Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

A kadarka lehet a csongrádi áldozat

Végveszély fenyegeti a csongrádi kadarkát: a tőkekivágások nyomán ez a hungaricumnak számító fajta utolsó képviselői is eltűnhetnek. A város hagyományait őrzők még tartják magukat, és metszik, szüretelik. Elgondolkodtató, hogy a dunántúli borvidékeken pedig egyre többen foglalkoznak vele.
Borbírálat Csongrádon. A kadarkából finom nedű készülhet, de ez a szőlő munkaigényes. Fotó: Bálint Gyula György
Szomorú látvány fogadja a nézelődő embert a Tiszához közeli csongrádi öregszőlők között. Meghal az öreg gazda, és az örökösök kezében gaztengerré válik az ültetvény. Azért van kivétel is. Justin Imre, az ipar és kereskedelmi kamara Csongrád térségi elnöke szüleitől örökölte a szőlőt, a szívéhez nőtt, s megtartotta. A csongrádi embernek legyen saját bora! – vallja, s a szőlőművelés fölér a sportolással, amikor az ember a kadarkát gondozza, saját egészségét is karban tartja. Ő is azt mondja: akit csak a pénz érdekel, az megválik ettől a szőlőtől, vagy magára hagyja, mert kiszámolta: többe kerül a művelése a haszonnál. Ha nem akar ráfizetni, megveszi a bort a pincétől, igaz, ott kadarkát nem kap.

– Elkényelmesedtek az emberek – mondja Ötvös János szabómester, aki ugyancsak édesapjától örökölt nem túl nagy szőlőbirtokot. Édesapja is mindig a szőlők közt pihente ki magát. Szerinte a gyalogművelésű kadarkához sokszor le kell hajolni, de megéri, mert ezen a tájon termett szőlejéből kitűnő bor készül. Íze, zamata, színe mással össze nem téveszthető. Lehet, hogy most sokan dühükben kivágják, de abban reménykedik, akadnak elegen, akik kicsit távolabb néznek. A Csongrádon termett kadarkát sokkal jobb áron is el lehetne adni, ha a bornak jobb híre lenne.

Délről jött szőlő

Bizonyítható, hogy Csongrád környékén, Alpáron már az Árpád-korban termesztettek szőlőt – igaz, nem kadarkát. A kadarka ugyanis a törökökkel jött a Balkánról, és a Tisza menti fövenyes homoktalajon jól meghonosodott. Déli származása miatt a téli fagyoktól takarással védték, gyalogműveléssel termesztették. A csongrádi kadarka a múlt században még fogalom volt, a nagyüzemi gazdálkodás erőltetésével pecsételődött meg sorsa. A mai piaci viszonyok sem kedveznek termesztésének – újabban uniós támogatással pusztítják.

A nyugalmazott gimnáziumi igazgató, Vallyon Aladár, aki hosszú éveken át volt a kertbarát klub titkára határozottan állítja, hogy egyelőre nem kell félni a kadarka kipusztulásától, a kistermelők annyit termelnek, hogy maguknak és vendégeiknek legyen elegendő – kereskedelmi forgalomba azonban alig kerül. A kertbarátok elnöke, a 92 éves Busa József máig hűséges a kadarkához, valamint a csongrádi kertbarátok egyben a kadarkának is barátai.

A csongrádi származású Surányi Dezső biológus professzor, aki a fél világot bejárta, de időnként hazajár, arra biztat mindenkit, ezt a szőlőfajtát mindenképp meg kell őrizni a jövőnek, Csongrádon és környékén mindenképp.

A borversenyeken a bírálók örülnek a kadarkának, s nem szenved hátrányt az elismerésben. Ebben jeles szerepet játszott Eperjesi Imre, a kertészeti egyetem borászati tanszékének nyugalmazott tanára, aki fölhívta minden alkalommal a figyelmét a borászoknak: a kadarka hungaricum, vagyis értékes bor és nem tűnhet el a magyar, s kiváltképp a csongrádi borpalettáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Próbatermet keresnek a fúvósok

Új próbatermet keresnek maguknak a csongrádi fúvósok. A zenekar bízik abban, hogy idén legalább… Tovább olvasom