Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Tízgenerációs hagyomány a borászat Koch Csabáéknál

A növény felől közelíti meg a bort, termesztéstechnológiájával, tabudöntögetéseivel feszegeti is a kereteket - ha melege van a szőlőnek, át kell telepíteni az északi lejtőkre?
Generációról generációra

A családban egyébként évszázadokra visszamenően nagy hagyománya van a borászatnak. Tíz generációval korábbi őse, Koch József – kereskedéssel, valamint szőlő- és bortermeléssel foglalkozott – volt az egyik alapítója 1748-ban a Bács-Kiskun megyei Császártöltésnek. A ma 46 éves borász az első szőlőültetvényét 1991-ben kapta a nagyapjától, és a kezdeti néhány sorhoz minden évben további területeket vásárolt. A Magyar Bor Akadémia tagjaként Koch Csaba vallja: a magyar borászatnak kell annyira jónak lennie, hogy ide senki ne tudjon bort hozni. Sőt, ha marad többletünk, akkor azért kapkodjon a külföld.

Ha így folytatódik a globális felmelegedés, el kell gondolkodni azon, hogy a lejtők déli oldaláról az északira telepítsük át az erre érzékenyebb szőlőket – mondja a 2014-es Év pincészete díj tulajdonosa, a Szegedi Borfesztivál visszatérő kiállítója, az idei párizsi borversenyről aranyéremmel hazatérő Koch Csaba, aki köztudottan a növény felől közelíti meg a bort.

Kiemelkedő eredménnyel zárult a Koch Borászat számára is idén márciusban a nagy múltú Vinalies Internationales párizsi nemzetközi borverseny, hiszen Koch Csaba 2007-es évjáratú kunsági rajnai rizling jégbora aranyérmes helyezést ért el. Ez a világ talán legnagyobb elismertségű és presztízsű megmérettetése, ami a szakmai színvonalnak és a nevezett boroknak egyaránt köszönhető – a zsűritagok pedig ismert szakemberek a világ minden tájáról.

Tabukat döntöget

Most következne a sorban a pincészet többi díjazott bora, de kezdjük inkább a szőlővel, mert Koch Csabáról köztudott, a növény felől közelíti meg a bort, és termesztéstechnológiájával, tabudöntögető ötleteivel időnként feszegeti is a kereteket. Van egy új, saját fejlesztésű eljárása, ez a javított Sylvoz, amiről többször tartott előadást a Corvinus Egyetemen is. A lényege, hogy hagyja szabadon nagyra nőni a szőlőtőke lombozatát, kússzon a növény, amerre szeretne, majd csupán egyszer, július végén, augusztus elején „csonkázik", de akkor is csak óvatosan. A végeredmény egy nagy, de szellős lombozatú szőlő, ahol a jóval eredményesebb fotoszintézis miatt a végeredmény, a bor is jobb lesz. Úgy véli, nem kellene olyan sokat dolgozni a szőlő zöldjével nyáron, mint azt számos termelő teszi, mert ez gyakran jelentősen rontja a fotoszintézist és jelentős költségekkel is jár.


Irány az északi lejtők?

Koch Csaba szerint a marketingokok miatt kicsit túlhangsúlyozott, hogy a szőlő- és borminőséget javítja a forró kövekről éjszaka kisugárzott hő. Szerinte a szőlő néha örülne, ha a kánikulában éjszaka egy kicsit hűvösebb lenne ahelyett, hogy a kövek tovább sugároznák a meleget. Ez persze fajtafüggő is, a pinot noir például kifejezetten szereti a hűvösebb, nedvesebb időjárást. – Ha így folytatódik a globális felmelegedés, el kell gondolkodni azon, hogy a lejtők déli oldaláról az északira telepítsük át az erre érzékenyebb szőlőket – mondja, s ezt a véleményét a kutatóintézetekben már régóta rebesgetik a szakemberek. Persze ez ma még távol áll az átlagos, berögződött közvélekedéstől.

A lejtőknél tartva sajátos véleménye van Koch Csabának az ideális dőlésszögről, hiszen az nagyban függ az adott területre egyébként jutó napsugárzástól és az adott terület hőmérsékletétől – ami egyébként szerinte lehet, hogy sík. Majd hozzáteszi, a világ leghíresebb bortermő területeinek döntő többsége sík. – Nem az számít, hogy mennyi napfény jut a lejtőre, hanem az, mennyi éri a leveleket. Én a sajátos műveléssel minimum megduplázom a levelekkel felvehető napfényt – mondja


