Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Földvár építéséről ötletelnek a csongrádiak

Az egykori Feketevár mintájára néhányan földvárat építenének Csongrádon, hátha a város középkori erődítményének megidézése fellendítené a turizmust. A témát kutató helytörténésznek tetszik a felvetés, részt is venne az előkészületekben. A polgármester szerint viszont a városrehabilitációs programba már nem fér bele egy ekkora beruházás.
„Földvár kiépítése" – a csongrádi önkormányzat négyéves gazdasági és munkaprogramjában csupán ez a nyúlfarknyi megjegyzés utal arra az elképzelésre, ami a turizmus élénkítését lenne hivatott elősegíteni, és ami – úgy tűnik – jó darabig csak ötlet marad. Mint megtudtuk, az ötletgazda Hegedűs Péter képviselő sem gondolta, hogy belekerül az anyagba ez a felvetés, de ha már helyet szorítottak neki, lapunknak is elárulta, ő csupán továbbadta, amit az őszi kampány idején egy befektetőtől hallott.

– Érdemes lenne a város névadó erődítményének mintájára egy földvárat építeni, hiszen egy ilyen látványosság megnövelné a település turisztikai vonzerejét – mondta a városatya, aki szerint, mivel leginkább fa és föld szükséges hozzá, viszonylag olcsón fel lehetne építeni egy ilyen erődöt.

Hegedűs Péter abban lát fantáziát, hogy egy földvár megfelelő helyszíne lenne egy rendezvénysorozatnak, ezért szerinte nem is az erőd megtervezése nehéz – bőséges helytörténeti anyag áll rendelkezésre –, hanem a szervezés, amivel életet lehetne lehelni a középkort megidéző építménybe. A képviselő az óvárossal szomszédos Kerekárkot ideális helynek tartja.

Két vár volt

Eddig két vára is volt Csongrádnak. Az első erődítményről – a szlovákok által a honfoglalás után újjáépített földvárról, azaz a Feketevárról (Surungrád) – kapta a nevét a város. Bár ennek méreteiről nem maradtak fenn adatok, a kutatók szerint a sánc magassága elérte a 13 métert, vázát hatalmas gerendákból összerótt faszerkezet alkotta, tetején deszkabástyák magasodtak. A Feketevár a tatárjárás idején elpusztult. Később, a török vész idején kezdték építeni az öregvártól nyugatra azt a palánkot, amit maguk a hódítók alakítottak tovább. Egy török utazó az 1600-as évek második felében arról írt, hogy a csongrádi várnak két kapuja és öt erős bástyája van, és kétszáz katona védi. A törökök kivonulásukkor, 1686. október 25-ére virradó éjjel felgyújtották a várost, ekkor égett le a vár is, aminek utolsó maradványai az 1800-as évek derekán tűntek el, az árvízvédelmi munkák közben.

– Tetszik az ötlet – nyilatkozta lapunknak a téma csongrádi kutatója, Licsicsányi István. A katonatisztből lett helytörténész úgy emlékszik, az ezredfordulón egyszer már szóba került egy hasonló elképzelés, amelyben egy makettvár és vízimalom építése is helyet kapott, de ez később – épp a költségek nagysága miatt – elfelejtődött. A vár úgy nézett ki, hogy a földtöltésen deszkapalánk állt, afölött pedig fából ácsolt figyelőtornyok magasodtak.

Licsicsányi István szívesen részt venne az előkészületekben. A megvalósítani kétféleképpen lehetne az elképzelést: vagy egy vállalkozás, vagy pedig az önkormányzat lenne a beruházó. Utóbbi esetben külön pályázatból nem lehetne forrást nyerni ilyen célra, csak a városrehabilitációs program keretén belül. Ezt épp most készítik elő.

– Nem aktuális ez a téma, a csongrádi nagyprojektben nincs annyi tartalék, hogy egy ilyen előkészítetlen fejlesztés is helyet kapjon benne – fogalmazott lapunknak Bedő Tamás, akinek aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a műemléki környezetbe illeszkedne-e egy erődítmény. Minderre Hegedűs Péter azt mondta, ez a fejlesztés is, hasonlóan a többihez, akarat kérdése, ezért ő még néhányszor körül fogja járni témát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Teszetosza volt a csongrádi többség

A Démász ügyfélszolgálatának visszaállítását szorgalmazták a csongrádi városatyák a… Tovább olvasom