Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Esőemberke az óvodában

Csongrád - Hiánypótló tanulmányt írt egy autista gyermek óvodai fejlesztéséről Gógné Farsang Márta, aki véletlenül találkozott ezzel a különös betegséggel. A csongrádi óvónő az elsők között ismerte fel, hogy a gyermekközösség milyen jótékony hatással van a kisfiúra.
Bálint gagyogó korszaka után elnémult, így vitték őt szülei ép ovisok közé még 1995 őszén. A hároméves csongrádi kisfiú a Fő utcai intézményben Gógné Farsang Márta csoportjába került azzal, hogy megkésett a beszédfejlődése. Hamar kiderült, hogy nem csupán erről van szó: némaságát meg tudta törni, ha nemtetszésének akart hangot adni. A szakemberek végül 1997 elején mondták ki kendőzetlenül, hogy Bálint autista.

– Úgy éreztem, nincs kihez fordulni. Abban az időben nem volt felkészítve a másságra a pedagógustársadalom. Autodidakta módon kezdtem olvasni, kutatni a témában – meséli a kezdetekről Gógné Farsang Márta, akinek két lánya már felnőtt. Bálint megmagyarázhatatlan dolgai arra sarkallták, hogy napi feljegyzéseket készítsen a fiúról. A hangulatát, a mimikáját, a szem- és testkontaktus változásait, kapcsolatteremtését egyaránt nyomon követte. Közben feltűnt, hogy a gyermekközösség milyen jótékony hatással van a kisfiúra. – A picik még romlatlanok, empatikus képességük, toleranciájuk van, kezelni tudták a helyzetet: nem tekintették betegnek Bálintot, mégis mindig ügyeltek rá. Amikor Bálint először megszólalt az oviban, a többiek megtapsolták. Ez felejthetetlen pillanat volt – eleveníti fel Márta. Férje otthon arra ösztönözte, hogy írja meg tapasztalatait, ha már ennyi energiát áldozott az ügyre. Így született meg az Autizmus alulnézetből című kötet, amely 4 év benyomásait foglalta össze.

Gógné Farsang Márta már az 1990-es évek derekán ráeszmélt, hogy legyen a gyermek ép, vagy éppen autista, kicsiként kell megtanulni egymás mellett élni. Fotó: Tésik Attila
Gógné Farsang Márta már az 1990-es évek derekán ráeszmélt, hogy legyen a gyermek ép, vagy éppen autista, kicsiként kell megtanulni egymás mellett élni. Fotó: Tésik Attila

Az óvónők és a csoport hiába ért el látványos fejlődést Bálintnál, az iskolába lépés előtti utolsó vizsgálaton a szakemberek gyógypedagógiai iskolába irányították a fiút, mondván, nincs olyan speciális intézmény, ahol folytatni lehetne a fejlesztését. Ebbe a szülők – az óvónőkkel egyetértve – nem mentek bele, és normál iskolába íratták a kisfiút, ahol később kitűnővel végezte az első négy osztályt. Bálint ma Győr mellett él szüleivel, megtanult angolul, ért a számítógép programozásához, sőt korosztályos tékvandóbajnok lett.

Az autizmusról

Az autizmus szó görög eredetű, jelentése: önmagába zárt. Az autizmus lényegében kommunikációs zavar, amely összefonódik a társas érintkezés, illetve a társas viszonyok megértésének hiányával. Az autisták a tudomány mai állása szerint nem gyógyíthatók, de fejleszthetők készségeik. Az autizmus az esetek 75 százalékában más fejlődési rendellenességgel együtt jelentkezik, ezért is nehéz diagnosztizálni. A betegségről Esőember címmel készült nagy sikerű mozifilm Dustin Hoffman főszereplésével.

– Az integrált nevelésben előrébb jutottunk az elmúlt évtizedhez képest, de még mindig nem teszünk meg annyit, amennyit lehetne. Ha egy vaknak jár fehér bot, egy autistának is biztosítanunk kellene megfelelő támaszt – fogalmaz Gógné Farsang Márta, aki novemberben fel is szólalt egy konferencián. Az ombudsman által szervezett rendezvényre azért hívták meg, mert 2001-ben kiadott tanulmánya még ma is hiánypótló. A csongrádi óvónő szerint a legfontosabb, hogy mielőbb felismerjék az orvosok az autizmust, és ne féljenek megmondani a szülőnek, mi baja a gyereknek, mert minél később kezdik a fejlesztő munkát, annál kevesebb eredmény várható. Az autisták száma évről évre nő, de nem a helyzet romlása miatt, hanem azért, mert pontosabb diagnózisok születnek, mint korábban. Gógné Farsang Márta csoportjába Bálint óta nem járt autista gyermek, mégsem bánja, hogy részleteiben is megismerte a témát: megértette, hogy kisgyermekkorban kell megtanulni egymás mellett élni.

