Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

A vidrák védelmezője

„Na, gyerek, ezt olvasd el!" – mondta az öreg halász az akkor kilenc-tizenegy éves Gera Pálnak a tömörkényi-csanyteleki halastavaknál, és kezébe nyomta Fekete István Lutráját. Nem véletlen tette ezt: a nagyszüleinél, Tömörkényben vakációzó pesti diákot nagyon érdekelték a vidrák.
A vadaspark vidramenhelye is Gera Pál révén jött létre. Fotó: Miskolczi Róbert
Egy vidraimádó gyerek kezébe Lutrát adni – olyan ez, mint a tűzre olajat önteni. – Sorsfordító könyv volt ez számomra – emlékszik vissza Gera Pál –, akkor határoztam el, hogy életemet a vidráknak szentelem. – Persze nemcsak vidrákkal foglalkozik a Fővárosi Állat- és Növénykert dolgozója – mikor telefonon kerestük, épp rétisast műtött munkatársaival –, de ha csak teheti, vidrák veszik körül. Élményeit meg is osztja embertársaival, tizenhárom könyve jelent meg eddig, legutóbb a nagy sikert aratott Vidranyomon országszerte.

Előző könyvei is főleg vidrákról szólnak, a vidravédelemről szűkebben, a természetvédelemről tágabban: a Vidrás történetek; az Állatkerti történetek – egy állatápoló emlékei; a Vidrasors; a Megmérgezett folyó; a Vidrakaland; a Kalandos természetvédelem; az Állatmesék; a Vidrák és emberek, a Ciánméreg és vidravédelem; a Slambuc, vagy pláza a magyar pusztán; Az ismeretlen állatkert – élet a mentőhelyen; s a Kutyasors. Egy kritikus bizonyos mérvű Fekete István-i hatást vélt a könyvek némelyikében fölfedezni – ez egy olyan szerző esetében, akit a Lutra indított el életpályáján, és ennek a gyors egymásutánban elolvasott, többi Fekete-kötet adott nyomatékot – azt hiszem, nem is lehet másképp.

Hogy valaki állatokkal foglalkozzék – bár könyvek által megy a világ elébb –, más is kell, például tanulás. – Abban az időben egyetlen lehetőség mutatkozott arra, hogy szakirányban fejlesszem magam: vadásztanulónak álltam. Elvégeztem Csongrádon a Bársony István középiskolát, végzettség szerint vadásztechnikus vagyok – mondja Gera Pál. A nyolcvanas években került a pesti állatkertbe, azóta is ott dolgozik, részt vett Hárs Mihály Gödöllőn forgatott híres vidrafilmjének készítésében. E filmszereplő vidrák aztán az állatkertbe kerültek, Gera Pál pedig, munkatársaival együtt, vidraszaporító programot dolgozott ki, s az Alapítvány a vidrákért szervezet élén a magyarországi vidraállomány fölmérését vezeti, minisztériumi megbízás nyomán.

Milyen most az Európa-szerte nagyon ritkuló, veszélyeztetett vidra magyarországi, és főleg a dél-alföldi állománya? Kifejezetten jónak mondható, részint a vidra – a Lutrából is közismert – legendás óvatossága, emberkerülése miatt, részint pedig, mert élőhelyei, a vizek még megfelelő állapotban vannak.


Zsákmánymegosztás

A horgászok-halászok persze nem szeretik az egyébként fokozottan védett vidrát, hisz e vízi ragadozó ugyanazokat a halakat eszi, melyet az ember is szívesen látna zsákmányként. A szaporodó konfliktushelyzeteken sokat segít majd a várhatóan 2006-ban beinduló, EU-s pályázati rendszer. Ennek lényege: ha egy adott területen területén vidra – illetve más egyéb, a halgazdálkodás szempontjából nem okvetlen kívánatos, de egyébként védett állat – él, a terület kezelője pénzt kaphat megőrzéséért. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Összegyűlt a pénz a csongrádi napokra

Csongrád idegenforgalmi vonzerejét évről évre szeretné növelni, miközben a programok nívója a… Tovább olvasom