Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Csernus Imre Lelkifröccsöt tölt a szőlőben

Őszinte szakember és őszinte vendéglátó dr. Csernus Imre, aki pszichiáter-praxisa mellett az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok (AÉS) egyik tulajdonosává, így megmentőjévé is vált. A Doki olyan borok készítésében segédkezik így, mint az – egykori tévéműsoráról elnevezett – Bevállalod?, a Lyukalatti, a LOL, a Lelkifröccs, vagy a rejtélyes Érseki titokbor. És amíg fejlődnek a tőkék és koccannak a poharak, Csernus Imre a birtokon regenerálódik.
– A bornak is lelke van. Ön hogyan kutatja?
–Tényleg van lelke?

– Mert nincs?
– Az látom, hogy elképesztő sok munkát kell belefektetni. Hárman vagyunk társak Csutorás Ferenc borásszal és a vendéglátós Mészáros Péterrel, mind azt tesszük hozzá az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokhoz, amihez a legjobban értünk. Mostanában a borteraszunk nyitásban segédkeztem, a vendéglátás és a kávérészét én menedzselem. De hogy a bornak van-e lelke, azon még nem filóztam.

– Egy interjúban úgy fogalmazott, a „lelkesedést átadni a vendéglátás csúcsa". Milyen vendéglátónak képzeljük el?

– Őszintének. Nem fogok smúzolni. Engem nem érdekel, a civil életében kinek milyen presztízse van, a birtokon mindenki egyforma. Ezt azt jelenti, hogy teljesen mindegy, hogy a parkolóban egy luxus- vagy egy kis családi autó áll be, mindenki ugyanazt kapja: a szívvel-lélekkel történő vendéglátást és őszinteséget, egyenességet, meg persze tiszteletet.

– Ön mit kapott a birtoktól?

– Regenerálódási lehetőséget. Például amikor Pesten találkozom a harmadik társammal, összeülünk beszélgetni a teendőinkről, majd elindulok előadást tartani mondjuk Szegedre, úgy érkezem meg a városba, mintha abban a pillanatban indultam volna el Egerből. Elképesztően fel vagyok töltődve, mert nem csak azt csinálom, amihez értek, azaz az emberek lelki problémáival foglalkozom, hanem saját magammal is. És ez jó.

Kellett győzködi, hogy belevágjon?

– Nem tették, én döntöttem el. Beszéltek a lehetőségről, hogy mentsük meg a százéves szőlőt, és ez sikerült is. Mivel nem ismerjük az eredetét, titokszőlőnek maradt meg nekünk.

– Emlékszik a döntés pillanatára?

– Felhívtam Csutit (Csutorás Ferenc borászt – a szerk.), és megkérdeztem, beszállhatok-e. Nem vettem számba a pro és kontra érveket, azokat általában azok az emberek mérlegelik, akik nagyon fejlett racionalitással foglalkoznak és általában zárkózottak. Én az érzéseimre hallgatok, érzem, hogy valami működik vagy nem. Ha jön az érzés, belevágok.

– Most milyen érzéssel sétál a birtokon a tőkék között? Sikerült megmenteniük a titokszőlőt, átjárja a győztes „hadvezér" elégedettsége vagy büszkesége?
– „Ó, éppen fakadás előtt van a szőlő, na!" – mondogatom. De győztes hadvezér a természetben nincs, pontosabban az maga a természet. Ha az ottlévőnek nincs meg a tisztelete és az alázata ezzel az elképesztően nagy erővel néz szemben, akkor azt a természet le fogja darálni. Mert kiszámíthatatlan és állandóan a megújulásra kész.


– Volt már a szőlőben kudarcélménye?
– Nem. Nagyon izgalmas, hogy a magyar ember azt látja, ha ránéz egy fél pohár borra vagy kávéra: félig üres. Én azt mondom, olyan jó, hogy még félig van az a pohár, ha pedig kiürült, azt: hála istennek, kiürült, mert így újra lehet tölteni. De a mérték fogja eldönteni, hogy újratöltök-e. Nem azért iszom bort, hogy oldjak valamilyen feszültséget, vagy még jobban érezzem magam, eleve jól érzem magam a bőrömben. Nem úgy, mint sok ember, aki búval bélelten él, tele görccsel és félelemmel, és az alkoholt arra használja fel este, hogy ezt elfelejtse. Amikor a borászat képviseletében részt veszek különböző eseményeken, rendezvényeken, azt látom, az embereknek teljesen mindegy, milyen a bor, csak legyen és ihassák.

– Pedig elméletileg zajlik a gasztroforradalom, egyre tudatosabb fogyasztókká válunk. Ez nem lenne érzékelhető?
– Biztosan van olyan. De elképesztően sok a sznob, akik valójában csak azért csinálnak valamit, mert a többiek is csinálják.

– Trendi borozni és bort készíteni?
– Nem tudom, nem szoktam foglalkozni másokkal, mert érzésből és hitből csinálok dolgokat. Nekem ez fontosabb, mert úgyis csak magammal fogok elszámolni. A bizonytalanok ilyenkor elkezdenek vájkálni önmagukban azt kutatva, hogy miért nem tették meg azt, amit tudtak.

