Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Kiállítótér és internetkávéház: ma nyit Csongrád megújult művelődési központja

Csongrád - Ma délután nyitják meg a csongrádi művelődési központ felújított és átépített földszintjét, ahol új kiállítótermeket és egy kávéházat alakítottak ki.
Megnyitja kapuit a csongrádi művelődési központ kibővített kiállítótere és az új internetes kávéház ma 5 órakor. A városközpont-rekonstrukciós pályázat egyik eleme volt az eredetileg szállodának épült, de már évtizedek óta közművelődési intézményként működő épület földszinti részének átalakítása. Eredetileg mintegy 110 millió forintot szántak a kivitelezésre, de ezt az összeget ősszel 25 millióval volt kénytelen megfejelni az önkormányzat, mert az időközben felmerült pótmunkákra már nem maradt fedezet. A beruházás eredményeként háromszorosára nőtt az épület sarkán a kiállítótér, amely külön utcai bejáratot is kapott. Az aulában – közvetlenül a főbejárat fölött – galériát alakítottak ki, ahol internetes kávézót rendeznek be.

135 millióból újult meg az intézmény.  A remények szerint a város új társasági helyszíne lesz. A szerző felvétele
135 millióból újult meg az intézmény. A remények szerint a város új társasági helyszíne lesz.
A szerző felvétele

– A megújult művelődési központ reményeink szerint a város új társasági helyszíne lesz a jövőben – fogalmazott lapunknak Víkor Katalin. Az igazgató hozzátette, a most berendezett kortárs képzőművészeti tárlat egy hónapig lesz látható. A tervek szerint a kiállítótér egyik helyiségében Piroska János alkotásaiból rendeznek be állandó tárlatot, illetve a városi galéria és a művésztelep gyűjteményéből szintén lesz rendszeres kiállítás, a fennmaradó helyet pedig időszaki bemutatóknak szánják. A főbejárattól balra egy 80 férőhelyes konferenciatermet alakítottak ki: nemsokára oda is megérkeznek a bútorok és a hangtechnikai berendezések. Mindemellett a Tourinform-iroda is tágasabb lett a felújításnak köszönhetően.

Civiliáda a hétvégén

Ma délután 5 órakor Kőrösi Tibor polgármester mond ünnepi beszédet a művelődési központban. Szombaton és vasárnap itt rendezik meg a Csongrádi Civiliádát, ahol a helyi társadalmi szervezetek mutatkozhatnak be. Szombat délután 1 órától az Új Széchenyi-tervről adnak felvilágosítást az érdeklődőknek, 6 órától pedig az Abigél című musicalt mutatják be a Kossuth-iskola diákjai és pedagógusai. Vasárnap 10 órától szakmai műhelyekbe és workshopokba várják a csongrádiakat.

