Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Hideg és meleg a vízlépcsőről

Eliszaposodna a Tisza, és vagyonokat kellene költeni a kotrására, ha megépülne a csongrádi vízlépcső – nyilatkozta a Természetvédelmi Világalap szakembere. A vízügyes mérnök szerint viszont amíg nincs hatástanulmány, nem szabad állást foglalni. A város országgyűlési képviselője szeretné elérni, hogy a duzzasztómű megépítése szerepeljen a Nemzeti fejlesztési tervben.
A Tisza Csongrádnál. A természetvédők szerint eliszaposodna. Fotó: Tésik Attila
Nemrég több országos sajtóorgánumban is megjelent a hír: Vincze László országgyűlési képviselő szeretné elérni, hogy a csongrádi vízlépcső kerüljön be a következő nemzeti fejlesztési tervbe. A fideszes politikus, mint arról korábban beszámoltunk, ebben a kérdésben bírja a Csongrád megyei közgyűlés támogatását is. Ma pedig Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő társaságában tart tájékoztatót a helyszínen. Az elmúlt évtizedben, ha a megye jövőjéről, a fejlődés lehetőségeiről esett szó az itteni politikai fórumokon, mindig szóba került, hogy „hajózhatóvá kellene tenni a Tiszát", ennek feltétele a megfelelő vízállás, ehhez pedig „meg kell építeni" Csongrádnál azt vízlépcsőt, amit már a hetvenes években terveztek.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) Tisza-programjának vezetője, Siposs Viktória viszont a napokban azt nyilatkozta az origo.hu-nak, nem szabad megépíteni a vízlépcsőt, mert lelassítaná a folyó sebességét, a meder feltöltődne iszappal, emiatt állandóan kotorni kellene. Fontosabb a folyó mentén élők nyugalma, „mint a hajózás mellett voksoló szűk érdekcsoport" boldogulása. Megkérdezve néhány Tiszához kötődő embert, kiderült, a sarkosan fogalmazó programvezető véleményét szelíden ugyan, de többen is osztják. Gaskó Béla biológus, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese például azt mondja, egy teljes mértékben kívülálló tudományos centrummal, valamelyik egyetemmel kellene hatástanulmányt készíttetni. Gaskó sajnálná, ha a tartósan magas vízszint miatt megváltozna az árterek élővilága: ez is érték, vigyázni kell rá.

– Amióta működik a Vajdaságban a törökbecsei duzzasztó, elindult folyamat, amelynek eredményeképp mára majdnem teljesen eltűnt a szegedi szakaszról is az őshonosnak számító kecsege és a márna, szaporodik viszont az iszapos élőhelyeket kedvelő ezüstkárász; egyre több a vízinövény, pár éven belül itt-ott megjelenik a nád is – mondja Erdei Attila, többszörös magyar bajnok versenyhorgász. – Ez a víz lassulása, az eliszaposodás miatt van így. Józan paraszti ésszel meggondolva, ha nő az iszapréteg, egy idő után a vízszint is nőni fog, emelni kell a gátat. Ha valaki hihető érvekkel cáfolja meg mindezt, akkor meggyőzhető vagyok.

A kiskörei vízlépcső megépítése ellen is tiltakoztak harminc éve, most mégis kivételes vízi élőhely, a horgászok és madármegfigyelők paradicsoma a tározó – véli Dobi László, az Atikövizig igazgatója. Azt mondja, valóban hatástanulmányt kell készíteni, és nem szerencsés a WWF programvezetőjének ex katedra véleménye, mert csak politikai természetű vitát szít. Tényleg meg kell vizsgálni, milyen hatással járna a csongrádi vízlépcső működése. Ugyanezt mondta Csongrádon Gombos András, a KÖVIM államtitkára is. Az igazgató szerint a mérleg másik serpenyőjében van a hajózhatóság mellett az is, hogy a duzzasztó után elkészülhetne a Duna–Tisza-csatorna, amely öntözővízzel látná el az elsivatagosodó Homokhátságot, nagyon sok, mezőgazdaságból élő embert.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos tolatás Csongrádon

Tolatás közben ütött el egy autó egy biztonsági őrt a Termicon Rt. csongrádi telephelyén tegnap… Tovább olvasom