekes megállapítás volt, hogy a professzor által vizsgált matematikusok kivétel nélkül férfiak voltak; ebből ered tehát a feltételezés, hogy a férfiak tehetségesebbek matematikából, mint a nők - természetesen általánosságban, hiszen kivétel mindig akad.Az előadás egyik fontos, egyébként befejező mozzanata Bolyai János rehabilitálása volt; Czeizel professzor elmondása szerint fájó pont, hogy Bolyait elmebetegként tartja számon az utókor. Czeizel Endre bebizonyította, hogy a kiemelkedően tehetséges Bolyai János kristálytiszta elmével rendelkezett és élete végéig teljesen tudatában volt cselekedeteinek. A bemutató nem csak a hatalmas érdeklődésre való tekintettel bizonyult sikeresnek. Czeizel professzor igazi előadó-egyéniség; személyisége betöltötte a termet, előadásmódja lenyűgözte a hallgatóságot. Közvetlenül, érdekesen és humorosan tálalta az egyébként meglehetősen száraz életrajzi adatokat és kutatási tapasztalatait. Előadását dupla vastapssal köszönte meg és jutalmazta a közönség.

F. Szél Ildikó

Kommentek

Hozzászólok a bloghoz

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!
1234 következő >> végére >>> 40 hozzászólás
40. hozzászólás cel 2012.02.07. 11:35:22

Visszatérve az eredeti témához: az előadásról készült rövidfilm ezen a linken elérhető:
http://www.hokkentotv.hu/?pageid=1&vcat=0&vid=b84decbec1d1

39. hozzászólás cel 2012.02.06. 19:39:44

A tisztelt hozzászólók összekeverik az "igaz" és az "értékes" fogalmakat. A 2+2=4 egy igaz megállapítás, ám tudományos értéke vitatható.

38. hozzászólás kispacni 2012.02.04. 18:32:33

"Ezért jó a matematika, ott ilyeneken nem lehet összeveszni: egy állítás vagy igaz, vagy nem, de semmiképp sem vita tárgya."

Hajjajaj, hogy ez mennyire nem igaz. Vegytiszta matematikusos is szenvedtek (lásd a Bolyaik), de főleg a határtudományokra igaz ez mint a fizika és kémia. Einstein is jó két évtizeddel a az 1905-ös híres négy Annals für Physik dolgozata után lett elismert tekintély. És ne feledjük nem a vitathatatlanul forradalmi speciális relativitáselmélet lett Nobel díjas, hanem a sokkal kevésbé "értékes" fényelektromos hatásért kapta meg a díjat, mert érezte a tudósvilág, hogy tartozik Einsteinnek, de azért biztos-ami biztos nem a relativitáselméletet díjazták.

De ugyanakkor vitatott figurákat meg túlistenítenek.Llásd a áltudós Stephen Hawking példáját, aki semmi más érdemet nem tud felmutatni, mint azt, hogy egy súlyos halálos betegséget túlélt.

37. hozzászólás cel 2012.02.03. 13:55:27

Nyilván komoly kutató ilyenhez nem szól hozzá.

36. hozzászólás cel 2012.02.03. 13:05:50

Persze én is felfedeztem már pár olyat, ami nem volt újdonság, csak nem tudtam róla, hogy már megvan. Ahogy nézem, a többi kollégával is ez időről időre újból előfordul. Ilyenkor ember sajnálja a ráfordított időt és energiát.

35. hozzászólás cel 2012.02.03. 12:44:08

Megélek az amatőr kutatásból, ez nekem elég :-) , a profik meg veszekedjenek :-) :-)

34. hozzászólás CsendEstiBor... 2012.02.03. 08:55:26

Úgy van: épp most keveredtem a fogaskerekek közé: egy cikk szerzői és bírálója egyetértenek az eredmények helyességében és értékességében, de vitatják az újdonság értéküket... Az ilyesmit matematikában és informatikában is az idő, a szakma reakciója, ilyesmi dönti aztán el.

33. hozzászólás kalkutta 2012.02.02. 22:02:52

32. hozzászólás cel 2012.02.02. 19:02:59

Óh, kedves Cel. Most látszik igazán, hogy fogalmad sincs a profi kutatás igazi menetéről. A matematikában éppúgy folynak a késhegyre menő viták mint a tudomány bármely más ágában. Tudod, kis tételek, lemmák, sejtések, stb. Ha lenne igazán tökös matematikus (informatikus) a polémiában ezt seperc alatt megerősíthetné.

Vagy vegyük pl. Darwint. (Biológia, törzsfejlődés) Bő 150 éve tette közzé tanait melyek mind a mai napig óriási hullámokat vernek fel. Ugyanakkor, ugyanezen tanok óriási lökést adtak mindenféle emberi fejlődésnek. A felvert hullámok alatt értsd, hogy a buta és műveletlen emberek mind a mai napig támadják az ő (akkor és most is) forradalmi elveit. Vagy lásd a kreácionizmus új ágát az intelligens tervezést. Egy biztos, hogy én művelt és értelmes embertől még nem hallottam olyant ami a darwinizmust alapjaiban megkérdőjelezte volna.

32. hozzászólás cel 2012.02.02. 19:02:59

Nem, nem jártam irodalomtörténet órára. Van 1 magyar nyelv és irodalom érettségim és slussz. (Ebben az irányban.) Petőfiről általában többet hallottak az emberek, mint a vizsgált matematikusokról, csak ezért említettem. Ezért jó a matematika, ott ilyeneken nem lehet összeveszni: egy állítás vagy igaz, vagy nem, de semmiképp sem vita tárgya.

31. hozzászólás kalkutta 2012.02.02. 17:24:42

29. hozzászólás cel 2012.02.02. 10:01:17

Kedves Cel! Ennyire negatív lennék? Pedig alapvetően nem az a szándékom. Ellenkezőleg! Bár kétségtelen nehezen viselem el ha mindig mindenki mással foglalkozik vagy másról beszél mint amiről a pozíciójából fakadóan igazából kellene. Pl. a napokban a szokásosnál némileg hidegebb téli időjárással lehet elterelni a figyelmet. A hatalmon lévő politikusok boldogok. Néhány nap nyereség amikor már megint nem kell beszélni a valódi problémákról. Mármint arról, hogy miért van ki az ülepünk a nadrágból és lassan miért üti fel a fejét az indokoltnál gyakoribb éhezés az országban. Az egyetemi tanárok elfoglalják magukat azzal, hogy puskáznak-e a hallgatók. Az ország "jeles" nyelvészei meg petíciót küldenek a rektoroknak, hogy nem kellene elfogadni mindenféle "sufni" nyelvvizsgát a diplomához. Irigylem a rektorokat vagy az egyetemi tanárokat ha ez lenne a legfőbb gondjuk amikor az országban gőzerővel verik szét a felsőoktatást és a… Tovább olvasom »


40 hozzászólás1234 következő >> végére >>>
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ
bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...