Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Homokpadért rimánkodnak Csongrádon

Homokpadot szeretnének nyárra a csongrádiak és a városba érkező turisták is, de hogy szárazon marad-e a Körös-toroki szabad strand, csupán a természeten múlik. A vízügyi szakember szerint nem lehet jóslásokba bocsátkozni, a Tisza vízgyűjtőjén leesett csekély csapadék is olyan befolyással van a vízállásra, amit sem a kiskörei, sem pedig egy leendő bokrosi duzzasztó nem tud ellensúlyozni.
Utoljára 2003 forró nyarán terpeszkedhetett hónapokig Csongrád méltán híres tiszai homokpadja, a fövenyt azóta legfeljebb napokig lehetett szárazon látni. Ennek pedig azért van óriási jelentősége, mert a helybeliek az idegenforgalomhoz értőkkel egyetemben azon a véleményen vannak, hogy a homokpad alapvetően meghatározza a turistaszezont, vagyis ha van hol elnyúlni a napon, akkor a vendégforgalom is garantált, ha viszont víz alatt marad a föveny, a hétvégi esték kivételével szinte elnéptelenedik az üdülőterület.

Feltehetően a vállalkozói udvar létrehozói és üzemeltetői sem fektettek volna pénzt egy új büfékert kialakításába, ha olyan csapadékos és magas vízállást hozó nyarakon lennének túl, mint amilyenek az utóbbi években voltak Csongrád környékén. Tudniillik a kilencvenes évek első felében olyan kedvezően alakultak a természeti körülmények, hogy a szezonok jó részében szárazon maradt a homokpad. Ekkor szervezték meg az első Körös-toroki napokat, amelyeknek leginkább éppen a föveny adott otthont a rajta felállított színpaddal, de kitelepültek oda sörsátrak is. Ez idő tájt épült meg az új büféudvar, amely a lakókocsis vendéglátást váltotta föl, illetve ekkor bővült ki a kemping szolgáltatása új, lábon álló faházakkal.

Az évtized második felében viszont alábbhagyott ez a lendület, mégpedig éppen a szeszélyes szőke folyó nyári árhullámai miatt. 1997 és 2002 között csupán egy olyan augusztus volt, amikor rövid időre előbukkant a víz alól a homokföveny.

– A homokpad akkor kerül szárazra, ha mínusz 80 centiméter alá süllyed a vízszint, azonban tavasszal lehetetlenség megmondani, még ilyen csapadékszegény tél után is, hogy kibukkan-e, ha igen, mikor és meddig a föveny – nyilatkozta lapunknak Ördögh József. A vízügyi hatóság csongrádi szakaszmérnökségének vezetője szerint minimális befolyással bír a csongrádi vízállásra a kiskörei duzzasztó. Tavaly például a város polgármestere élt a lehetőséggel, és kérésére három napig visszatartották a vízoszlopot, de a szakember úgy véli, tartósan, hosszú hetekig vagy hónapokig nem lehet megregulázni a természet erőit.

Korábban többen érveltek amellett, hogy erre a problémára is választ jelentene egy bokrosi vízlépcső, hiszen a kőgát beiktatásával kordában lehetne tartani a vízállást a Tisza csongrádi szakaszán. Ördögh József szerint ebben az esetben is csupán néhány nap erejéig lehetne visszafogni a vizet, vagyis e gigaberuházás sem tudná állandósítani nyáron a homokpadot. A szakember úgy véli, a folyó teljes vízgyűjtőjén lehullott 60 milliméter csapadék már oly mértékben hat a Tisza vízszintjére, amit nem lehet pusztán zsilipek lezárásával ellensúlyozni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áprilistól 44 napig gondozzák a befogott ebeket Csongrádon

Jó és rossz fordulatot is hozott Csongrádon a március eleji kutyamentő akció. Az állatvédők szerint… Tovább olvasom