Délmagyar logó

2017. 11. 17. péntek - Hortenzia, Gergő 6°C | 9°C Még több cikk.

Festő is volt Csongrád polgármestere

Csongrád - Az üvegbetonról híressé vált Losonczi Áronnak volt kitől örökölni a kreativitást: nagyapja, Csongrád egykori polgármestere, Piroska János festőművész posztumusz díszpolgár lesz.
A Piroskák a 18. század végén az erdélyi Csókfalváról települtek Csongrádra – nem véletlen, hogy a csongrádi városháza homlokzata erdélyi „ízeket" idéz. Piroska János tervezte, a 113 éve született polihisztor – jogász, képzőművész –, aki 1933-tól hat évig volt polgármester. Az ő idejében épült a református templom, a bor közraktár, a villanytelep is, csatornázták és parkosították a várost, no meg „kiegyenesítették" az utcákat. Precíz ember volt, nem szerette a girbegurbákat – mondja róla unokája, az üvegbetont feltaláló Losonczi Áron, aki alighanem a kreativitást örökölte tőle.

Néhai Piroska János festőművésznek, a város egykori polgármesterének adományozza idén a díszpolgári címet Csongrád önkormányzata. A húsz éve elhunyt kitüntetett munkája nyomán nyerte el mai formáját a település központja: a parkok, a városháza és a pincészet építése is hozzá köthető. Arról, hogy keresztüllőtték, meghurcolták, de ő túllépett a sérelmeken, és inkább kiegyenesítette a csongrádi utcákat, lánya, Makayné Piroska Éva és unokája, Losonczi Áron mesélt lapunknak.

Erdélyi minta

Piroska János idején épült meg Csongrádon az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep. Ebben az időszakban csatornázták és parkosították is a várost. Az új városháza építését is ő kezdeményezte, a terveket pedig Csókási Ferenc városi főmérnökkel együtt készítette. Vejétől, Losonczi Zoltántól megtudtuk, elsősorban a homlokzat kidolgozásában vállalt főszerepet, azt erdélyi mintára tervezte. Ezzel saját gyökereinek akart emléket állítani, a Piroskák ugyanis 18. század végén az erdélyi Csókfalváról települtek Csongrádra.

Posztumusz díszpolgári címet adományoz néhai Piroska János festőművésznek, a város egykori polgármesterének Csongrád önkormányzata. A 113 éve született jogász és képzőművész 1933 októberétől hat éven keresztül vezette szülővárosát, amely megújult ebben az időszakban. Bár a gazdasági környezet nemigen kedvezett a fejlesztéseknek, az ő idejében nyerte el mai formáját a városkép. Ez annak a várospolitikának volt köszönhető, hogy a szegénységenyhítő közmunka programok révén rendezték és parkosították a közterületeket, valamint új járdák és utcák épültek. Nyílegyenes utcák.

– Nem szerette a girbegurba utcákat – mondja Piroska János unokája, az üvegbetontól híressé vált Losonczi Áron. – Nem tudom miért, de mindig egyeneseket akart. Emlékszem, amikor gyerekkoromban a teraszon festett, arra is nagyon ügyelt, nehogy friss akvarelljei száradás közben meggyűrődjenek, ezért nagy kavicsokkal súlyozta le őket. Precíz ember volt, jellegzetes járással. Szeretett anekdotázni, például az első világháborúról, ahol keresztüllőtték. Állítólag akkora szerencséje volt, hogy az orvosok azt mondták neki, egy sebész se tudna olyan pontosan szúrni, ahogy őt átlyukasztotta az a golyó. Ami még nagyon bevésődött az emlékeimbe, hogy nem lehetett vele kettesben sétálni, mert valaki mindig megállította az utcán.

– Élmény volt vele végigmenni az utcán – emlékezett Piroska János lánya, Makayné Piroska Éva. – Főleg azután, hogy kezdték elismerni festői munkásságát. A második világháborút követő évtizedekben ez a szimpátia nem volt ilyen egyértelmű. Az ötvenes évek elején a család minden vagyonát elvették, bennünket másfél évre a Hortobágyra telepítettek, ahol juhhodályban éltünk. Amikor visszakerültünk Csongrádra, semmink se volt, parasztemberek vettek bennünket pártfogásuk alá. Ő viszont, bármennyire is meghurcolták, nem tudott a sérelmeken elidőzni, inkább túllépett rajtuk. Ez a szellemiség hozhatta magával, hogy egyre többen fordultak felé, keresték a társaságát, és így jöhetett létre egy olyan ellenzéki szellemi bázis a szőlőhegyi tanyánkon, amelynek ellenpólusa az a tanácsháza volt, amit még ő tervezett, csak éppen városházának. Azt, hogy mennyire szívügye volt Csongrád fejlesztése, jól példázza az a történet, miszerint ha valami ötlete támadt a városi építkezésekkel kapcsolatban, képes volt a műszaki hivatalnokot vetítés közben kihívni a moziból, csak hogy megbeszélhesse vele hirtelen fogant elképzeléseit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb ígéret a csongrádi malomtól

Csongrád - Legjobb esetben 3-4 hónap múlva pénzükhöz juthatnak azok a csongrádi gazdák, akiknek… Tovább olvasom