Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Csongrád mozija: a vándor vetítésektől a megújulásig

Csongrád – A csongrádi városi mozi ebben az évben ünnepelheti fennállásának 50. évfordulóját. Az épület valóban akkor épült, de a történet sokkal régebben kezdődött.
A csongrádi mozi története tulajdonképpen a 19. század elején kezdődött, mikor is megérkezett a városba az Uránia Tudományos Színház, melynek bemutató előadása 1902. február 2-án volt, Velence címmel. Eleinte nagyméretű sátorokban tartottak vetítéseket, vándorszínház jelleggel, vagy egy-egy nagyobb épület termeiben.

1906. július 12-én Sherer György „Villamos Színháza" kezdett vetítéseket a piactéren, egy modernül berendezett, vízmentes sátorban. A vetítéshez szükséges áramot saját 10 lóerejű gőzgépével állította elő. Az előadások magas nívójúak, a vetítések teltházasak voltak. A közönség csodálkozva nézte a mozgókép csodáját.

A városban cserélődtek a sátoros mozik, de vetítéseket tartottak az Erzsébet Szálló nagytermében is. A legnagyobb vándor mozi a „Lifka Bioscop" volt, Lifka Sándor tulajdona, amely a legnagyobb, 900 fő befogadására alkalmas sátorral, és mellette két hatalmas gőzgéppel várta a nagyérdemű közönséget. A jegyárak akkoriban a 20 filléres álló jegytől, az 1 koronás páholy jegyig terjedtek. Kétnaponta új műsorral jelentkeztek.

A csongrádi városi mozi (Fotó: Palatinus Csaba)
Három hétig tartó vendégszereplése alatt tetemes, 10000 koronás bevételt produkált, ami felkeltette az akkori városatyák figyelmét. Eme tetemes haszon láttán elhatározták, hogy saját, jól jövedelmező mozit hoznak létre, melynek hasznából majdan színházat kezdenek építeni. Megindultak a tervezgetések, engedélyek beszerzése. A vetítőgépet, és tartozékait a Projectograph Rt. szállította. Az első mozitermet a városháza melléképületében alakították ki, és itt volt 1912. december 26-án az első önállóvetítés, ezzel leáldozott Csongrádon a sátoros mozik kora.

Sáfrány Péter nyugdíjas tűzoltóval ültünk le beszélgetni a mozi épületében levő étterem és kávézó egyik fal melletti asztalához, hogy elmondja hogyan emlékszik vissza ő, a csongrádi mozi történetére.
– Az én felütésemben 111 éves a csongrádi mozi. Tudomásom szerint 1902-ben kezdődött a történet. Vándor mozi volt az első filmszínház városunkban. Én még akkor nem éltem, de nagyapám mesélt róla, és ebből a könyvecskéből is nagyon sokat megtudtam – mondta, miközben óvatosan elém tette kissé viseltes, de annál nagyobb becsben tartott kincsét, mely a Mozaikok Csongrád Város Életéből című, 1977-es kiadású egyszerű kivitelű dolgozat volt.

Dudás Lajos néprajzkutató gyűjtéséből tudom ezt. Ő volt, aki 1977-ig bezárólag összegyűjtött minden fellelhető adatot a témával kapcsolatban. Akkoriban teljesen más volt a mozik hangulata. Mivel még nem volt televízió, mozgóképet csak így láthattak a kíváncsi emberek... és bizony, aki csak megengedhette magának, az elment, és megnézte az akkoriban még - a maihoz képest - igen kezdetleges technikával vetített filmeket. Emlékszem, kicsi gyerekkoromban, engem nagyapám fogott kézen, és vitt el moziba, ami a városháza udvarán levő épületben volt. Arra már nem tudok visszaemlékezni, mi volt az a film, amit akkor láttam, de jó emlékként maradt meg bennem. Azt is tudom, hogy nemcsak ott, de az uszoda területén levő szabadtéri színpadon is voltak vetítések. Csak egy mozigépe volt a városnak, és azt vitték egyik helyről a másikra, amikor kellett – meséli az 5 gyermekes, és 6 unokás nagypapa.