Olvasóink írták

  • 20. ganzales 2011. március 08. 09:27
    „Internet kávéház?Ott egy számítógépet nem találtam,de még a kávékülönlegességek is elmaradtak,de száraz pék süti az van!Nagyon gyengének minősítem a kávézót!SBetti:nem lepődöm meg rajta,hogy zárva a volt művelődési ház,hiszen a festők még javában dolgoztak...nem is értem,hogy kaphat valaki így működési engedélyt!”
  • 19. Hidegen 2011. március 07. 14:05
    „Hála istennek én is eljutottam odááig (ha nem is egzisztenciálisan), hogy (szinte) bárkinek meg merem már mondani a véleményem bármiről (akár igazam van akár nem ;)), feltéve hogy érdemesnek tartom rá. Viccet félretéve, hosszú volt az út eddig a pontig. Nem mindenki születik lázadónak, és kevesen tudják igazán miért is "lázadnak". És még kevesebb az aki különbséget tud tenni a" hőzöngés" és a "lázadás", mint fogalom között...”
  • 18. Hidegen 2011. március 07. 13:55
    „Pardon , három mondat. :)”
  • 17. Hidegen 2011. március 07. 13:54
    „14. Norbi56 2011.03.06. 16:56
    Nem volt hosszú a válasz egyáltalán.:) (Én különben a Kossuthot hallgatom az autóban.) "A racionalitás nem zárja ki az érzéseket csak legfeljebb kordában tartja őket. Nem is ezek között van antagonisztikus ellentét, hanem a pénz és idő illetve az önmegvalósítás, önálló gondolatkifejezés lehetősége között. Egészen odáig, hogy egzisztenciális okokból le meri e írni az ember amit gondol, és azt közzé meri-e tenni." Ez a két mondat nagyon tetszett, én is így írtam volna le körülbelül.:)”
  • 16. tromi 2011. március 06. 18:01
    „sztem a kávézó még nem most nyit meg, majd csak később, emiatt a rossz cikk (egyúttal rossz marketing, rossz management) miatt nem biztos hogy rossz a kávéjuk, az üzemeltetőjük, de tény hogy kellemetlen, és egy ilyen rossz élmény hasonlatos hatással van mint anno az Ih-ban lévő sport ellátásra. Lásd: hiánypótló volt a városban, és borzasztóan vártuk a megnyitást, hogy majd nem kell szentesre járni sportolni, de a megnyitóból politikai haccacárét csináltak és kb 10 azonnali potenciális ügyfelet zártak ki, akik továbbra is szentesre viszik azóta is a pénzüket havi rendszerességgel, ez az ottani üzemeltetőnek havi 100 bevételt jelent...
    A marketing, egy jó ötlet bevezetése nem tud ekkora bakit elviselni, ezt a város vezetésének tudnia kellene, én az üzemeltető helyében kártérítést kérnék....”
  • 15. SBetti 2011. március 06. 17:12
    „Mi az? Már be is ZÁRT? :O)
    Délután elmentünk a párommal egyet kávézni a város új kávézójában... (+ kicsit szétnézni...)
    Zárva volt az egész épület, se a kiállítóterem, se a kávézó nem volt látogatható.
    Rajtunk kívül még egy idősebb csongrádi házaspár tett egy próbát (szintén kíváncsiságból) és kb fél órát beszélgettünk a Magyar Király előtt, de nem jutottunk kávéhoz. (Nem mintha akkora szükségünk lett volna rá, csak megnéztük volna, hogy mi látszódik a több tíz millió (100 M Ft feletti) beruházásból. ) Elméletileg reggel 7 -től este 9-ig van a nyitva tartás, tehát abba bőven belefértünk volna. Lehet, hogy a nagy igény miatt már el is fogyott a kávéjuk?”
  • 14. Norbi56 2011. március 06. 16:56
    „13. Hidegen 2011.03.06. 15:59
    Kedves Hidegen!
    Talán úgy, hogy az én preferencia rendszeremben előrébb áll a Bartók a Sláger rádiónál, így az autóban én azt hallgatom( nem elítélve és lenézve azokat akik a Slágert hallgatják.)
    Ezzel csak azt szeretném szemléltetni, hogy mivel a pénz és az idő a két szűkös jószág, minden embernek illetve minden közösségnek preferencia rendszert kell kialakítani, felállítani. Ha a döntéshozók többsége fontosabbnak ítéli egy képzőművészetei kiállítás, vagy tábor , netalántán költőtalálkozó finanszírozását a, - hogy helyi példánál maradjak- Körös-torki (lerészegedős ) Napoknál akkor azt finanszírozzák, ha az utóbbi a fontosabb a döntéshozóknak akkor azt .
    Persze előfordul időnként, hogy a preferenciájuk sorrendjében egyre csökkenő mértékben adnak pénz, támogatást bizonyos kulturális eseményekhez.
    Ez bennem is pontosan így zajlik, a belső értékrendem alapján döntök. S mivel rájöttem, hogy a gondolataimat le tudom írni, rajzolni, festeni és arra kíváncsi érdeklődők igényt tartanak, már nem is olyan problémás a dolog. Továbbá a racionalitás nem zárja ki az érzéseket csak legfeljebb kordában tartja őket. Nem is ezek között van antagonisztikus ellentét, hanem a pénz és idő illetve az önmegvalósítás, önálló gondolatkifejezés lehetősége között. Egészen odáig, hogy egzisztenciális okokból le meri e írni az ember amit gondol, és azt közzé meri-e tenni.
    Elnézést a hosszúra nyújtott válaszért. NOI”
  • 13. Hidegen 2011. március 06. 15:59
    „11. Norbi56 2011.03.04. 20:32

