Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Darázsfészekbe nyúltak az ellenőrök

Aki keres, talál: hat ellenőrzött csanyteleki és tömörkényi gazdálkodóból háromnál észleltek szabálytalanságot az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei hivatalának felügyelői augusztusban. A bevezetett előírások betartását kérték számon a termelőkön. Az érintett fóliások nem nyilatkoztak, mások viszont elmondták: a jelenlegi bürokratikus út miatt továbbra sem érdemes legálisan bejelentett idénymunkást alkalmazni.
A fóliások egyre kevesebb külföldinek adnak munkát Csanyteleken. Illusztráció: Tésik Attila
Összesen hat csanyteleki és tömörkényi termelőnél vizsgálódtak az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei hivatalának felügyelői ebben hónapban, s három helyen kellett intézkedniük – tudtuk meg Maróti Gyulától, a megyei főfelügyelőség vezetőjétől. Az egyik gazdálkodó külföldit foglalkoztatott engedély nélkül, másutt szerződés és alkalmi munkavállalói kiskönyv nélkül dolgoztattak napszámost, a harmadik helyen pedig nem szerepelt beírás kiskönyvben.

– Korábban bocsánatos bűnnek tekintették ezeket a szabálytalanságokat a termelők, azonban az augusztus elsején hatályba lépett előírás szerint még a munkakezdés előtt alá kell írni a feleknek a szerződést, illetve a naponta vezetett alkalmi munkavállalói kiskönyvet maguknál kell tartaniuk a foglalkoztatottaknak – mondta lapunknak Maróti Gyula, aki szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábbi években több külföldi munkavállaló volt ezen a területen. Hozzátette, tartós foglalkoztatás esetén a foglalkoztatók kiváltják a munkavállalói engedélyt, viszont a szerződéskötésről és a taj-szám igényléséről megfeledkeznek.

A munkaadók is el szokták felejteni a szerződés megkötése után a napszámosok bejelentését, s ezzel együtt elsiklanak afölött, hogy a közterhek befizetését is ellenőrzi az illetékes hatóság. A külföldiek számára, mezőgazdasági idénymunkára, hatvan napra érvényes alkalmi munkavállaló kiskönyvből egyelőre nincs sok forgalomban, és ezt a szakember azzal magyarázza, hogy a jogszabály csak egy hónapja módosult, és tízezer forintot meghaladják a járulékos költségek, hiszen a hivatalos irat mellett B típusú vízummal és igazolt tartózkodási engedéllyel is rendelkeznie kell a hazánkban dolgozni kívánó személynek.

Az október végéig ismétlődő ellenőrzésekről szerettünk volna megkérdezni olyan csanyteleki gazdákat, akiket érintenek az alkalmi munkavállalással kapcsolatos törvénymódosítások, azonban a helyiek azt mondták, ez a téma: „darázsfészek".

– Hosszú időbe telik az átállás, az biztos – szögezte le lapunknak Gyöngyi Róbert. A 2000 négyzetméteren fóliázó, és csak állandó munkaerőt alkalmazó csanyi termelő arra alapozza ezt a kijelentését, hogy helybeli gazdatársainak sokszor meggyűlik a baja a hivatali ügyintézéssel, szerinte a bürokrácia ellehetetleníti a legális működésben érdekeltek jóravaló próbálkozásait. További gondot jelent a munkaadók kockázatvállalása, hiszen olykor nekik kell finanszírozniuk a külföldiek vízum- és lakhatási költségeit, miközben a határon túlról érkezők nem mindig megbízhatóak. Talán ez is az oka annak, amit az ellenőrök is tapasztaltak: hogy egyre kevesebb külföldi jön az egyébként sok kézimunkát igénylő kertészetekbe dolgozni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csongrádiak is építik az új otthont

Csak az anyagok odaszállítását hátráltatták a nyári esőzések, a munkák ütemtervét tartani tudták az… Tovább olvasom