Szeged - delmagyar.hu

7. unknown 2010.08.02. 06:37:03

Nem tudok megbékélni magammal a 08. hó 01-én 07:56:12-kor tett beírásomban elkövetett pontatlanságom, fogalmazásom nem eléggé kifejező volta miatt, ezért azt újrafogalmazva megismétlem, amiért szives elnézéseteket kérem.

Egy matematikussal történt vitámon megesett példát mondok a matematika fizikus hallgatókra, gyakorló kutatókra kifejtett káros hatásáról. A végtelen fogalmáról, értelmezéséről és kifejezhetőségéről van szó. Matematikus utastársammal egy társas úton az autóbusz hátsó ülésén cseréltünk eszmét ebben a témában. Realista szemmel ecseteltem az érzékszerveim útján tapasztalt egyszeres anyagi világunk tudósaink által fel nem fogható kiterjedés végtelen máig nem értett természetét és meg nem oldottságát. Továbbá elmondtam azon nézetemet, hogy nem értem a tudomány bálványként tisztelt tudósait, hiszen ha figyelembe vesszük a környezetünk mozgás rendszer azon tényét, hogy miként vagyunk benne a Föld mozgásában, azzal együtt a Naprendszer mozgásában, a Galaxis mozgásában, az azt… Tovább olvasom »

Nem tudok megbékélni magammal a 08. hó 01-én 07:56:12-kor tett beírásomban elkövetett pontatlanságom, fogalmazásom nem eléggé kifejező volta miatt, ezért azt újrafogalmazva megismétlem, amiért szives elnézéseteket kérem.

Egy matematikussal történt vitámon megesett példát mondok a matematika fizikus hallgatókra, gyakorló kutatókra kifejtett káros hatásáról. A végtelen fogalmáról, értelmezéséről és kifejezhetőségéről van szó. Matematikus utastársammal egy társas úton az autóbusz hátsó ülésén cseréltünk eszmét ebben a témában. Realista szemmel ecseteltem az érzékszerveim útján tapasztalt egyszeres anyagi világunk tudósaink által fel nem fogható kiterjedés végtelen máig nem értett természetét és meg nem oldottságát. Továbbá elmondtam azon nézetemet, hogy nem értem a tudomány bálványként tisztelt tudósait, hiszen ha figyelembe vesszük a környezetünk mozgás rendszer azon tényét, hogy miként vagyunk benne a Föld mozgásában, azzal együtt a Naprendszer mozgásában, a Galaxis mozgásában, az azt magában foglaló Metagalaxis és így tovább az összetett mozgásában a minden időpillanatban az ésszel felfogható Teljességig (az egyszeres létezés mennyiségi adata objektív okból véges bármely kiválasztott időpillanatban) észrevehetem, hogy lokális helyemen magamban is tartalmazom az adott időpillanatban létező teljesség mozgásvektor készletét és ezáltal egyszerűen felfoghatom a rendszer abszolút jellegét, lokális végességeit, az itteni kiterjeszthetőség tényleges megvalósulását. Vagyis minden időpillanatban a véges, a kiterjesztés folyamattal bővülő létező valóságot láthatjuk köszönhetően agyunk idegsejtjei biofizikai kapcsolatának. Rendkívül fontos, hogy mindig egy azonos időpillanathoz kötötten tanulmányozzuk a kiválasztott lokális helynek, eseménynek a létező teljes rendszerhez való viszonyát. A rendszerben nincs szükség a végtelen fogalmára!
Alkalmi matematikus ismerősöm védelmébe vette a maga szempontjából a végtelen fogalommal való műveletek létjogosultságát, meg is határozta, hogy kezükben van a kifejezés minden eszköze az ezzel a fogalommal járó feladatok kezelésére. Számára nem gond képletet adni bármily tetszőleges kiterjedésű térfogat, vagy halmaz végtelenre. Fölényes biztonsággal uralta vitánkat és észre nem vette, hogy közöttünk kibékíthetetlen ellentmondás van a tartalmat illetően.
E példa - is - érlelte bennem az önző és önelégült matematikával szembeni elhatárolódásomat. Egy tévesen kitüntetett fék, akadály a megértés útjában. Ettől függetlenül nélkülözhetetlen eszköz az alkalmazott tudományokban, a gyakorlatban. Teljesen eltérő művelet igénye van a mechanikának, a biofizikának, az építőipari szilárdságtannak, az energetikának, az űrhajók irányításának, egy tüzépesnek, egy boltosnak, egy háziasszonynak, stb., stb., de ezen tanulmányok, elsajátítás, gyakorlat folyamatban volna alkalmi szükség a célnak megfelelő matematikai részletek megismerésére. A matematika segédtudomány, ennél fogva nem egy mindent megelőzően, elkülönülten, öncélúan fejekbe verendő alaptudomány. Úgy képzelem el a jövő középszintű és egyetemi oktatását, hogy az alkalmazott szaktárgyak oktatása közben - amennyiben szükséges - az óravezető behívja az órára az intézmény matematikusát és annak segítségével vezetik le a tanulók, hallgatók előtt a matematikát igénylő megoldást. Így a hallgató fejében minden bizonnyal megáll, megköt az ismeret sokkal inkább, mint ami a mostani gyakorlat.

