Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

Csongrádon hiányszakma a szabó

Csongrád - Már csak nyomokban lelhető fel a textilipar Csongrádon és Szentesen, holott néhány éve még több száz főt foglalkoztattak a két város varrodái. A helyi munkaügyi központok szerint nincs betöltetlen állás az ágazatban, ugyanakkor egy regionális szakértői bizottság hiányszakmának minősítette a szabóságot.
Senki sem jelentkezett a szentesi Zsoldos Ferenc Középiskolában meghirdetett női szabó képzésre, holott hiányszakmáról van szó. Utóbbi minősítés annak tükrében különösen hangzik, hogy a Kurca-parti városban és Csongrádon is összetöpörödött a textilipar. 2004-ben felszámolták a környék egyik legnagyobb foglalkoztatóját, a szentesi ruhagyárat. A dolgozókat elküldték, az üzemet eladták, de az oda tervezett italkereskedésből nem lett semmi.

2006-ban az évekig exportra gyártó Arany János utcai szabószövetkezet is megszűnt. Ezzel egy időben az önkormányzat is próbálkozott a foglalkoztatás ösztönzésével, de a Szentes-Rehab Kht. varrodája veszteséget termelt, ezért tavaly márciusban túl is adott a város a társaságon. Az új tulajdonos, aki 72 megváltozott munkaképességű dolgozót vett át, nem nyilatkozott.

Dolgozik viszont a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt. Szarvasi úti üzeme, de mint Kiss Sándor vezérigazgatótól megtudtuk, 106 szentesi dolgozójuk a Legrandnak gyárt szerelvényeket.

Az egykor 160 főt foglalkoztató csongrádi kötöttárugyár helyén működő Sopa-Tex Kft. jelenleg 25-30 embernek ad munkát. Fotó: Tésik Attila
Az egykor 160 főt foglalkoztató csongrádi kötöttárugyár helyén működő
Sopa-Tex Kft. jelenleg 25-30 embernek ad munkát. Fotó: Tésik Attila

Csongrádon két üzem maradt hírmondónak. Az egykor 160 főt foglalkoztató kötöttárugyár helyén működő Sopa-Tex Kft. jelenleg 25-30 embernek ad munkát, és német piacra termel. Sós Csaba ügyvezető szerint hosszú távra képtelenség tervezni, legtöbbször szezonális munkák tartják el a céget. A volt ruhaipari szövetkezetből alakult társaságnál az 1980-as évek végén még 100-an dolgoztak, manapság mindössze két tucat varrónőt foglalkoztatnak. Mindkét üzemre jellemző, hogy a varrónők 90 százaléka 50 év feletti, és ha szükség lenne utánpótlásra, akkor csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem találnának.

A munkaügyi kirendeltségeken az utóbbi években eltűntek a varrónői vagy szabó állásajánlatok, a hivatalok szerint ezekre a szakmákra nincs igény. Ennek ellentmond, hogy a régió szakképzői iskoláit koordináló regionális fejlesztési és képzési bizottság 2008. decemberi állásfoglalásában hiányszakmának minősítette a női szabót.

– Hiába hirdetjük meg, évek óta nincs jelentkezés erre a képzésre – mondta lapunknak Pintér Etelka, a Zsoldos Ferenc középiskola igazgatója.

„Egy egyenes öltést sem tudnak."

Precíz, minőségi munkát végző varrónőkre igenis szükség volna – állítják egybehangzóan a lapunk által megkérdezett szakértők, akik szerint a mostani képzésben részt vevők egy egyenes öltést sem tudnak bemutatni. Többük úgy véli, hiba volt szétverni a képzőintézmények és az egykori termelőüzemek együttműködésén alapuló rendszert, mert hiába alakítottak ki saját tanműhelyeket az iskolák, a gyakorlati oktatásra, az ahhoz szükséges alapanyagokra már nem maradt pénz, így az utóbbi években kiállított szakmunkás-bizonyítványok valójában értéktelenek.

Olvasóink írták

  • 3. triniti 2009. április 13. 09:51
    „Hát igen, egy minimálbér fizetésű napi 10 órás munka elég vonzó mindenkinek...”
  • 2. keletaru 2009. április 11. 08:36
    „Sziti ! A munka becsületét a több éve tartó bér rendszer ide juttata . Szerinted mennyit keres egy varrónő itt? A könnyű ipar miért nem volt védve mint a "patika" ,még most is miért nem védik a haza mezőgazdasági termelőket"? Drága vezetőink hova nyomkodják a gombokat ,"értünk" ?! Üdv Kuci”
  • 1. Sziti 2009. április 10. 21:00
    „Az olcó kínai termékek miatt van ez így.
    Pedig szerintem lenne igény a minőségi Magyar termékekre is.
    Már egy normális gatyát sem lehet kapni.
    Nem értem hogy nem lát senki fantáziát abban, hogy kizárólag jó minőségű termékeket árusítson.
    Persze azért nem ötszörös áron, de a kétszeres árat, talán még a háromszorost is elfogadnám ha az tényleg használható is.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már javában épülhetne a csongrádi elkerülő

Csongrád - Már kiválasztották a csongrádi elkerülő út építőjét, de azt nem tudni, hogy mikor vonulhat fel a munkaterületre, mert még mindig vannak vitás ingatlanügyek. Tovább olvasom