Nincs elég iskola, szakember

Szabó Máté ombudsman vizsgálta az autista gyermekek oktatásának helyzetét. Megállapította, hogy Magyarországon nincs elegendő iskola, amely fogadhatná őket, és nincs megfelelő számú képzett szakember sem. Az országgyűlési biztos arra is rámutatott, hogy az érintett családok szétesését eredményezheti, hogy sokszor nincs a lakóhely közelében a gyermek fogadására alkalmas intézmény. Lapunk információja szerint Csongrád megyében már több, autisták fogadására alkalmas oktatási-nevelési intézmény működik, illetve Szegeden két szervezet, az Autisták Foglalkoztatásért Alapítvány és a Szivárvány Autizmus Egyesület segíti a rászorulókat.

Olvasóink írták

  • 5. Walaky 2009. december 19. 08:41
    „4. mamus 2009.12.18. 20:34

    Az is egy módszer, de nem autizmus specifikus (párom mondja!).
    kispatak02@gmail.com ide kérek egy levelet, hogy érdemi tájékoztatást tudjunk adni, aprókád érdekében.”
  • 4. mamus 2009. december 18. 20:34
    „Walaki,
    Tévedsz, lenne igény a szaktudására !!!
    Csak mindenhol azt mondják: nincs rá pénz, hogy foglalkoztassák, mert túlképzett. Ez egy ördögi kör.
    Az én gyerekem is autisztikus tüneteket produkált: megkésett beszédfejlődés, magatartási problémák, monotonitás stb. Úgy ment óvodába, hogy nem beszélt.
    Nekem sem mondták sehol sem, hogy hogyan induljunk el, aztán egy véletlen folytán találkoztunk az ALAPOZÓ TERÁPIÁVAL. Ezt Marton-Dévényi Éva fejlesztette ki, ez egy mozgásterápia, amely az idegrendszert fejleszti. Több tanulmány és cikk is foglalkozik ezzel a témával.”
  • 3. Walaky 2009. december 18. 17:25
    „Sajnos a valóban szakképzettek NEM KAPNAK MUNKALEHETŐSÉGET!
    Ebben az országban csak a duma megy az esélyegyenlőségről, érdemi az semmi.
    Párom 30 éve pedagógus, Pesten végezte a tanfolyamokat, Szexárdon és Baján a kiegészítő (kredit szerző?) egyebeket hozzá. Autizmussal élő, értelmileg akadályozott (sérült), Asperger szindróma és hasonló kórképekkel született gyerekek oktatására van szaktudása!
    Nincs igény a szaktudására!
    Most akkor mi is van?”
  • 2. triniti 2009. december 18. 10:55
    „Gratulálok a lelkiismeretes óvónőnek, a toleráns szülőknek, és a kis gyerekeknek is, akik elfogadták Bálintot az oviban, és az iskolában is.
    Sajnos csongrádon az a tapasztalat, hogy pénzhiányra hivatkozva, ha a szülőt az isten megverte egy beteg gyerekkel, akkor még az ovi bölcsi előtt is canossát kell járniuk, az integrált nevelésért. Inkább el akarják szakítani a gyereket a családtól és nvelőbe küldik. Sajnos a bölcsis és ovis hatalmi harcoknak többnyire az ártatlan gyerekek isszák meg a levét.

    De nagyon örülök, hogy ilyenről is hallani, bár ez nem a jelenlegi helyzetet tükrözi.”
  • 1. azénéletem 2009. december 18. 10:26
    „Bálint egy szerencsés gyermek, aki elhivatott emberrel találkozott. Így születhetett meg a CSODA! Gratulálok, nagyon jó érzés ilyen sikerekről olvasni - ebben a celebvilágban.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öt kocsi tört össze Csongrádnál

Öt gépkocsi tört össze csütörtökön délelőtt abban a balesetben, ami a 451-es főúton történt Gátér és Csongrád között. Tovább olvasom