Mindent Csongrádról

A delmagyar.hu hivatalos csongrádi Facebook-oldala, nem csak csongrádiaknak!


Dudás Lajos – ahogy Péter mondja nagy tisztelettel: tanár úr - dolgozatában teljes részletességgel le van írva évszámokkal, összegekkel, korabeli cikkekkel, régen élt emberek elbeszélései alapján az Uránia mozi igazán kalandos története 1977-ig, melyben nem egyszer szerepet kapott a politika is, a maga ígéreteivel. Megemlíti azokat a filmeket is melyekkel egy-egy helyen és korszakban megkezdték a vetítéseket, és azokat az elhivatott embereket, akik a filmszínház életében jelentős szerepet játszottak, mint mozigépész, vagy éppen jegyszedőnői státuszban.

– Gyermekként rendkívüli élmény volt az első mozgóképet látni. Csak ámultunk, tágra nyílt szemekkel. Ahogy nagyobbacska lettem, sokszor jártam egyedül, vagy a barátaimmal a vetítésekre. Sok mindenre emlékszem azokból az időkből. Nem feltétlenül filmekre, hanem olyan eseményekre, melyek meghatározó élményt nyújtottak számomra. Ilyen élmény volt, amikor az első csókolózó párt megláttam az egyik vetítés alkalmával. Vagy azok a fények, vagy illatok, amelyeket ott láttam, vagy éreztem. Érdekes hangulati elem például, hogy egy- egy esős, vagy téli vetítési napon az alsóbb sorokban „ázott kutya" szag terjengett, míg feljebb naftalin, és olcsó kölnik illata volt érezhető. Érezni lehetett a házi szappant, a Caola-, vagy a Kék- Vörös szappanok-, és az orgona illatú kölnik egyvelegét. Anno még volt kerékpár őr is, aki jelképes összegért, vigyázott a mozilátogatók biciklijeire, amíg ők szórakoztak, de még olyan sok dolog jut eszembe, hogy képtelenség volna mindről beszélni – mondta Sáfrány Péter.

A hatvanas évek végéig volt közönség, majd a televízió terjedésével visszaesett a mozi látogatottsága. Az új épületbe 1963-ban költözött be a filmszínház, és innentől újra voltak nézők szép számmal. Az első film az Aranyember volt. Az újra indulás más jellegű kulturális tartalommal is felruházta a mozit. Elindítottak filmmúzeumi előadásokat is, melyeket évente két alkalommal tartottak, és hosszú éveken át népszerű volt. Ezeken a filmek vetítése előtt egy-egy ismert tanár, rendező, vagy dramaturg mesélt az adott alkotásról, majd a vetítések után kérdezni is lehetett tőlük. 1964. január 24-én a „Kaméliás Hölgy" című Gréta Garbo-filmmel kezdte a sort Kováts László tanár, és népművelési felügyelő.

– A csongrádi mozi életében sok jelentős ember megfordult, de ha nekem kellene kiemelni valakit, akkor én Ács Györgyöt választanám. Mindenki Gyuri bácsija nagyon komoly ember volt, de mindenki szerette, és tisztelte. Ő volt „A Mozigépész". Szívén viselte a mozi sorsát, mindenkit név szerint ismert. Szintén ilyen volt Deák Sándorné - Ica néni, és Ács Györgyné is. Deák Sándor pedig olyan alázattal végezte a dolgát, hogy az példa értékű volt számomra, és még lehetne mondani sok-sok nevet. – meséli Péter.

Az idő múlásával sok mindent látott-, és megélt az Uránia mozi. Voltak sikeresebb időszakok, amikor a hollywood-i filmek vonzották a tömegeket, de aztán eljöttek azok az évek is, amelyek elhozták Csongrád egyetlen mozijának bezárását. Próbálták többen is üzemeltetni eredeti profiljában az épületet- több-kevesebb sikerrel-, de volt, hogy teljesen más funkciót kapott ez a szebb időket is megélt épület.

