Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Ismét napirenden a Duna–Tisza-csatorna

A Homokhátság elsivatagosodása egyre élénkebb figyelmet irányít a Duna–Tisza-csatornára, aminek megépítésére már 150 évvel ezelőtt is születtek elképzelések. Miközben a szakma a gigaberuházás előkészítését sürgeti, a Magyar Természetvédők Szövetségének feketelistáján kiemelt helyen szerepel a terv. Csongrád országgyűlési képviselői szerint a témával kapcsolatos politikai óvatoskodás ideje lejárt.
Immár három éve annak, hogy az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete félsivatagi övezetbe sorolta a Csongrád megye nyugati szélétől Pest megye déli részéig húzódó Homokhátságot. A közel 10 ezer négyzetkilométeres terület vízgazdálkodási problémái nem új keletűek: már a tizenkilencedik században napirendre került egy, az ország két legnagyobb folyóját összekötő csatorna megépítésének ötlete, azonban igazán az 1970-es évektől kezdett súlyosbodni a helyzet. A térképünkön ábrázolt terv is már jó 30 évvel ezelőtt elkészült.

Mélyen a talajvíz

A jelenlegi mérések szerint az elmúlt évtizedben 6-ról 10 méterre húzódott vissza a talajvízszint, a hiányzó csapadékmennyiség meghaladja a 100 millimétert, aminek pótlására másodpercenként 35 köbméteres vízhozamra lenne szükség. Utóbbi számadatból kikövetkeztethető, hogy olyan nagy kapacitású csatornát igényel a Duna–Tisza közének vízutánpótlása, amely méreteinél fogva lehetővé tenné a személy- és teherhajózást. Egyes szakmai vélemények szerint – hacsak nem történik érdemi beavatkozás – a század első harmadában vízhiány miatt 300 ezer embernek kell végleg elhagynia homokhátsági otthonát.

Pályázat a vízlépcső ügyében

A csongrádi vízlépcsővel kapcsolatban már kiírták azt a pályázatot, amelyen egy minden részletre kiterjedő hatástanulmány elkészítésére keresnek hozzáértő szervezetet. Az elbírálást és az anyag kidolgozását követően megkezdődhet a komplex tervdokumentáció elkészítése, amelyhez a 2007-től élő uniós támogatási keretek nyújthatnak anyagi hátteret.

Beszédes-program


Megoldást a Duna–Tisza-csatorna jelentene – mondják a téma hozzáértői, akik az elmúlt két évben egyre többször hozták szóba a gigaberuházást. A Magyar Hidrológiai Társaság egy korábbi fórumán úgy érveltek a szakemberek, hogy vízgazdálkodási, hajózási, valamint vízerő-hasznosítási szempontból is indokolt lenne a csatorna megépítése, nem beszélve árapasztó funkciójáról. A vízi összeköttetés lehetővé tenné a Homokhátságban az intenzív növénytermesztést, illetve sarkallná a terület idegenforgalmi fejlesztését. A másik szakmai összegzés, ami alátámasztja az eddigieket, és választ ad a Közép-Duna-völgy fenntartható fejlesztésének aktuális kérdéseire, a 2004-ben készült Beszédes-program, amit arról az 1800-as években élt vízépítő mérnökről neveztek el, aki elsőként készített tervet egy többcélú Duna–Tisza-csatornáról.

Több százmilliárdos költség

A beruházáshoz kapcsolt giga jelző nem véletlen: csak a Duna–Tisza-csatorna megépítésének költségeit 80-100 milliárd forintra becsülik, de ehhez még hozzájönnek a két végponton szükséges beavatkozások, amelyek a ráckevei-soroksári Duna-ágnál és a csongrádi vízlépcsőnél további 150-200 milliárdot emésztenének föl. Nem beszélve a Beszédes-program többi eleméről, ami a Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát érintené, szintén mintegy 200 milliárd forint értékben.

Feketelistán a terv


Miközben egyesek igyekeznek megfogadni a szakma tanácsait, és jó példa erre a közép-magyarországi régió operatív fejlesztési programja, a Magyar Természetvédők Szövetségének feketelistáján kiemelt helyen szerepel a csatornaterv és a csongrádi duzzasztó is, ami egyébként – lehet, hogy csak óvatosságból – nincs említve a fentebb sorolt szakmai koncepciókban.

Holott a csongrádi országgyűlési képviselők szerint – és ezzel a helyi szakemberek is egyetértenek – a Bokros szomszédságába tervezett vízlépcső alfája és ómegája a Duna–Tisza-csatorna megvalósításának. Bedő Tamás úgy véli, a politikának is meg kell tárgyalnia a kérdést, amelynek fontossága évről évre hatványozódik. Vincze László szerint túl vagyunk a politikai óvatoskodáson, beszélni kell a problémáról még akkor is, ha árvizekkor elhalványul a sivatagosodás veszélye. A honatya hozzáteszi, a terv költségigénye is képlékeny, hiszen bár százmilliárdokról esik szó, az unió támogatja a vízi utak fejlesztését.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megosztott a csongrádi jobboldal

Úgy tűnik, törésvonal van kialakulóban a csongrádi jobboldalon: másképp vélekednek a település… Tovább olvasom