6. CsendEstiBor... 2010.08.01. 15:54:44

Úgy van. Bocs: korábban már 1szer megtaláltam a választ, de azóta elfelejtettem.

5. palimadar 2010.08.01. 11:10:17

"3. hozzászólás CsendEstiBor... 2010.07.31. 18:29:17

A nyertes az informatikán doktorált Gyenizse fia?"

Az alábbi cikk alapján nem hiszem. Persze csak feltételezés részemről.

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/gergo_16_evesen_lett_egyetemista/2084250/

4. palimadar 2010.08.01. 11:05:50

Középiskolai szint ugyan, de nem láttam róla hírt, így legalább ide beírom...

Nemzetközi Biológiai Diákolimpia:
Nászai Máté bronzérem (szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 11. évfolyam)
Szentirmai Márton bronzérem (szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 11. évfolyam)

Nemzetközi Matematikai Diákolimpia:
Nagy Donát aranyérem (szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, 11. évfolyam)

Nemzetközi Fizikai Diákolimpia:
Varga Ádám aranyérem (SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, 11. évfolyam)

Az archívumban kerestem, tavaly sem volt egy sor sem, bemásolom azokat is.
Tehát 2009:
Nemzetközi Fizikai Diákolimpia
Varga Ádám - bronzérem (SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, 10. évfolyam, felkészítő tanár: Tóth Károly)

Nemzetközi Matematikai Diákolimpia:
Szűcs Gergely - bronzérem (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged, 12. évfolyam, felkészítő tanárok: Ábrahám Gábor, Mike János, valamint Pósa Lajos)

Nemzetközi Informatikai Diákolimpia:
Gévay Gábor - bronzérem (SZTE Ságvári Endre… Tovább olvasom »

Középiskolai szint ugyan, de nem láttam róla hírt, így legalább ide beírom...

Nemzetközi Biológiai Diákolimpia:
Nászai Máté bronzérem (szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 11. évfolyam)
Szentirmai Márton bronzérem (szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 11. évfolyam)

Nemzetközi Matematikai Diákolimpia:
Nagy Donát aranyérem (szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, 11. évfolyam)

Nemzetközi Fizikai Diákolimpia:
Varga Ádám aranyérem (SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, 11. évfolyam)

Az archívumban kerestem, tavaly sem volt egy sor sem, bemásolom azokat is.
Tehát 2009:
Nemzetközi Fizikai Diákolimpia
Varga Ádám - bronzérem (SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, 10. évfolyam, felkészítő tanár: Tóth Károly)

Nemzetközi Matematikai Diákolimpia:
Szűcs Gergely - bronzérem (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged, 12. évfolyam, felkészítő tanárok: Ábrahám Gábor, Mike János, valamint Pósa Lajos)

Nemzetközi Informatikai Diákolimpia:
Gévay Gábor - bronzérem (SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged,12. évfolyam, felkészítő tanára: Fodor Zsolt)
Danner Gábor - dicséret (SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged, 12. évfolyam, felkészítő tanára: Fodor Zsolt)

3. unknown 2010.08.01. 07:56:12

Egy matematikussal történt vitámon megesett példát mondok a matematika fizikus hallgatókra, gyakorló kutatókra kifejtett káros hatásáról. A végtelen fogalmáról, értelmezéséről és kifejezhetőségéről van szó. Matematikus utastársammal egy társas úton az autóbusz hátsó ülésén cseréltünk eszmét ebben a témában. Realista szemmel ecseteltem az érzékszerveim útján tapasztalt egyszeres anyagi világunk tudósaink által fel nem fogható kiterjedés végtelen máig nem értett természetét és meg nem oldottságát. Továbbá elmondtam azon nézetemet, hogy nem értem a tudomány bálványaiként tisztelt tudósait, hiszen ha figyelembe vesszük a környezetünk mozgás rendszer azon tényét, hogy miként vagyunk benne a Föld mozgásában, azzal együtt a Naprendszer mozgásában, a Galaxis mozgásában, az azt magában foglaló Metagalaxis és így tovább az összetett mozgásában a minden időpillanatban felfogható Teljességig észrevehetem, hogy magamban is tartalmazom lokális helyemen az adott időpillanatban létező teljesség… Tovább olvasom »

