Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 16°C Még több cikk.

A kurblis telefont ma is használják a csongrádi állomáson

Csongrád - Vasúttörténeti múzeumnak is beillene a csongrádi vasútállomás, ami éppen százhúsz éve épült. A múltidéző épületre és berendezéseire az utasok és a filmesek is felfigyeltek. A modern kor vívmányait szinte nélkülöző állomást lakják is: Kovács Jenő szerint az idő máshol is repül, de itt valahogy másképp, és ezt meg is lehet szokni.
Százhúsz éves a csongrádi vasútállomás, és ez meg is látszik rajta. Az 1888-ban átadott épület manapság akár egy interaktív vasúttörténeti múzeum is lehetne, és ez a múltidéző hangulat már az utasoknak is feltűnt. Nem véletlen, hogy Koltai Róbert Megy a gőzös című, a huszadik század első felében játszódó filmjét is itt forgatta nemrégiben. A komédia producere, P. Koltai Gábor szerint ennél optimálisabb helyszínt nehezen lehetett volna találni, hiszen az állomásépület és annak környezete ma is hűen őrzi egy letűnt kor emlékeit. Nem sok dolguk volt a díszletépítőknek, a látvány, a hangulat adta magát. A zárójelenetnél csak a Csongrád feliratot kellett lecserélni Csontvárra, és máris megelevenedett a forgatókönyvírók által megálmodott háború előtti vidéki Magyarország.

– Néha én is úgy érzem, mintha múzeumban lennék, de szerintem sok, kisállomáson dolgozó vasutas kolléga ugyanezt elmondhatja magáról – mondja Rácz Sándor. A csongrádi állomásvezető néhány éve egy, a forgalmi irodába betévedt nő megjegyzése után kapta föl a fejét, aki hangosan is rácsodálkozott a helyiség berendezéseire. A fénymásolón és a ventilátoron kívül nem is tudott olyan használati tárgyat mutatni neki, ami a huszonegyedik századból való, így ő is magáévá tette a múzeumi hasonlatot.

Nem tévedés: Csongrádon ma is háború előtti berendezéseket használnak a vasúti közlekedés irányításához. Fotó: a szerző felvétele

Külön érdekessége a forgalmi helyiségnek a kurblis vonali telefon, amit hajtani kell, ha nincs áram alatt. A legszemrevalóbb azonban a váltókezelők munkáját segítő biztosító berendezés, amelynek fedlapján torzított helyszínrajz mutatja a vágányok igénybevételét. Ez az 1930-as évekbeli gyártmány több mint fél évszázada arra szolgál, hogy balesetmentesen bonyolítsák a vasúti forgalmat Csongrádon. Jól illusztrálja a mai viszonyokat, hogy egyelőre nincs internetes összeköttetése a pénztárnak, a jegyeket ollóval darabolják az utazási cél szerint. A váróterem és a peron is a régmúltat idézi. Az egyetlen kakukktojás az épületben a néhány éve felújított és akadálymentesített mellékhelyiség, amit kulcsra is zárnak, nehogy lepusztuljon az állomás szintjére.

A százhúsz éve emelt épület felső szintjein három szolgálati lakás is van. Kovács Jenő több mint egy évtizede lakja az egyiket, és annak ellenére szeret a robogó vonatok közvetlen közelében élni, hogy otthonában nem nagyon tudja egy időben használni elektromos készülékeit, az ósdi villanyhálózat ugyanis nem bírja el a terhelést. Fűtenie szénnel kell, a lakás csinosítását pedig csak saját költségére végezheti el. Mégis szeret itt. Azt mondja, az idő máshol is repül, de itt valahogy másképp, és ezt meg is lehet szokni.

Olvasóink írták

  • 3. Bíbó Lajos 2008. január 24. 20:21
    „Nem szabad csodálkozni a kurblis telefonon, hiszen valahol kell korhű filme(ke)t forgatni a jövőben is.”
  • 2. gipsz 2008. január 21. 22:39
    „Háát csongorádon a vasút környike majdnem olyan mint a 20-as években? Nagyapám azt mondta, hogy ne mondjanak ilyet, mert akkor volt kerítés, tiszta volt a temető, nem volt 100 méterre szeméttelep.... Nem volt vajda, a volt kommunista munkásőr murányi, aki szemlesütve figyelte, hogy ellopják a kerítést, és csendesen támogatja a jegyző cimborájával a szeméttelepi szociális foglalkoztatót. Kis lecsapott istálót engedélyeztett a szegedi útra, autómosó a krumpli kerekedésben, avagy krumpli a nyakakon. Most kis réz táblát csináltat a kapolyi csillárra az ökörje. Azt hiszi, hogy nem fogják tudni ki is az a két kulacsos, aki miatt szennyben úszik a vasút környéke és a XIX. századot idézi. Képes volt még gyertyát gyújtani is. Azt hiszi mindenkit kábulatba ejt a csillár fényessége. Az orosz államadósságból remélem villanyáramra is küldenel lóvét. Világosság persze csak kívül lehet, az agyukban sajnos tök sötét marad...”
  • 1. elgondoltató 2008. január 21. 07:35
    „Elég szomorú,hogy itt tartunk!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vitát kavart a csongrádi Körös-torok új házirendje

Csongrád - Nem lecsendesítette, hanem felkorbácsolta a kedélyeket a csongrádi Körös-torok házirendjéről néhány hete elfogadott rendelet. Tovább olvasom