Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

56 óta van múzeuma Csongrádnak

Az 56-os forradalom előtti szellemi pezsgésnek Csongrádon máig fönnálló eredménye a múzeum. A lokálpatrióta helyi értelmiség már a 19. század utolsó harmadában gyűjtötte és gondozta a muzeális értékeket, s ezt a hagyományt vitte tovább a fogorvosként dolgozó, de régészként is ismert Tari László.
A múzeumbarátok szellemi vezére, a fogorvos-régész Tari László lett az intézmény névadója. Fotó: Bálint Gyula György
A város nagy szerencséje, hogy dr. Tari László fogorvos – a híres kézsebész, a korán elhunyt Tari Gábor édesapja – önszorgalomból régésszé képezte magát. Szabadidejében, hétvégeken szorgalmasan járta a határt, és kutatta, mit rejt a föld mélye. Ő vette rá Gát Lászlót is arra, hogy hasznosítsa történelemtanári tudását, foglalkozzon a vidék történetével. Tőle tudjuk, hogy már 1954-ben a múzeum fölállításának lelkes híve volt az a csanyteleki születésű Forgó István, a járási hivatal titkára – és később Makón hosszú ideig tanácselnök. Testvére, Mihály, a városi népművelő ugyancsak pártfogolta az ügyet. Végül '56-ban Nagy Imre tanácselnök, Lovas István városi párttitkár és Balázs Imre népfrontelnök is összefogott, sikerrel; megnyílhatott a városi múzeum.

A forradalmat követő idők nem kedveztek az új intézménynek. Csak 1958-ban kezdtek hozzá a régészeti gyűjtemény leltárba vételéhez. Az első állandó helytörténeti kiállítás 1960-ban nyílt meg a gyűjtemény legszebb darabjaiból. Ezt lebontották 1971-ben, s három évig csak időszaki kiállítások várták a látogatókat. Az öt éve elhunyt, csongrádi kötődésű neves folklorista, dr. Katona Imre – A magyar kubikosok élete című könyv szerzője – elképzelései szerint állandó szakkiállítás nyílt 1974-ben, mely húsz évig állt.

A szentesi Szűcs Judit huszonhárom éve vezeti a múzeumot, szakterülete a néprajz, de jó munkakapcsolatot alakított ki a szentesi, a szegedi és a vásárhelyi régészekkel. Bálint Csanád, akiből akadémiai intézetvezető lett, 1968–69-ben szakértelemmel gondozta a régészeti anyagot, később Lőrincz Gábor folytatta, leleteit az 1980-as években bemutatta, Pávai Éva 1990-től 1998-ig az Ellésmonostor maradványait tárta fel, az utóbbi évtizedben Szabó Gábor, Vörös Gabriella, Szalontai Csaba és Szabó János József, a szentesi múzeumigazgató munkálkodott Csongrádon.

Az igazgatónő az értékes leletek közt említi az 1442 darabból álló 18–19. századi pénzérmét, Kossuth Lajos kilenc levelét – melyet a csongrádiaknak írt ügyvédként –, a névadó Tari László, a nyomdász Szilber és Bozó, Lőcsey Pál vándorfényképész és Kálmán András hajós hagyatékát, Boros Béla fegyvergyűjteményét.

A múzeum jó hangulatú rendezvényeknek is otthont ad. Kiadványa, a Múzeumi Füzetek évről évre beszámol a kutatásokról. Szűcs Judit több tanulmánya megjelent a német nyelvű Acta Ethnographica Hungaricában. Csongrád múltját, néprajzát megismertetni Európával, a világgal – ezt is lényegesnek tartja Szűcs Judit, akinek a keze nyoma immár rajta van a fél évszázados csongrádi múzeumon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adott méretek és az anyagiak

Közösségi célokat szolgálna a felújításra váró csongrádi ifjúsági ház – de a helyi közösségek… Tovább olvasom