Ismét felfedezték a csongrádi vízlépcsőt

A vízlépcsők – Bős-Nagymaros miatt – még mindig politikai tabunak számítanak Magyarországon, miközben a szomszédaink több ilyet is építettek – vetette fel hétfőn az országgyűlésben [namelink name="Vona Gábor"], a Jobbik elnöke. Pártjának fejlesztési tervét ismertetve arról beszélt, érdemes duzzasztókat építeni, és külön kiemelte a csongrádi vízlépcső-vízierőmű tervét. [namelink name="Fónagy János"] fejlesztési államtitkár erre azt mondta, Magyarországnak alvízi országként nagyon át kell gondolnia, hogyan gazdálkodik a vízzel, de azt is hozzátette, hogy a „csongrádi Tisza 2 erőmű" megépítését indokoltnak tartja.

Mindent Csongrádról

A delmagyar.hu hivatalos csongrádi Facebook-oldala, nem csak csongrádiaknak!

Ez azért érdekes fejlemény, mert korábban a kormány deklarálta, nem tartja időszerűnek a duzzasztók építését a Dunán és a Tiszán. Legutóbb tavaly októberben írtunk a megyei vízimérnökök által dédelgetett, [namelink name="Vincze László"] csongrádi országgyűlési képviselő által fölkarolt elképzelésről. Akkor [namelink name="Vincze Ördög József"] szakaszmérnökkel együtt átadta a duzzasztó teljes dokumentációját [namelink name="Németh Lászlóné"] nemzeti fejlesztési miniszternek, aki a termálrendszer avatásán járt a városban. – Az volt a válasza, hogy figyelemre méltó anyag, de az ország jelenlegi anyagi helyzetében nem aktuális a megvalósítás – mondta most lapunknak Vincze. A csongrádi képviselő örül annak, ha bárki szóba hozza a tervet, függetlenül attól, hogy az illető milyen párthoz tartozik. – Ez számomra nem hiúsági kérdés, a fontos az, hogy a duzzasztó révén olcsón lehetne öntözni az elsivatagosodó területeket, és új munkahelyek jönnének létre. Azt gondolom, most változás lesz, és nem azért, mert ezt mi már tizenéve nyomjuk, hanem mert alakulnak a körülmények energiafronton. Az atom és a megújuló energiaforrások megítélése változóban van, és már az unió is szívesebben ad pénzt nagy projektekre, mint elaprózott fejlesztésekre.

A vízlépcső – és a Duna–Tisza-csatorna – legkitartóbb ellenzői környezetvédelmi érvekre hivatkoznak. Például arra, hogy a lelassuló folyó ökoszisztémája teljesen átalakulna, őshonos fajok tűnnének el. A Homokhátság elsivatagosodását pedig szerintük okszerűbb gazdálkodással, a víz megtartásával, és nem odavezetésével lehet megakadályozni.