Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Csongrádon találták ki a Forrást

Csongrád - Kijárta, hogy a kormány támogassa egy gyógyszálló megépítését Csongrádon, de a megyei pártvezetésnek megtetszett a Forrás Hotel ötlete – és azt mondta, hogy einstand. A szállót most felújítják, fürdőkomplexum épül mellé. A csongrádi lobbistát, Góg Mihályt akkor, 1974-ben, 51 évesen nyugdíjba küldték. 1987-ben azért még írt egy nyertes pályázatot.
A felújítás után hamarosan ismét megnyílik a szegedi Forrás Szálló, amely mellett a megye legnagyobb fürdőkomplexuma épül több mint 6 milliárd forintból. A beruházás kap hideget-meleget a városi ellenzéktől, de a befektető nyilván jó helyre tette a pénzét. Az Európa-szerte híres gyógyvízkincs hazájában komoly vonzerő egy fürdővel egybeépített szálló, ezt napjainkban többek között Mórahalom példája is bizonyítja. Csongrád története is másképpen alakult volna, ha a Forrás Szálló az eredeti elképzelések szerint ott épül föl. Ebben a történetben nem az az érdekes, „mi lett volna, ha...", hanem az, hogy mi lett.

Fölrobbant az uszály

Az egypártrendszer idején is tudott érvényesülni a jó szándék, olykor kerülő úton. A kijárás intézményét nem tudta, nyilván nem is akarta megszüntetni a „népi demokrácia", és sokan megörültek, amikor a rendszerváltás után sikerült találni erre egy szalonképes szót, a lobbit. Kijárás ma is létezik, a kapcsolatok az uniós pályázatok világában is sokat érnek. Csongrád néhai lobbistája, Góg Mihály eredetileg uszályosnak készült, de a második világháború idején a hajójuk aknára futott és fölrobbant, meghalt a testvére is. Mihály járt gimnáziumba, de anyagi okok miatt kimaradt, amikor már volt önálló keresete, beiratkozott esti tagozatra. Később politikai főiskolára járt, és elvégezte az akkor akadémiának nevezett mezőgazdasági főiskolát is.

– Budapesten, a Mezőgazdasági Dolgozók Országos Szakszervezeténél dolgozott szervező titkárként, amikor Németh Károlyék 1958-ban hazahívták Csongrádra – emlékezik Góg János, Mihály fia. – Először a gépállomást vezette, később a városi pártbizottság titkára volt. Akik akkor azon gondolkodtak, hogyan lehetne fejleszteni a várost, az ipar megtelepítéséért dolgoztak. Az ő programjában is ez szerepelt. Csongrádra települt a Tisza Bútoripari Vállalat, a Fűtőber, a fémtechnikai vállalat is üzemet nyitott. 1967-ben azt írta az egyik beszámoló, hogy „Góg Mihály és munkatársai küzdelmének jelentős fegyverténye, hogy 12 millió forintot sikerült szerezni vissza nem térítendő támogatásként az országos iparfejlesztési alapból". Ez akkor komoly pénz volt, és apám szerint szúrta a megyei vezetők szemét.

Túl jó ötlet volt

– Apám tervezte, hogy az itteni termálkút karbonátos vizére és a fürdőre építenek egy gyógyszállót, és elindították a gyógyvízzé nyilvánítás procedúráját. Felhasználta a kapcsolatait, s a lobbizás sikerrel járt: a költségvetés támogatta az ötletét. A megvalósítás azonban csak egyenes úton indulhatott el, végig a pártvonalon. A megyei pártbizottság pedig elirigyelte az ötletet, és ideológiát is talált hozzá, nevezetesen azt, hogy most a megyeszékhelyek „dinamikus fejlődését" kell támogatni. Az erősebb kutya elve érvényesült, amit apám nem akart tudomásul venni. Végül a megyei vezetés választási lehetőség elé állította: vagy elvállalja egy csongrádi üzem vezetését, vagy nyugdíjba megy. Apám nem akart olyat csinálni, amihez nem értett, és maradt a nyugdíj, 51 évesen.