– Ön miért vágott bele?
– Nem a borokért, önmagamért. A bor rengeteg munkának a végterméke, egy jelkép. De nem csak a munkáé, a borász személyiségé is. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan borászok, akikre ha ránézek, és érzem, milyenek. Ha nem tetszik, amit érzek, akkor nem kóstolom meg a boraikat, mert nem vagyok rájuk kíváncsi.

– Pedig a borász személye, neve és arca hitelesítheti a bort. Ezek szerint létezik hiteltelen bor?
– Nem hitelesség kérdése: egy görcsös ember borát nem fogom megkóstolni, mert nem érzem önmagamban a kíváncsiságot. A díjak sem érdekelnek.


– A saját díjai sem? Az AÉS szőlőbirtok rövid fennállása óta számos díjak bezsebelt már, többek között bekerült a Gault&Milau gasztronómiai magazinba és a Highligts of Hungary kreatív versenybe, a borterasz megkapta az Építészfórum Média Díj fődíját, és az Europa design legjobb közösségi épületbelsőnek járó különdíját is, a Piranesi-díj nemzetközi zsűrije szintén a legjobbnak találta.
– Az egri vízilabdacsapattal dolgozom öt éve. Amikor elkezdtük a munkát, aranyérmesek lettünk, utána jött egy ezüst, és még két arany, amik egy lépcsőn lógnak és porosodnak, néha rájuk nézek. De az aktuális nap mindig a legfontosabb. A díjak nem számítanak, sokkal fontosabb, hogy az adott napba beletegyünk minden, a magunknak állított mércének megfelelő munkát. Az elismerés ebből a szempontból csak egy porfogó.

– Van kedvenc saját bora?
– Nagyon szeretem a medocot. A tavalyi nyitáskor a társaim készítettek nekem egy kereskedelmi forgalomban nem kapható, félliteres palackban egy különleges medocot, amit elneveztek Dokinak. Természetesen kinyitottam, borzasztóan jó volt.

– Kellett hozzá különleges hangulat, figyel arra, milyen környezetben fogyaszt bort?
– Jobban szeretem megosztani az emberekkel, nagyon ritkán nyitok ki egy palackkal egyedül. Áll otthon jó pár üveg, de nem érdekel. De amikor a birtokra jönnek hozzánk, az a fontos, hogy jót igyanak. A hangulatot én adom hozzá, a kisugárzásommal: akinek nincs ilyen, az hiába iktat közbe gyertyafényt vagy bármi egyebet.

Csernus Imre Lelkifröccsöt tölt a szőlőben

– A birtokon tényleg bárkit. Aki tiszteletben tartja az alapvető emberi értékeket. Rengeteg kíváncsi ember jön el egyébként, akit én érdeklek, vagy a bor, vagy épp mások. Barátként az otthonomban már másokkal ülök le, de mindkét helyen ugyanolyan vendéglátó vagyok. De aki a teraszra jön, az sokszor csak a „presztízst" látja, míg a barátaim az embert.


Egy birtok, három barát

Az Almagyar-Érseki Szölőbirtokot 2010-ben alapították hárman: dr. Csernus Imre, Csutorás Ferenc és Mészáros Péter. A birtokon jelenleg 3,5 hektáron gazdálkodnak az Almagyar dűlő dél-keleti fekvésű lankáin, ahol másfél hektár régi telepítésű leányka mellett két hektár saját telepítéssel dolgoznak. Új telepítéseik a 900 megmentett érseki oltvány, kadarka, medoc noir, valamint az Egri Csillagnak és Lelkifröccsnek való olaszrizling, ottonel muskotály, és visszahozták az elfeledett mézes fehéret is. Boraikat Csutorás Ferenc készíti, a Csutorás Pincészettel együtt 14 hektárról szüretelik és készítik az AÉS borokat.


Egy mentőakció története

Dr. Csernus Imre, Csutorás Ferenc és Mészáros Péter az érseki szőlő megmentéséért szövetkezett. Csutorás Ferenc borász már évek óta kutatta az egri borvidék történetét, amikor hallott a rég elhagyott ültetvényről. 2007-ben és 2009-ben a három barát leszüretelhette az érseki dűlőről a kivágásra ítélt szőlőt, és meglepetésükre mindkét szüret különleges minőségű bort adott – ez a bor lett az Érseki Titokbor. Ezután nem volt vitás hármójuknak, hogy meg kell menteniük a kivágásra ítélt szőlőt. Leszedték az életerős csapvesszőket, megvásárolták az Érseki dűlővel szomszédos, 3,5 hektáros területet és megalapították az Almagyar-Érseki Szőlőbirtokot (AÉS).

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parfümbomba lett Szeged bora

A Szeged Város Bora 2015 díjat a Szabó Laci Pincészet 2014-es Illatos Cuvée nevű bora nyerte - nézze… Tovább olvasom