Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 17°C Még több cikk.

A Tiszán be kellene fejezni a fél munkát

A legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb szállítási mód a hajózás, Magyarországon azonban még hajós lobbi sincs, a feltételek megteremtésében pedig csak fél munkát végeztek elődeink – mondta el Szalma Botond, a Mahart korábbi vezetője egy csongrádi konferencián.
A Tisza és a Körös hajózhatóságáról, a vízgazdálkodásról és a természetvédelemről nemrég szervezett csongrádi konferencián, amelyen a központi kérdést a bokrosi vízlépcső jelentette, Szalma Botond, a Mahart korábbi irányítója is felszólalt. A hajózási szakember kiemelte: amíg egy adott áru célba juttatása vízi úton egy euróba kerül, ugyanaz a fuvar vasúton 5-ször, közúton több mint tízszer annyi ráfordítással jár, és akkor még nem esett szó a környezetszennyezésről.

– Nincs magyar hajós lobbi, de lassan már magyar hajós sincs – mutatott rá az ágazat jelenlegi helyzetére. A délszláv háborúban lebombázott hidak hosszú évekre ellehetetlenítették a dunai hajózást, és a kritikus időszakban az állam is kihátrált a folyami hajózás mögül – tette hozzá. Szalma Botond szerint hasonlóan bántak az évszázados hagyományokkal bíró hazai hajózási szakképzéssel, aminek hiányát manapság egyre jobban lehet érezni.

– Az áruszállításban rengeteg lehetőség van, ennek ellenére a folyami hajózhatóság feltételeinek megteremtését, még a legolcsóbb megoldásokat is, elodázzák a döntéshozók – mondta a szakember. Példaként említette az automata vízmércék hálózatának kiépítését a Dunán és a Tiszán, ami csupán pár tízmilliós tétel lenne a kiadások között, mégis óriási segítséget jelentene a navigációban. Fontos lenne a hajózási bizonyítványok egységesítése, illetve a kész európai szakmai programok alkalmazása, amikre alapozva a hazai vízi közlekedés megújítása elérhető lenne. A másik, ámbár jóval költségesebb elem a tiszai vízlépcsőrendszer további fejlesztése, amihez mindenképp szükség van uniós forrásokra.

– A szőke folyón fél munkát végeztek elődeink, s ezt ideje lenne befejezni – hangsúlyozta Szalma Botond. Álláspontja szerint a leginkább hiányzó láncszem a csongrádi duzzasztó, amely a turizmusra és a munkahelyteremtésre gyakorolt jótékony hatás mellett biztosíthatná a szükséges merülési mélységet, ezáltal az év kétszáz napján bonyolódhatna forgalom Tokaj és Szeged között. Hozzátette: mértékkel kell építeni kikötőket és berakodó helyeket, ahol a hajójavítás és -építés terén szolgáltatásokat lehetne beindítani. Szalma Botond negatív példaként hozta föl a szegedi kikötőt, amely szavai szerint rosszul kiépített és kihasználatlan, ugyanakkor elismerően nyilatkozott az algyői gabonarakodóról, ami viszont minden tekintetben megfelel a piaci elvárásoknak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenegy zebrát terveznek

A város négy legforgalmasabb pontján összesen tizenegy gyalogátkelőhely létesítését tervezi a… Tovább olvasom