Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Évi százmillió palánta Felgyőről

Felgyő - Évi százmillió palántát állít elő a felgyői holland–magyar kft., amely az elmúlt két évtizedben közelről nézhette a magyar kertészet átalakulását. A cég drukkol az idegen nyelveket beszélő, fiatal vállalkozóknak, akik jobb áron adják el paradicsomjukat, mint nyugati versenytársaik.
 Tényleg finomabb

Jó látni – mondja Dobos Ferenc –, hogy vannak, akik napra pontosan kérik a palántát, mert nagyáruházakat látnak el aprított salátával. Idegen nyelveket beszélő fiatal kertészek jönnek szerződni, külföldi tapasztalattal, akik ismerik a trendeket. És van mit keresniük a piacon, mert hiába ér el a holland gazdálkodó nagyobb hozamot, ugyanakkora területen nálunk mégis nagyobb a bevétel. Jobb áron lehet eladni a magyar paradicsomot, aminek több oka is van. Az egyik ezek közül az, hogy gyakran tényleg jobb ízű.

Dobos Ferencnek édesapja és keresztapja is a szentesi Árpád szövetkezetnél dolgozott, neki is ez volt az első munkahelye. 1990-ben hagyta ott egy holland vetőmag-forgalmazó vállalat kedvéért, amely otthon palántát is kezdett nevelni.

A szentesi kertészmérnök látta, hogy ezt Magyarországon is érdemes elkezdeni – ilyen szolgáltatás akkor itt sehol sem működött –, a hollandok pedig, miután látták, hogy Dobos Ferenc próbálkozása beválik, csatlakoztak. 1996-ban megalakult a GrowGroup Magyar–Holland Palántanevelő Kft., holland többségi tulajdonnal. Ferenc kisebbségi tulajdonosként és ügyvezetőként ma 40 embernek ad munkát, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb palántanevelő vállalkozását irányítja. A Grow-Group csoport 17 országban működik, mindenütt helyi társtulajdonos bevonásával.

A felgyői az egyik legnagyobb üzem, évente 100 millió palántát ad el, 70 százalékát Magyarországon, szállít Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Romániába. Néhány heti pihenést leszámítva egész évre lekötik a kapacitást a megrendelések, minden igénynek nem tudnak megfelelni.

A kft. az utóbbi két évtizedben közelről látta a magyar kertészet átalakulását, amely Dobos Ferenc szerint még nem fejeződött be. – A háztáji, amely az Árpádnál is létezett, a maga korában, egy védett piacon tökéletesen működött – mondja a kertészmérnök.

Évi százmillió palánta Felgyőről. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– Az egységes, 750 négyzetméteres területen az éves kereset többszörösét meg lehetett termelni, úgy, hogy az árut eladta a szövetkezet. Aki a piacgazdaságba belépve ezt ugyanígy, jövedelemkiegészítésként csinálta, már érezhette: nő a költsége. Sokan ekkor növelték a megművelt területet. Ez azonban nem fejlesztés, a költségek a nagyobb területen is közelítik a bevételt, és akkor meggondolja az ember, érdemes-e így folytatni. Sokan ráhagyták – igazán nagyot nem buktak vele, mert nem fektettek bele nagy tőkét. Voltak, akik fejleszteni próbáltak, s volt tőkéjük és tudásuk is ehhez a munkához. Néhány hektáron – ami mifelénk már nagynak számít –, nyugati technológiával érnek el olyan eredményeket, mint a nyugat-európai kertészetek, olykor még jobbat, mert a mi klímánk előnyösebb, és ez üvegházi termesztésnél is számít. A két kezemen meg tudnám számolni, mennyien vannak ők a vevőink közül. Nem azért lettek életképesebbek, mert igazán támogatta volna őket bármelyik politika, hanem azért, mert jobban alkalmazkodtak. A kisebbek esélye a tész, amelynek működésére láttunk jó és kevésbé jó példákat is.

A kertészmérnök szerint utólag is érdemes elgondolkodni azon, érdemes-e az őstermelői státuszt így fenntartani, engedni, hogy együtt versenyezzen a százmilliós éves forgalmat lebonyolító medgyesegyházi „őstermelő" azzal a vállalkozóval, aki sokkal többet adózik. Kérdés az is, jó-e, hogy együtt indul a piacon az a szabadföldi termelő, aki hazardírozik és bízik a jó árban – és az, aki milliókat invesztál, leszerződik a termésre, előre eladja, és aztán tartja magát a megállapodásaihoz, fegyelmezetten.

Az átalakulás emiatt jobban elhúzódik, de mégis halad: 1997-ben a felgyői cégnek 1600 vevője volt, és 10 millió palántát adott el. Ma 1200 vevő viszi el a tízszeresét. Az ötven legnagyobb partnerük viszi el a palántáik 40 százalékát. Az is látszik, kétféle irányban érdemes elindulnia annak, aki fejlődni próbál. Vagy minimális befektetéssel, a lehető legegyszerűbb körülmények között termel ehhez a metodikához illő növényt – például káposztát. Vagy modern üvegházakban, nagy ráfordítással arányosan nagy hasznot is hozó növényt, például paradicsomot, amely decembertől novemberig ott van az üvegházban, majdnem egész évben terem. Akik a kettő között mozognak, nagyobb kockázatot vállalnak, nagyobb eséllyel hasalnak el.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem volt elég fél év a tető javításához

Csongrád sem működtet már iskolát, a nyári viharkárt az önkormányzat szerint a KLIK-nek kellene helyrehoznia a Széchenyi-iskolánál. Tovább olvasom