Egy matematikussal történt vitámon megesett példát mondok a matematika fizikus hallgatókra, gyakorló kutatókra kifejtett káros hatásáról. A végtelen fogalmáról, értelmezéséről és kifejezhetőségéről van szó. Matematikus utastársammal egy társas úton az autóbusz hátsó ülésén cseréltünk eszmét ebben a témában. Realista szemmel ecseteltem az érzékszerveim útján tapasztalt egyszeres anyagi világunk tudósaink által fel nem fogható kiterjedés végtelen máig nem értett természetét és meg nem oldottságát. Továbbá elmondtam azon nézetemet, hogy nem értem a tudomány bálványaiként tisztelt tudósait, hiszen ha figyelembe vesszük a környezetünk mozgás rendszer azon tényét, hogy miként vagyunk benne a Föld mozgásában, azzal együtt a Naprendszer mozgásában, a Galaxis mozgásában, az azt magában foglaló Metagalaxis és így tovább az összetett mozgásában a minden időpillanatban felfogható Teljességig észrevehetem, hogy magamban is tartalmazom lokális helyemen az adott időpillanatban létező teljesség teljes mozgásvektor készletét és ezáltal egyszerűen felfoghatom a rendszer abszolút jellegét, lokális végességeit, kiterjeszthetőség azonosságát. Vagyis ténylegesen egy minden időpillanatban véges, kiterjesztés folyamattal bővülő létező valóságunkat láthatjuk. A rendszerben nincs szükség a végtelen fogalomra!
Alkalmi matematikus ismerősöm védelmébe vette a maga szempontjából a végtelen fogalommal való műveletek létjogosultságát, meg is határozta, hogy kezükben van a kifejezés minden eszköze az ezzel a fogalommal járó feladatok kezelésére. Számára nem gond képletet adni bármily tetszőleges kiterjedésű térfogat, vagy halmaz végtelenre. Fölényes biztonsággal uralta vitánkat és észre nem vette, hogy közöttünk kibékíthetetlen ellentmondás van a tartalmat illetően.
E példa - is - érlelte bennem az önző és önelégült matematikával szembeni elhatárolódásomat. Egy tévesen kitüntetett fék, akadály a megértés útjában. Ettől függetlenül nélkülözhetetlen eszköz az alkalmazott tudományokban, a gyakorlatban. Teljesen eltérő művelet igénye van a mechanikának, a biofizikának, az építőipari szilárdságtannak, az energetikának, az űrhajók irányításának, egy tüzéresnek, egy boltosnak, egy háziasszonynak, stb., stb., de ezek tanulmányai, elsajátítás, gyakorlat folyamatban volna alkalmi szükség a célnak megfelelő matematikai részletek megismerésére. Nem pedig fejekbe vert lexikális tudományként. Úgy képzelem el a jövő oktatását, hogy az alkalmazott szaktárgyak oktatása közben az óravezető behívja az órára az intézmény matematikusát és együtt vezetik le a tanulók, hallgatók előtt a tárgyalt részhez tartozó megoldást. Így a hallgató fejében minden bizonnyal megáll, megköt az ismeret sokkal inkább, mint ami a jelen gyakorlat.

2. CsendEstiBor... 2010.07.31. 18:29:17

A nyertes az informatikán doktorált Gyenizse fia?

1. unknown 2010.07.31. 17:59:11

Az említett feladatok ékes bizonyítéka annak, miért nem természettudomány a matematika. Ez pedig...: "...Érdekes színfolt volt ... egy new yorki filozófia-szakos hallgató, aki nem meglepő módon összesen nulla pontot ért el." ... ékes bizonyítéka annak, miért törölném a matematika oktatását a fizikus szakosoknak. Meggyőződésem, hogy a fizika tudományban tevékenykedő mai tudósok éppen a matematika öncélú gondolkozása miatt nem értik a relativitás elvét az egyszeres létezés abszolut rendszerben. Ha értenék, már elvetették volna az ostoba ősrobbanás elméletet.