Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Csongrádi vízlépcső: fel vagy le vele?

Csongrád - Egyelőre kibékíthetetlen ellentétek jellemzik a csongrádi vízlépcső megépítésének kérdéskörét, ezért többen remélik, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés számára készülő tanulmány újabb irányt szabhat a vitának.
Egyelőre kibékíthetetlen ellentétek jellemzik a csongrádi vízlépcső megépítésének kérdéskörét, ezért többen remélik, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés számára készülő tanulmány újabb irányt szabhat a vitának. Ugyanakkor kétségtelen: ha a nagypolitika nem veszi szárnyai alá az elképzelést, a csongrád-bokrosi duzzasztóból semmi sem lesz.

Áprilisra készül el a csongrádi vízlépcső megvalósíthatóságáról szóló döntéselőkészítő tanulmány, amit a Csongrád Megyei Közgyűlés rendelt meg a Mérnöki Kamara Kht.-tól. Bár a dolgozat írói maximálisan figyelembe veszik a vonatkozó jogszabályokat, valamint a különböző szakhatóságok, elsősorban a természet- és környezetvédelem szempontjait, nem nehéz megjósolni, milyen ellenállásba ütközik majd az elképzelés, ha összegzésként azt állapítják meg a felkért szakértők, hogy szükség van az Alsó-Tiszán egy duzzasztóműre.

A vízlépcsőépítés hazai megítélését jól tükrözi, hogy 2006-ban a Magyar Természetvédők Szövetsége feketelistára tette a projektet, mondván, egy betongát felhúzása jelenti ma a legnagyobb veszélyt Magyarországon. Uj Péter, az Index főszerkesztője is kifakadt, és azt írta publicisztikájában, hogy aki ilyen monstrumot javasol a Tiszára, „az nettó nem normális, de legalábbis semmit nem ért meg abból, ami az Alfölddel, az egész Tisza-vízgyűjtővel történt az utóbbi 150 évben." Szintén az ellenzők táborát erősíti a WWF Magyarország, amely szerint aránytalanul nagy és költséges károkat okozna a csongrádi vízlépcső megépítése az elenyésző, csak egyes érdekcsoportoknál jelentkező gazdasági haszonnal szemben.

1998-ban ugyanezt az álláspontot képviselte a Fidesz is. Leszögezték, soha nem volt és nem lehet környezetbarát egy vízlépcső. Hét évvel később már a jobboldali párt gazdasági kabinetje is Vincze László mellé állt, aki csongrádi honatyaként azt javasolta, a vízlépcső projekt kerüljön be a II. Nemzeti fejlesztési tervbe. Különös, de Vinczén kívül senki sem szokta szóba hozni a duzzasztóépítés kérdését.

A téma annyira tabu, hogy még a Magyar Villamos Művek Magyarország Energiapolitikai Tézisei – 2006–2030 címet viselő összefoglaló tanulmányában sem említik lehetőségként a vízi energia hasznosítását. Holott – s erre már Péteri László építészmérnök emlékeztet az MVM anyagát kritizáló írásában – a magyar energiapolitika csak akkor tudja teljesíteni az EU-nak tett vállalásait, ha a hazai vízi erőt is kiaknázza. Magyarország ugyanis 2030-ig a jelenlegi 3-4-ről 10 százalékra szeretné emelni a megújuló energia arányát. Péteri úgy véli, csak a vízi erőmű nem okoz visszafordíthatatlan természeti változást, ezért vétek kihagyni egy hosszú távú koncepcióból.

Kováts: Nem a mi dolgunk a meggyőzés

– Nem a mi dolgunk meggyőzni a lakosságot vagy a politikát, mi csak az objektív tervezésre és előkészítésre törekszünk – mondta lapunknak Kováts Gábor. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke szerint azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni senkinek, legyen szakavatott vagy hozzá nem értő, hogy a globális felmelegedés miatt foglalkozni kell a vízkészletekkel, mert a szakemberek szerint egyértelmű, hogy a jövőben a szélsőséges időjárási, vízjárási helyzetek gyakorisága növekedni fog és így a fölös vizek időbeni tervszerű, célszerű visszatartása és vízhiányos időben történő felhasználása a gazdaság és társadalom számára nagy kihívást jelent, ennek műszaki lehetőségeit érdemes és szükséges vizsgálni.

