Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

A Bakonyból lovagoltak Csongrádra

Csongrád - A csongrádi Szremkó Zoltán és társa öt nap alatt a Bakonyból lovagolt haza két hucul lovon. Hamarosan hazaviszik az állatokat, hogy újabbakat hozzanak „bentlakásos iskolába".
Messziről ügetett, amíg a csongrádi Öregszőlőkbe ért a néhány hétig ott lakó két kis hucul ló. A bakonyi Pénzesgyőrben élnek társaikkal, a túra és az itt-tartózkodás célja, hogy ideiglenes gazdájuk külön foglalkozhasson velük.

– Egy barátom, Nagy Tibor a Bakonyban él. Arra tette fel az életét, hogy hagyományos, régi magyar háziállatfajtákat tenyészt: cikta- és cigája juhot, szürkemarhát, házi bivalyt, magyar parlagi szamarat és egy közel 30 egyedből álló hucul ménest. Ezt a kárpáti kislovat az I. világháború környékén írták le először, manapság talán pár ezer példány él. Készséges állat, hátasnak, málhásnak és fogatba is kiváló. Azért vesszük ki őket kettesével a ménesből, hogy koncentráltabban lehessen velük foglalkozni – magyarázta a csongrádi tanyán Szremkó Zoltán. A fiatalember elmondta: szomszédjával, Gyebnár Mihállyal utazott a Bakonyba. Először ott foglalkozott a lovakkal egy rövid ideig, majd nekivágtak az ötnapos útnak.

Szívós, barátságos és eszes állatok a hucul lovak – mondja Szremkó Zoltán. A szerző felvétele
Szívós, barátságos és eszes állatok a hucul lovak – mondja Szremkó Zoltán.
A szerző felvétele

– A hosszú túra is fontos része a nevelésnek, hiszen a hucul kitartó, szívós állat. Több mint 310 kilométer volt az út, néha városokon is át kellett menni. Az is előfordult, hogy amint az út szélén ügettünk, jobbról busz állt a megállóban, balról egy kamion húzott el, de a lovakat semmi nem rémítette meg. Az emberek csodálkozva néztek, volt olyan kisgyerek, aki életében most látott először lovat. Nincs patkó a patájukon, ezért ahol lehetett, kerültük az aszfaltos, köves utakat. Éjszakára ott vertünk sátrat, ahol a hátasok legelni tudtak. Az elkövetkező hetekben finomítani kell a viselkedésüket, szoktatni őket a változatos helyzetekhez: az úszáshoz, a hídon való átkeléshez, a gyerekekhez. Ha a ménesben maradnak, a többi ló elvonná a figyelmüket. Néhány nap múlva visszalovagolunk a Bakonyba, és hamarosan újabb „tanulókat" hozok Csongrádra. A képzés végén a tervek szerint vár még rájuk egy sokkal nagyobb megmérettetés: egy igazi hosszú távú túra eredeti hazájukba, a Keleti-Kárpátokban található Huculföld vidékére – részletezte Zoltán, aki azt is megosztotta velünk, hogy korábban egy 70 napos lovastúrát tett Törökországba, szintén ezzel a lófajtával. Az ideiglenes gazda arról is beszámolt, hogy aki a hucul tartásába fog, a lótartásnak talán a legkönnyebb oldalát ismerheti meg. Ezek a szívós kis hátasok ha kell, a fakérget is megeszik, ugyanakkor nagyon eszesek: hazafelé megtanulták kinyitni a karabinerjüket.

Olvasóink írták

  • 1. Hidegen 2011. szeptember 16. 09:17
    „Nagyon szép, csibészes pofája van.:)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Romanapot szervez a kisebbségi önkormányzat Csongrádon

Csongrád - Romanapot rendez a helyi cigány kisebbségi önkormányzat szombaton. Az Ifjúság téren… Tovább olvasom