Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

A bokrosiak nem félnek egy lábon állni

Bokros, Csongrád - Mindenki válni akart Csongrádtól a telt házas bokrosi fórumon, egy sikeres népszavazás után leghamarabb 2010-ben lehet önkormányzati választás az 1070 lelkes településen.
 A szakadással Bokros nyer, Csongrád nagyot veszít: a Mars iparűzési adóját. Ez a város polgármestere szerint egy láb, amelyre nem szabadna önkormányzatot építeni, bármikor csökkenhet az adó mértéke. A bokrosiak nem csak a pénzről beszéltek.

Egyetlen bokrosi sem érvelt a városi lét mellett az önállósodással foglalkozó kedd esti, telt házas lakossági fórumon. Pedig Csongrád vezetése szerint „lakosságarányosan" több minden épült az elmúlt években Bokroson, mint Csongrádon. A hetvenes évek végén a Tisza-parti városhoz csatolt községben minden utca aszfaltozott, csatornázott, kész a kábeltelevíziós hálózat. A főút mentén buszvárók, az iskolánál tornaterem és étkező épült. Felújították az óvodát, az orvosi rendelőt és a Bokrosra vezető bekötőutat, 2004-ben átadták az elkerülő utat.

– Egy lábon állna Bokros, ha az önállóságot választaná. Bár kecsegtető lehet az évi 200 milliós helyiadó-bevétel, azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha a kormányzat csökkenti az iparűzési adó mértékét, jelentős összegtől esne el a magára maradt község, és ez a működtetést veszélyeztetné – mutatott rá Bedő Tamás.

Mivel az állam figyelembe veszi a települések adóerő-képességét, és adott esetben kompenzál is, a szocialista politikus szerint a normatívákon túl mindössze 5 millió forintot kaphat a központi költségvetésből Bokros. Az sem egy mellékes körülmény, hogy a helyi források mellett a bokrosi fejlesztésekhez felvett hiteleket és egyéb kötelezettségeket is örökölné a község. Ez százmillió forintot meghaladó teher.

– Ha Bokros az elmúlt évtizedekben nem tudott Csongrád részévé válni, ezután sem fog – így érvel Gulyás Ferenc, a hegyközség korábbi elnöke. Szerinte több pénz folyt be a településrészről, mint amit ott elköltött az önkormányzat, nem beszélve a sokat emlegetett 300 milliós elkerülő útról, ami valójában a Mars állateledelgyárának épült, hiszen nagy a kamionos átmenő forgalom náluk.

A Mars gyára Bokroson. Az iparűzési adó 200 milliót jelentene az 1070 lelkes településnek Fotó: Miskolczi Róbert
A Mars gyára Bokroson. Az iparűzési adó 200 milliót jelentene az 1070 lelkes településnek.
Fotó: Miskolczi Róbert

„Nem kell bennünket félteni" – hangoztatják a bokrosiak, akik a megvalósult fejlesztések körül is rengeteg hibát és hiányosságot fedeztek fel. Az átemelőknél áradó bűzzel, a közterületek gondozásával és az új játszótérrel is bajuk van. Teleházra lenne szükségük évek óta, de ez ígéret maradt, mint az önkormányzat fiókirodájának festése, akadálymentesítése vagy a rendőrlakás csinosítása.

– Csak Csongrád lehet az önállóság vesztese, és ezt a városvezetők is tudják – fogalmaz Balogh János. A függetlenedést kezdeményező gazdálkodó szerint az önkormányzás lehet a legjobb válasz arra a folyamatra, melynek révén 30 év alatt felére, 1070-re csökkent a bokrosi népesség. Nem tartanak a külső tényezőktől, hiszen mindent, amit elterveztek – így a templomépítést, a gázrendszer kiépítését vagy az utcák aszfaltozását –, saját erőből, tenni akarásuknak köszönhetően valósították meg.

A város polgármestere elismerte, voltak problémák a különböző beruházásokkal, de mint mondja, ilyesmi csak ott jelentkezhet, ahol valóban épül valami. Hozzátette, minden segítséget megadnak ahhoz, hogy törvényes keretek között bonyolódjon le az önállósodási eljárás, melynek végén majd döntenek a bokrosiak.

2010-ig marad az együttélés

Az önállósodáshoz előkészítő bizottságnak kell alakulnia, ez segítséget, szakértőket kérhet a városi önkormányzattól, a közigazgatási hivataltól. A grémiumnak tájékoztatnia kell a lakosságot az önállósodás minden következményéről. Ezután következhet a véleménynyilvánító helyi népszavazás, amit a választópolgárok legalább 20 százalékának kell aláírásával kezdeményeznie. A döntés után felterjesztés készül, amit minden év áprilisáig a szakminisztérium véleményez. Végül az év végén a köztársasági elnök dönt. Mindennek figyelembevételével leghamarabb 2009 végén határozhat az államfő Bokros sorsáról, így 2010-ben rendeznék az első helyhatósági választást. A megyében sikeres kísérlet volt Algyőé: itt 1996. október 27-én tartottak népszavazást, elválva Szegedtől. A Szikáncson 2005. április 10-én rendezett referendumon viszont a többség végül úgy döntött, a település maradjon Hódmezővásárhely része.

Olvasóink írták

  • 2. Kuci 2008. május 08. 07:31
    „Helyes váljanak le . S a Csongrádi képviselő úron meg hejtsuk be a az ő s kenyéradó gazdája mondását " el lehet menni " . S fizese meg a kiesést ha már duma van , s akkor tényleg lehetne látni a felelőségteljes politikát . Mert ő már akkor biztos a jó megérdemelt nyugdiját tölti majd . S nem lesz felelőségre vonva , de a LOVÉ az jár .”
  • 1. szemlelodo 2008. május 08. 05:33
    „Pedig van mitől tartaniuk a Bokrosiaknak,mert addig mig az Előkészitő Bizottságnak olyan emberi és szakmai kvalitásokkal tendelkező emberekkel kell együttmunkálkodniuk,mint a Jegyző és a Városgazdasági Irodavezető sok keserüségen fognak átesni,”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még kitart Csongrádon a mozi

Csongrád - A városközpont rehabilitációja keretében a mozit is felújítanák Csongrádon, de kérdés, hogy mire korszerűsítenék az épületet, szükség lesz-e eredeti funkciójára. Tovább olvasom