Petruska András gitárost a 4-es metró ihlette meg

"Elsősorban az volt a célom, hogy egy zenei képeslapot készítsek Budapestről. A népzene számomra az elmúlt évek nagy felfedezése, olyan elementáris erővel hatott rám, mint annak idején a Beatles vagy az egész rock and roll. Ez a zenei vérátömlesztés vezetett a lemezen is hallható hangzásvilághoz" - mesélte a tehetséges gitáros, dalszerző.

Hozzáfűzte, hogy a 21. századi budapesti zene szerves örökségének tekinti Cseh Tamás dalait vagy a húszas-harmincas évek Vigadójának zenei világát is. "A tíz állomás és a tíz dal tíz különböző arca ugyanannak az egységnek, amit Budapestnek hívunk. Ezek nagyon elkülöníthető, látszólag egymástól független hangulatok és színek, de számomra kiadnak egy új minőséget, ami egy ideális rock konceptlemez megírásának lehetőségét jelentette".

[namelink name="Petruska András"] kiemelte: az album sok szempontból az ő életének lenyomata, tágabb értelemben pedig arról szól, milyen ebben a városban huszonévesen élni, milyen helyzeteket él meg ez a korosztály. "Mind a tíz csomóponthoz fűz olyan történet, amiből dalt lehetett írni, amúgy meg városszociológus képzettségem van és a Metropolitán összeért a két érdeklődés".

A történetek dalszövegekké formálásában gitáros kollégája, Babarci Bulcsú segített be. "A rímeket rosszul faragom, Bulcsú a leírásaimat, ötleteimet öntötte versekbe. Olyan színeket, humort, áthallásokat vitt bele, ami sokat dobott a szövegeken".

A Keleti pályaudvar zenéjében a dinamikus moldvai tánczenét a rock and rollal ütköztette, a Rákóczi térben egy gyanúsabb, sötétebb éjszakai világot illusztrált zenei megoldásokkal, a Fővám tér nyüzsgését pedig a cimbalom bevonásával jelenítette meg.

"A Kálvin tér esetében a szövegben megjelenő konkrét helyszínek operettszerűek, ezért ide e műfaj jellegzetességeit illesztettem, persze félig viccből" - tette hozzá.

A gitáros elmondta, hogy inkább a pesti oldal állomásai esetében kapcsolódnak a szövegek konkrétan a helyszínekhez, Budán a személyes sztorik "kerekednek felül". A Bikás park például egyfajta tiszteletadás a magyar könnyűzene nagyjai előtt.

"Ez volt az utolsó dal, amit a lemezre megírtam. Készült már szám egyes szám első személyben, volt én és te, én és ő, de a többes szám harmadik személy, az ők még hiányzott. A Bikás park metrómegálló egy panel lakótelep közepén található, a lakók lettek a szereplők, a nevüket pedig népszerű slágerekből vettem, megnéztem, mi történt azóta az Illés Sárikájával, a KFT Elizabetjével, az LGT álomarcú lányával, Aradszky édes Piroskájával vagy Zalatnay Miszter Alkoholjával" - magyarázta a zenész.

A Metropolitán számos ismert zenész működött közre, például Szokolay Dongó Balázs fúvós, Takáts Eszter és Csemer Boggie énekes vagy a cimbalmos Unger Balázs. "Boggie-t ismertem csak közülük korábban, közös zenekarunk is volt. A népzenéhez Dongót képzeltem el, és nagy öröm, hogy sem ő, sem a többiek nem munkának tekintették a felvételeket, hanem kihívásnak és örömnek".

Petruska András azt mondta, nyilván jó érzés lenne, ha valaki az ő dalaihoz kötné a 4-es metró útvonalát, de inkább lehetőségeinek szélesedését várja a lemeztől. "Ameddig a művészeti függetlenséget meg tudom őrizni, addig bárkivel lehet barátkozni, kérdés, mennyire jó összekapcsolni a metropolitaságot mondjuk egy közlekedési szervezettel".

A zenész és barátai április 11-én a lemezbemutató koncerten a fővárosi Eötvös10-ben, és az azt követő turnén képzeletben végigutaznak a 4-es metró vonalán.

"A pénteki esten ott lesz velem a kavalon és furulyán játszó Szokolay Dongó Balázs, Temesvári Bence hegedülni fog, Szeder-Szabó Krisztina és Babarci Bulcsú pedig vokálozik. Különleges vendégként eljön Szalóczy Pál egykori rádióbemondó, aki majd bekonferálja az állomásneveket. Mivel aznap van a költészet napja, az Eötvös10 galériáján ki lesz állítva a dalok szövege".