A felújítás alatt álló Forrás Szálló. Fotó: Karnok Csaba
A felújítás alatt álló Forrás Szálló.
Fotó: Karnok Csaba

Góg Mihály körül ezután megfagyott a levegő: budapesti ismerősei látogatták, de a Pol-Pot megyeiek kerülték, miközben azok az ötletek, amelyekért dolgozott, megvalósulgattak. A megyében elsőként 100 százalékig kiépült a gázhálózat a városban, védett lett a csongrádi belváros, gyógyvízzé nyilvánították a termálvizet, palackozni azonban már nem sikerült. Palackozta viszont a saját borát, elsőként a környéken. Nyugdíjasként ugyanis szőlőjét művelte, borászkodott, több versenyen is nyert díjat. Azt már nem sikerült elérnie, hogy borát exportálhassa, viszont 1987-ben ő írta meg a pályázatot, amellyel Csongrád hivatalosan elnyerte A szőlő és a bor nemzetközi városa címet. Akkor Pro Urbe-díjat kapott. 2003-ban halt meg, 80 éves korában, egy rosszullét után, néhány nap alatt. – Sohasem mondta, hogy a közért nem érdemes dolgozni, és mi itthon ezt tanultuk – mondja János, aki alapító tagként évtizedekig vezette az Alföld Néptáncegyüttest, s negyven éve szervezi a helyi irodalmi műhely életét.

Még nincs vége

– Góg Mihály nyugdíjazásának története azért érdekes, mert Csongrád azóta sem tud szabadulni a mellőzött szereptől – mondja az egykori pártember tisztelője, Murányi László önkormányzati képviselő, a konzervatív Összefogás Csongrádért Egyesület tagja. – A Tiszai Vegyi Kombinátot is ő hozta volna Csongrádra, már a területet is felmérték, amikor Szeged közbeszólt. Akkor azok, akiknek a kezében volt a döntés, besokalltak a Csongrád megyeiektől. Azóta járt itt nálunk az AWACS, abból a tervből se lett semmi, a többmilliárdos egészségváros-projekt, amely a gyógyvízre alapozott volna, szintén légvár maradt – miközben például Mórahalom bemutatta, hogyan lehet a kis lehetőségeket kihasználva komoly értéket teremteni. Csongrádot pedig azok, akik most dolgoznak érte, nem tudják kárpótolni azért az ipari mennyiségű csalódásért, amit az elmúlt évtizedekben lenyelt.

Olvasóink írták

  • 7. triniti 2010. január 11. 09:44
    „Íme egy bizonyíték arra, hogy a Délvilágnak inkább a süteményes, szakácskönyvre kellene öszpontosítani, mert az a piacon kapható egyik legjobb kiadvány a kategóriájában. (nem fizet a reklámért, tényleg nagyon jók)Az ilyen cikkeket el kellene felejteni. Politikai hirdetés. Az emberek nem hülyék, csak azt csinálnak belőlük, és annak nézik őket...”
  • 6. keletaru 2010. január 10. 11:15
    „4Angel .: Legaaláább ebőbőből is láátszik olvassssááákkkkk a kommmeeentekeket . Méég ah a léenyeget neem deee legagaleábbbb a íórásí hübékeet fiigyelié Vdü Kciu”
  • 5. 4Angel 2010. január 09. 17:46
    „A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eigyk tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen; ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
    Íme a bzonytéik.
    Úhygoyg tnseseek mkneit bkébeén hyagni a hleysesáíi fmonisáokgkal.”
  • 4. Balotelli 2010. január 09. 13:59
    „AWACS = AVEX ?!”
  • 3. delvidek 2010. január 08. 17:59
    „Jo story! Nesze semmi: fogd meg jol!!!”
  • 2. keletaru 2010. január 08. 11:15
    „Jól mutatja ez a cikk is , az akkori s mostani csongrádi vezetők tutyi mutyiságát, párt hűségét ! Mert ne feledjük nem akarásnak nyögés a vége ! Kifogást meg lehet, találni keresni mindig ! Ha nincs affinitás !Tökös vezetők kellenének már, " de nagyon " !!!!!! Dumából hozzá értésből meg "ha"-ból elég ... Üdv Kuci”
  • 1. szemlelodo 2010. január 08. 10:20
    „Mindjárt elsirom magam.
    Ha igy halad a Város ujabb szobor állitásra készülhet,gyüjthet Kapolyi Úr itt is bizonyára besegit.
    Azért a Termelőszövetkezetekbe való beterelést se felejtsük el soha.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Járdaépítésre nincs pénz Csongrádon

Csongrád - Számos kisebb városüzemeltetési munkát halaszthatnak el Csongrádon, mert az önkormányzati… Tovább olvasom