Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Ketten vesztették életüket '56-ban Csongrádon

Két ember vesztette életét Csongrádon az 1956-os forradalomban. Istenes Elemér vadászrepülő-pilóta tűzparancsot kapott felettesétől, ő azonban nem lőtt a csongrádiakra, tömegoszlató manőverébe viszont belehalt. Greskovics József – máig tisztázatlan körülmények között – akkor kapott végzetes haslövést a laktanyában, amikor már reménytelenné vált a szovjetekkel szembeni ellenállás.
Az országos megnyilvánulásokhoz hasonlóan Csongrádon is felfokozott hangulatban telt 1956 kora ősze. Farkas Csaba főlevéltáros az előzményekről elmondta, az ötvenes évek derekán a helybelieket főleg a mezőgazdasági politika irritálta. A Tisza-parti városban is az értelmiség volt az, amely hangadóként fogalmazta meg a közösség követeléseit. Egy október elején rendezett fórumon arra szólították fel a hatalmat, hogy oszlassa fel a termelőszövetkezeteket, Piroska Jánost, a város Hortobágyra kitelepített korábbi polgármesterét pedig rehabilitálják.

Harckészültségben

Bár az október 23-i eseményekről időben értesültek a csongrádiak, a forradalom első napja viszonylagos nyugalomban telt Csongrádon. A felbolydulás első jele a helyi műszaki zászlóalj harckészültségbe helyezése volt, amit október 24-én rendeltek el.

Másnap már kisebb utcai csoportosulások hangot is adtak véleményüknek, amely után a helyi vezetők katonákat vezényeltek a pártbizottság, a tanács, a posta és a bútorgyár védelmére. Október 26-án már a laktanyában is a Szabad Európa Rádiót hallgatták, a honvédek pedig a helyi ÁVH megrendszabályozását követelték. Aznap a csongrádiak ledöntötték a szovjet emlékművet, a Mahart egyik, Csongrádnál horgonyzó hajójának matrózai pedig a Tiszába dobták az obeliszket. A karhatalmi erők könnyfakasztó gránátot vetettek be a tömeg ellen. A lakosságot ezzel annyira felhergelték, hogy a pártvezetés kénytelen volt a laktanyába menekülni, ahol viszont közölték velük: nem fognak a tömegre lőni. Az ijedt városvezetés ezek után abba is beleegyezett, hogy a tanács élére Piroska János kerüljön.

„Hideg rácsapás"

Október 27-én délutánra nagygyűlést hívtak össze a városháza előtti térre, amelyen Piroska János nyugalomra intette a jelenlévő 3-400 fős tömeget. A békés megmozdulásnak hírét vette Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a Kecskeméten állomásozó harmadik magyar hadtest parancsnoka, és egy vadászrepülőt küldött Csongrádra azzal, hogy nyisson tüzet az elégedetlenkedőkre. Istenes Elemér főhadnagy, a 62. vadászrepülő ezred pilótája megtagadta a parancsot, viszont tömegoszlatás gyanánt úgynevezett hideg rácsapásba kezdett.

A zuhanórepülésben az emberek felé száguldó gép láttán mindenkiben meghűlt a vér, voltak, akik a templomba, mások a városháza árkádjai alá menekültek. Bár egyesek torkolattüzet láttak felvillanni a vadászgép szárnyánál, később kiderült, egy olyan műszaki hibának voltak szemtanúi, amit a pilóta már nem tudott korrigálni, ezért a repülő a bökényi szántásra zuhant. Istenes Elemér szörnyethalt, holttestét a feldühödött csongrádiak meggyalázták.

Megalakult a nemzeti bizottság

A következő napokban nemzeti bizottság alakult a városban, amelynek élére Fülöp Mihályt választották, Piroska János pedig bejelentette: nem vállalja el a tanácselnöki posztot. Október utolsó napján a helyi forradalmi katonatanács is megalakult, és bár voltak terveik az ellenállásra, érdemi lépések nem történtek. A november 4-i szovjet invázió hírére aznap este szinte kiürült a csongrádi laktanya, az összes katona hazament, csak tisztek maradtak az objektumban. Ezt kihasználva civilek akarták magukhoz ragadni a kezdeményezést, többen a laktanyához mentek, ahol – máig tisztázatlan körülmények között – Greskovics József csongrádi lakos halálos haslövést kapott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötleteket várnak az épületre

Bő fél év múlva megszűnik az oktatás a csongrádi Síp utcai általános iskolában, de arról még nincs… Tovább olvasom