Harmonikus föld, kiváló minőség

Az ideális talajról alkotott véleménye sem kimondottan közhely, szerinte a vörös szőlőnél nem jó, ha túl sok vizet és tápanyagot kap a növény. Nem feltétlenül ideális a nagy bogyóméret, mert a kisebbnél jobb lesz a héj és a lé aránya, ami segíti a nagy borok készítését. Azt vallja, ahol a legigényesebb gabonaféle, a búza jól terem, ott harmonikus a föld, és a szőlő is megtalál minden mikroelemet, ami kell neki. Ugyanez nem mondható el az összes domboldalról, ahol a pusztuló, lemosódó termőrétegből már könnyen hiányozhat az, ami még éppen kellene a szőlőnek. És ha nincs elég tápanyag, persze hogy jön a terméskorlátozás. A bácskai feketeföld viszont úgy jó, ahogy van, eddig minden oda telepített fajta kiváló minőséget adott, amit a nemzetközi borversenyek aranyérmeinél semmi sem bizonyíthat jobban!

Katarzis a színházban

Az időnként különutas Koch Csaba legfrissebb elismerése: ebben az évben, április 15-én, a 47. Villányi Borversenyen a 2011-es villányi Csanád cuvée és a 2014-es villányi cabernet sauvignon kékfrankos rozé aranyérmet kapott.

Kisebb és korábbi elismerés, de Szegednek fontos, hogy az év elején Gyüdi Sándor színigazgató a borásszal, a 2014-ben az év pincészetévé választott Koch Pincészet tulajdonosával aláírt egy szerződést, hogy 2015-ben Katarzis fantázianéven, egyedi címkével Kochék 2011-es villányi cabernet sauvignonja lesz a Szegedi Nemzeti Színház bora. A főigazgató emlékeztetett rá: a színházba járáshoz régen is hozzátartozott a kulturált alkoholfogyasztás. Koch Csaba akkor úgy fogalmazott: a borkészítés is művészet; örül, hogy villányi borászatából választott a teátrum, hisz a Vin Art (A Bor Művészete) nevét nem véletlenül kapta a borásztól, jelezve a kultúra iránti fogékonyságot. A Katarzis egyébként nagyharsányi pincében készül, mely 1905-ben épült, és korhűen újították fel.


Egy évtizede visszajár Szegedre

A Bács-Kiskun megyei Borotán és Villányban dolgozó borászról kevesen tudják, hogy egykor a szegedi JATE biológia szakán tanult, így ezer szállal kötődik a városhoz. Visszatérő vendége a szegedi borfesztiválnak, legelőször szó szerint is vendég volt. – Wunderlich barátom hívott meg, és akkor még nem is a Széchenyi téren volt a rendezvény, s bevallom, nem is szakmai szemmel néztem, de egy jól sikerült baráti borozás lett a vége – emlékszik vissza. Több mint egy évtizede viszont már kiállítóként is megjelenik, és azóta egyetlen évet sem hagyott ki. Legutóbb a jubileumi, huszadik borfesztiválon a legszebb vörösbor címet gyűjtötte be a Tisza-parti városban a 2011-es hajós–bajai cabernet sauvignonnal.

Természetesen idén is részt vesz a fesztiválon, és kérdésünkre említ is néhány bort, amit biztosan elhoz, a vendégeknek meg érdemes megkóstolniuk. Ilyen például a 2009-es késői szüretelésű száraz (!) chardonnay magas alkoholfokkal – ez tavaly aranyérmet és különdíjat kapott Bordeaux-ban. Egy másik nagy bor a 2011-es villányi cabernet savignon prémium, ami tavaly Angliában 94 pontot kapott a Wine Challenge zsűrijétől. És persze itt lesz a jól sikerült 2013-as kadarka is – ebben a műfajban tényleg otthon van Koch Csaba.



Az év pincészete

Az év pincészete cím egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét díjazza, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tette abban az évben.

A 2002-ben alapított díjat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége képviselői adják át, a program szervezője a kezdetektől fogva a Bacchus Arts Stúdió.

Az év pincészete díj eddigi nyertesei
2014 Koch Borászat
2013 IKON Borászat
2012 Mészáros Borház és Pincészet
2011 Thummerer Pincészet
2010 Pannonhalmi Apátság Pincészet
2009 Szőllősi Mihály Pincészete
2008 Vylyan Pincészet
2007 Bock Pincészet
2006 Garamvári Szőlőbirtok
2005 Disznókő Szőlőbirtok
2004 Hilltop Neszmély Rt.
2003 Tokaj Oremus Szőlőbirtok
2002 Nagyrédei Szőlőskert Zrt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bordeaux-ban is éremeső hullt a magyar borászokra

Alig "hevertük" ki a párizsi Vinalies Internationalesen elért sikereket, a magyar borászok… Tovább olvasom