Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Dűlőutak a feledés homályában

A csongrádi dűlőutak neveinek kitáblázását tervezik, hogy azok ne vesszenek a feledés homályába. Az ötlet Nagypál Sándor képviselőtől származik, aki szerint kihalófélben van az a generáció, amelyik pontosan tudja az olykor kétszáz éve elkeresztelt földutak nevét és elhelyezkedését. A fiatalabbak „tudatlansága" sokszor megnehezíti a külterületre riasztott mentők, tűzoltók és rendőrök munkáját, hiszen előfordul, hogy a bejelentő nem tudja, hol is van voltaképpen.
Józan István szerint jó ötlet a dűlőutak kitáblázása, mivel jó tudni, hol van éppen az ember. Fotó: Bíró Dániel
Kétszáz éve elkeresztelt dűlőutak is vannak a csongrádi határban, a régmúlt emlékeit idéző földutak szövevényében azonban már csak kevesen igazodnak el magabiztosan. Nagypál Sándor képviselő ennek a felismerésnek adott hangot, amikor a pénteki testületi ülésen azt javasolta, az önkormányzat mihamarabb táblázza ki a külterületi földutakat, amelyek mentén ma is több mint ezer ember él. Legtöbbjük idős, szegényes körülmények között lakják a tanyákat, ezért fokozott figyelmet érdemelnek, de van úgy, hogy a segítő szándék nem elegendő, ha ahhoz nem társul pontos helyismeret.

– Nagy szükség lenne a táblákra, hiszen olykor a bejelentők, akik a rendőrséget, a mentőket vagy a tűzoltóságot riasztanák külterületre, azt sem tudják, hol vannak, vagy hová hívják a segítséget – nyilatkozta lapunknak a kezdeményező városatya, aki nem mellesleg a helyi polgárőrség vezetője. Nagypál szerint lassan kihal az az idősebb generáció, amelyik még gond nélkül eligazodik a dűlőutak sűrűjében, ezért még az idén hozzá kéne látni a táblák kihelyezéséhez. A névtáblákat a főbb aszfalt- utak mentén, így a Kéttemető és a Szegedi úton, a Nagyrétben a csépai úton, a kisréti úton, az Öregszőlőknél és az úgynevezett Vízlépcső úton állítanák föl. Arról, hogy pontosan mennyi dűlőnél helyeznek el táblát, még nincs döntés, de egyes becslések szerint 20 és 50 közötti azoknak az utaknak a száma, amiket érdemes lenne jól látható módon nevesíteni.

Józan István szerint is remek az ötlet. Az Öregszőlők egykori körzeti megbízottja mindennap kimegy ötszáz négyszögölös telkére, ahol egy kunyhó is áll, és ha nem kertészkedik, rendőri nosztalgiával járja körbe a környező dűlőket, hátha nyakon csíp egy bűnözőt. – Szerencsére az utóbbi években nem történt erre semmi különleges, ezért nem kellett riasztani a volt kollégákat, de az igaz, hogy ha arra kerülne a sor, velem is előfordulhat, hogy nem tudom a dűlő pontos nevét – vallotta be töredelmesen Józan István. Elárulta, azt sem tudja, az ő dűlőjét hogy hívják hivatalosan, de ha kérdeznék, úgy felelne, hogy azzal a Tábornok-dűlővel fut párhuzamosan, ahol a második világégés után katonatisztek kaptak földet. Szerinte miattuk kapta a földút a Tábornok elnevezést.

– Annak eredete hosszabbra nyúlik vissza – véli Gát László helytörténész. Bár a csongrádi kutató ebben a témában még nem folytatott részletes vizsgálatokat, lapunk érdeklődésére elmondta: valójában egy bizonyos Mészáros tábornokhoz fűződik a földút elkeresztelése. Gát László szerint az, hogy eddig szájról szájra terjedtek az elnevezések, együtt jártak azzal, hogy több névvel is illettek, illetnek egyes földutakat, mint például a Kispölös-dűlőt, ami ugyanaz, mint a Kisbakó- vagy a Fábián-dűlő.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyugodt évet zártak Csongrádon

Csongrád közbiztonsági szempontból nyugodt évet zárt 2006-ban – hangzott el tegnap a helyi… Tovább olvasom