2011-ben azonban egy csongrádi testvérpár gondolt egy merészet, és kibérelte az egykori mozi épületét, és áprilisban hozzákezdtek annak felújításához. Októberben pedig megnyílt, mint gyorsétterem, és kávézó. Ez azonban nem jelentette, jelenti azt, hogy nem lesz Csongrádnak mozija, hiszen az önkormányzat, és az üzemeltetők is szeretnék, ha újra lenne filmvetítés, és ezt szerződésbe is foglalták.

– A mozigépek nem lettek felújítva, de talán ez nem is probléma, mert már lassan nem lehet majd filmeket kapni hozzájuk. A digitális technika fejlődésével, más vetítési forma van már elterjedve, más eszközökkel kell már ezt megvalósítani. Az ehhez szükséges projektorokat azonban még nem szerezték be. Ennek feladata az önkormányzaté, de a jelen gazdasági körülmények között, ezt nem áll módjukban megtenni. Mi már felújítottuk a mozi terem padlóját, korszerűsítettük a fűtést és szellőzést is. Rövid távú megoldásként, valószínűleg a gépek bérlésével fog tudni elindulni a mozi. Mi vetíteni szeretnénk mihamarabb!- mondta dr. Vígh István, a testvérpár idősebb tagja.

Olvasóink írták

  • 6. Gta974 2013. február 11. 19:29
    „Nem azért de ha vissza hoznák a moziban a vetítést én ,inkább mennék oda,mint szegedre moziba vagy kecsóra, mivel ha korszerűsítik akkor nem kérdés hogy hova mennénk :D otthon meg nem hiszem hogy van mindenkinek méteres vászon vagy bazinagytv.. :D főleg olyan hang cuccal meg 3d-re képes eszközzel :)”
  • 5. gyöngyszem2 2013. február 07. 23:19
    „Egyetértek az elöttem szólóval.Internetről letölteni a filmeket mondhatni ingyen van.A szerencsésebbek megnézhetik otthon LCD tv,és hallgathatják házimozi rendszeren.Belépőre meg már nincs pénzük az embereknek.Mint ahogy minden drágul,ez sem lehet olcsó.Miért is fizetne?
    Mondjuk egy egy filmet megnéznék szívesen a moziba,már csak a hangulata miatt is.
    Régen szerettem moziba járni.sokan is jártunk.De akkor még csak video kazetták voltak,és rossz minőségű kalóz filmek.Ezzel szemben most....Lassan pár év múlva a 3D-s filmeket is bárki megnézheti otthon a technikának köszönhetően.
    Néhány hasznos filmvetítés a diákoknak,néhány rendezvény megtartása a lakosságnak,de ennél többre szerintem nincs igény...bár lenne.
    Elgondolkodtató hogy egyáltalán érdemes annyit áldozni rá,csak azért mert szép emlékeket táplál bennünk a múlt?
    Inkább filmmuzeum,mint filmszínház.”
  • 4. hank 2013. február 07. 21:12
    „Sajnos nagyon sokan letöltik a filmeket az internetről még olyanok is, akik megtehetnék, hogy elmennek 1-1 vetítésre.

    Természetesen a jegyárak is felmentek, melyben elég nagy részt képvisel a megemelkedett és szigorúbban vett szerzői jogdíj.”
  • 3. keletaru 2013. február 06. 20:32
    „hlajos58. -( A kép így teljes jobb oldali többségű bizottsággal . Nem azért mintha bedő fan lennék ( direkt kisbetűűűű ) Mint minden kereslet kínálat alapon működik . Csoda nem elfekvőt építettek oda is ! Értünk miattunk nekünk ....Üdv Kuci”
  • 2. makovaros 2013. február 06. 18:34
    „Na Csongrádon legalább van mozi, nem úgy mint Makón:(”
  • 1. hlajos58 2013. február 06. 08:31
    „Mozi ´felujitva´ mozigép nélküllm, ezt is köszönjük B:Tamás!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Idén fejleszt a Tesco, de Csongrádról még nincs szó

A 2010-ben félbehagyott csongrádi áruház továbbépítéséről egyelőre nincs szó. Tovább olvasom