Olvasóink írták

  • 7. Lugas6 2008. február 29. 13:19
    „A víztárolót csak akkor érdemes megépíteni, ha nem csak a felépítésre adnak pénzt, hanem a további karbantartásról is gondoskodnak. Ha ez így történik, akkor mint magyar állampolgár jól jár vele, ha nem is küzvetlen a közelében lakik, és én is örülni fogok neki. A gondoskodást kormányokon, és pártokon átnyúló törvényekkel, talán az alkotmányba való bevétellel is kéne biztosítan, mert különben minden nagyobb műtárgy a kunszentmártoni víztároló sorsára jut. Ki beszél mostanság a Hármas-Kőrösön lévő, kunszentmártoni víztároló iszapmentesítéséről? Egy víztárolót 5-év alatt meg lehet építeni, hurrá, utána 25-évig nagyszerűen kihasználni, aztán jönnek a problémák. Ezt ilyen komplexen kéne látni.”
  • 6. Molnár József 2008. február 23. 16:43
    „Kedves Lugas6.
    Biztosan tudja,hogy a csongrádi vízlépcső elömunkái a 70-es években elkezdőttek, közel 500millió ft felhasználásával.Sajnos a politikia közbe szolt.Ha megvalósult volna ma nem kellene kompon közlekedni út lenne a helyén.A város fejlődése nem ott tartana ahol most,és nem kellene az idegenforgalomról negativumokban beszélni.Lehet hogy iszaptalanitani kellene,lehet .hogy sok egyébb gondunk is lehetne,de ha járt a Tiszató körüli településeken akkor láthatta mekkora fejlődést hozott.Én már nem élem meg,hogy a csongrádi vílépcsőhöz tartozó tározoban halat foghatok.De ha valami megépül az legyen komplett,és ne részmegoldásokban gondolkozzanak.
    Molnár József”
  • 5. Tubi 2008. február 23. 07:03
    „Egy vízlépcső megépítésénél nem csak a negatív dolgokat kell kiemelni!
    Gondolni kell az élővilágra, ami kialakul. Gondolni kell az alternatív energiahasznosításra, ami ha tetszik, ha nem a JÖVŐ. Már ha szeretnénk a Földön élni!”
  • 4. Lugas6 2008. február 22. 17:29
    „A mai napon találtam az Mr1-portálján.

    Veszélyben a Tisza-tó Dátum: 2008-02-22 17:17:44 A nagymértékű iszaposodás miatt veszélybe kerülhet a Tisza-tó. Aradi Csaba, a Tisza-tóért felelős miniszteri megbízott szerint már kritikus szintet ért el a harminc évvel ezelőtt, mesterségesen kialakított meder feltöltődése. A kotrásra pedig a szükséges pénz negyede, kétmilliárd 2 milliárd forint áll rendelkezésre. (MR)
    Ugyanez jellemző, Kunszentmártonnál, csak ott a 80-éves víztároló már teljesen eliszaposodozz. Nos ezt tudják az alföldi lavórok....

    Véleményem szerint a Délmagyarország újságcikke nem volt tárgyilagos !!!”
  • 3. Lugas6 2008. február 20. 13:11
    „Az újságcikkre nincs reagálás. A vízlépcső ügy egyenlőre senkit nem érdekel. Ne is erőltessük. Felejtsük el ezt a témát legalább tíz évre!!!”
  • 2. Lugas6 2008. február 19. 19:54
    „Avízlépcsővel az a baj, hogy arról soha nem beszélnek, hogy ha majdan ezt a vízlépcsőt kihasználva körbetelepítik üdülőfalvakkal, kisebb nagyobb településekkel, mi lesz, ha megtelik ez a lavór iszappal? Mint ahogy már a Hármaskőrösön ez már megvalósult. Egy nagy ingovány és szúnyogtanya az egész. Akkor ki irtja majd a szúnyogokat, ki védekezik a malária ellen, hova terelik majd a Tiszát, hogy kialakíthassanak egy új vízlépcsőt? Hány községet várost kell majd áttelepíteni akkor? Ki finanszírozza a hidak és az új úthálózat és az infrastruktura átalakítását? Mert ezekre a dolgokra már most kéne gondolni, a terveket csak nagyobb távlatú összefüggéseiben szabadna előterjeszteni. Sajnos az általános az, hogy nem látunk túl a lavór szélén. Rávágjuk "már tegnap is késő"...”
  • 1. Balogh Gábor 2008. február 18. 17:46
    „Ha valóban - és csak akkor - nincs környezeti károsító hatása AZONNAL el kell kezdeni ! Már tegnap is késő! elég a sok károsanyagkibocsájtó - saját unokáinkat szennyező - erőművekből !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kutyaól alá rejtette lőfegyverét a csongrádi fiatalember

Csongrád - Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt indított… Tovább olvasom