Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 18°C Még több cikk.

Az szavazhat, aki időben fizet

Csongrád - Átláthatóbb lett a januárban hatályba lépett, nemrég pedig módosított hegyközségi törvény az egyik érintett szerint. Az idő eldönti, mennyire válik be, hogy a közgyűlésben most mindenkinek annyit ér a szavazata, ahány hektár szőlőbirtoka van. A 20 legnagyobb hazai borászat közül 13-nak egyetlen tőkéje sincs.
Az eddigi információk alapján jó irányban változott a tavaly elfogadott, januárban hatályba lépett hegyközségi törvény a múlt hétfői módosítás nyomán – kommentálta lapunk kérésére a részben átírt jogszabályt Ungerbauer György, a Csongrádi Hegyközség elnöke. A tisztségviselő szerint helyes, hogy a szőlészeti és borászati felvásárlóknak is fizetniük kell a hegyközségi járulékot, nem csak a termelőknek. Az is méltányos, hogy a termelőknek nem kell leróniuk ezt a pénzt a felvásárlónak eladott szőlőmennyiség után, mert ez esetben csak a felvásárló fizet. A korábbi változat szerint mindketten lerótták a díjat. Ungerbauer szerint Font Sándor mezőgazdasági bizottsági elnök módosító javaslatai nyomán igazságosabbak lettek a viszonyok.

Most elvileg jóval többen élhetnek szavazati jogukkal a hegyközségi közgyűlésben, mert a változás nyomán mindenki szavazóképes lesz, aki a meghirdetett közgyűlés előtt öt nappal rendezte fizetési kötelezettségét. Ez életszerű a csongrádi elnök szerint: az érintett megkapja a meghívót az ülésre, és ha hozzá akar szólni, befizeti az elmaradást.

Azt viszont majd az idő eldönti, mennyire praktikus, hogy a tagok szavazata az új törvény alapján már nem ugyanakkora súlyú. A nagyobb szőlőterülettel rendelkezők voksa többet ér. – A legutóbbi tisztújító közgyűlésen már így szavaztunk. Kevesebben jöttek el, mint máskor. A távolmaradók nyilván azt gondolták, az ő szavuk mostantól kevesebbet ér. Pedig ez nem jó irány – mondja az elnök.

A területalapú szavazás azért érdekes fejlemény, mert – mint az index.hu korábbi írásából kiderült – a 20 legnagyobb árbevételű hazai borászati vállalatból 13-nak nincs saját szőlőterülete. A borászszakma élmezőnye kettészakadt. Vannak azok, akik felvásárolt szőlőből ipari mennyiségben állítanak elő alsó- és középkategóriás borokat. Közéjük tartoznak, akik olaszországi importbort házasítanak hazaival, és ezzel terítik az áruházláncokat. A másik csoport saját szőlőből prémium-, felső- és középkategóriás borokat állít elő, és márkát, nevet épít. A csongrádi hegyközségi elnök szerint utóbbi csoportba tartozó kis és közepes vállalkozásoktól várható az, hogy a hazai borturizmusból – amely másoknak is bevételt hozhat – kiveszik a részüket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Országos karate bajnokság a Sághyban

A csongrádi Sághy Mihály szakközépiskola tornacsarnokában rendezték meg a Pünkösd Kupa utánpótlás és… Tovább olvasom