Délmagyar logó

2018. 09. 25. kedd - Eufrozina, Kende 8°C | 16°C Még több cikk.

Csongrádi vízió 2058-ról

Csongrád - Lefednék a szőke folyót, víztározókat építenének, csak hogy megmentsék a Tisza-völgyet a csongrádi Batsányi János gimnázium jövőbe látó diákjai. A pályázati győzelmével madridi utat nyert csapat arra kereste a választ, milyen élet vár ránk a Tisza mentén 2058-ban – szerintük nem túl jók a kilátások.
Ha nem változnak meg a dolgok, 50 év múlva nem lesz halászat a Tiszán – ez a súlyos mondat is szerepel abban a dolgozatban, amit a csongrádi gimnázium tanulói készítettek a Jövőkép – jövő nemzedék címmel meghirdetett felhívásra. Az országos pályázatot kiíró tudományos szervezetek arra voltak kíváncsiak, milyen jövőt jósol a mai fiatalság a Tisza-völgyének, mi várhat a folyó mentén élőkre 2058-ban. A batsányis diákok közül két csapat is vállalkozott jövőbe látásra, és végül a 10. F osztály tanulmánya nyerte el leginkább a zsűri tetszését, így október 22-én ők utazhatnak négy napra Madridba, ahol angol nyelven is bemutathatják tiszai víziójukat.

A „Csongrádi Tiszavirágok", vagyis Egyházi Dóra, Faragó Kata, Gilicze Tímea, Horti Lilla, Márton Adrienn és Újvári Péter a vetélytársakkal ellentétben teljesen nem engedték szabadon fantáziájukat, inkább a legvalószínűbb változatot dolgozták ki az eljövendőre. Felkészítőikkel, Cseri Gábornéval és Csernus Évával megvitatva a kérdést arra jutottak, hogy a klímaváltozás, az emberek hozzáállása, és az újabb szennyezések a legnagyobb veszélyforrások. A dolgozat összeállítása négy hónapba telt, s hogy teljes képet kapjanak, a tanulók megkérdezték felmenőiket, a Tiszából élőket és saját korosztályukat, mi tűnt már el, és még mi tűnhet tova 50 év múltán. A válaszok elszomorítóak: nincs már hajóállomás Csongrádon, szinte csak árvizekkor ad munkát a folyó. Fél évszázada még 50 csongrádi halász élt a tiszai halakból, manapság négy.

A Csongrádi Tiszavirágok a legvalószínűbb változatot dolgozták ki az eljövendőre. A szerző felvétele
A Csongrádi Tiszavirágok a legvalószínűbb változatot dolgozták ki az eljövendőre.
A szerző felvétele

És hogy mi jelentene kiutat? A batsányis csapat szerint a megfontoltabb vízgazdálkodás, amely nemcsak víztározók építését foglalja magában, hanem akár egy duzzasztó kialakítását is. Ezekkel megoldhatóvá válna a vízhiányos területek öntözése, a halak szaporodási lehetőségei javulnának. Ha felmelegedés miatt kiszáradás fenyegetné, vagy káros sugárzások veszélyeztetnék a Tiszát, a diákok akár le is fednék a folyót, az árnyékoló napelemek pedig megújuló energiát szolgáltatnának.

Dobogón a szegedi széchenyisek is

Ugyanezen a pályázaton harmadik lett a szegedi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Arcus nevű csapata. Elképzeléseiket egy maketten is ábrázolták. A csapat tagjai: Kiss Adrianna, Malya Hajnalka, Jakus Zsolt, Szabó Bálint és Tóth Péter mindannyian 12. V osztályosok. Felkészítő tanárok: Olasz Sándorné, Kovácsné Jenovai Judit, Lippai Márta és Geigerné Fehér Gabriella.

Olvasóink írták

  • 2. martin78 2008. október 24. 18:02
    „Huh ilyesztő.Ez tisztára a Legenda vagyok c. flimről szól nagyon széplenne elképzelni ezeket, de emberiség nélkűl nehéz lenne.”
  • 1. rew 2008. október 13. 14:19
    „Erről csak ez jut az eszembe:
    Ilyen lenne a világ emberek nélkül

    Az első napon leállnának az atomreaktorok, tíz nap múltán romlásnak indulnának az élelmiszerek, fél évre rá megjelennének a városokban a ragadozók. A National Geographic tudósokkal és grafikusokkal annak járt utána, mi történne, ha eltűnne minden ember

    1 év: Erős a növényzet a városokban, a házak között sok állat keres menedéket. A tartalék áramfejlesztők kimerülésével az űrbe sem megy több rádiójel.

    5 év: A városokban burjánzanak a fűfélék és a kúszónövények. Tűzvészek pusztítanak a villámcsapások miatt.

    20 év: Úgy festenek a települések, mint most az ukrajnai Prypiát, amelyet kiürítettek az 1986-os csernobili atomreaktorkatasztrófa után. A fák a házakon is átnőnek, állatok élnek a roskadozó épületekben.

    25 év: Víz alá került Amszterdam és London, mert ezeket a nagyvárosokat gátak és zsilipek védik a tengertől. A 25 éve tartó fagy és meleg körforgása miatt meglazulnak a tömítések, és kiesnek az ablakok.

    40 év: Eddigre szétmállottak a gátak, a faházak pedig leégtek, szétrohadtak avagy tönkretették őket a termeszek. A még álló házak szerkezetét pusztítják a rajtuk átnövő fák.

    50 év: Ennél tovább nem védi a festék a nagy acélszerkezeteket. A hidak, tornyok és egyéb acélból készült építmények erősen rozsdásodnak, a biciklikről nem is beszélve.

    75 év: A Földön ma fellelhető kb. 600 millió gépjármű a felismerhetetlenségig szétrohadt, a száraz klímájú területek kivételével. A gumikból elillant a levegő, de az abroncsok még évtizedekig nem bomlanak el.

    100 év: A rozsdásodás miatt legkésőbb ekkorra összedőlne minden híd, torony és egyéb, acélból készült építmény.

    150 év: A talajvíz miatt sorra beomlanak az utak, amelyek alá metrót építettek. Az épületekben dzsungelszerűen burjánzik sokféle kúszónövény, elszaporodnak az állatok.

    200 év: A talajvíz, a korrózió, továbbá az egyre nagyobb teret hódító növény- és állatvilág miatt sorra dőlnek össze a felhőkarcolók, magas épületek.

    500 év: A vasbeton felhasználásával készült építmények széthullanak, elsősorban a rozsdásodás és az azzal járó tágulás miatt.

    1000 év: A masszív kőépítmények még felismerhetők, de minden más elpusztult, a felhőkarcolókból dombok lettek, a városokat visszahódította a természet.

    10 000 év: A gízai piramisok, a kínai nagy fal bizonyos darabjai, és az amerikai Rushmore-hegy az elnökök beléfaragott képmásával még felismerhető, de már semmi sem emlékeztet az egykori emberiségre.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gát László lett idén Csongrád díszpolgára

Csongrád - Gát László nyugalmazott iskolaigazgatónak, helytörténésznek adományozták idén a díszpolgári címet Csongrádon. Tovább olvasom