    Szépés elgondolkodtató szavak, mondatok kedves István. Azért arra kíváncsi lennék hogyan tudja belül összeegyeztetni a művész a közgazdásszal a napi gazdaság realitásait, és a kultúra támogatását. :)”
  • 12. keletaru 2011. március 06. 09:21
    „Balotelli :-( Majd megveszik ezt is a polgárőrök ......... értünk miattunk , nekünk !! Üdv Kuci”
  • 11. Norbi56 2011. március 04. 20:32
    „Azt hiszem ez egy alkalmas hely arra, hogy a Kultúra Napján elmondott ünnepi beszédem ide citáljam és itt minél többen olvashassák is, ha már nem tudtak ott lenni...a mai ünnepen is aktuális az akkori mondandóm...

    Tisztelt megjelent vendégek!
    Polgármester Úr!
    Hölgyeim és uraim!
    Kedves barátaim!

    Immár több mint két évtizede ünnepeljük e napon a Magyar Kultúra Napját a magyar kultúra ünnepeként. Ilyenkor mindig előbújik belőlem az ördög s megkérdezném ünnepeljük e valójában, hiszen bár most egy különleges alkalom kapcsán gyűltünk össze (mondhatom azt, hogy szép számmal, de vajon elegen-e ?)
    Azt jelenlévők bizonyára tudják, hogy azért ma január 22-én van a Magyar Kultúra Napja , mert 1823 - ban Kölcsey Ferenc a Himnuszt (a kézirat szerint) e napon fejezte be . Ennek emlékére 1989-től,január 22-én ünnepséget rendezünk a Magyar kultúra tiszteletére.
    Megjegyzem mi sem jellemzőbb, - akár ha ma lenne - mint ahogy a feljegyzésekből tudhatjuk, csak hat évvel később jelent meg nyomtatásban az Aurorában, hogy aztán azóta minden magyar, mindannyiunk fájdalmasan szép nemzeti énekévé váljon Erkel Ferenc zenéjével.
    S azon kívül, hogy intézményes körülmények között megemlékezünk e napon mindazokról akik a nemzeti kultúránk alapjait lerakták és ezekre az alapokra meglehetősen szép épületet is emeltek, vajon elegen élvezik e ezt a kultúrát, és napjainkban a jelenlegi társadalmi, gazdasági, politikai környezetben megvannak e a kultúra befogadásának , élvezetének feltételei ?
    Reméljük lesz kellően erős kulturális kormányzás és lesz igény arra, amit mi kultúrának nevezünk, és az itt általam is használt értelemben kultúrának tekintünk ! Azt még nem tudjuk, hogy van-e, lesz-e a kultúrának jól használható, kidolgozott és működő finanszírozási módja , amely talán évtizedekre is meghatározza, meghatározhatja a Magyar kultúra jövőjét.
    Sajnos még napjainkban is csak a leépítés, bezárás, megszüntetés van napirenden. A kultúra finanszírozására rendelt önkormányzatok elszegényedtek, eladósodtak és ez az a terület, ahonnan a legkisebb ellenállással tudnak / lehet forrásokat kivonni.
    Jelen van és uralkodik a társadalmi méretű pazarlás és a kereskedelem elvűség, és ez sem hat segítően, támogatóan a kulturális életre, a kulturális életben.
    Kevés az igazi mecénás, s Őket nagyon meg kell becsülni, kevesen keresik a valóban értékeset, nagy az igény a talmi iránt . Önök valószínűleg tudják milyen kevesen olvasnak és mennyien járnak színházba , hangversenyre, kiállításokra, mennyien értik és mennyien művelik ezeket a dolgokat ? Adottak-e a kultúra ápolásának tömegméretű feltételi ma Magyarországon és a nagyvilágban? S adottak e itt városunkban Csongrádon ?
    Egyáltalán mit tekintünk kultúrának ?
    Az emberi társadalom több ezer éves működését tekintjük kultúrának, amely a hagyományokon, társadalmi szokások, törvények elismerésén alapul, és ezek alkalmazásával fejlődik , változik.
    Különböző szintjei vannak. Az együttélés kultúrájától, amelybe beletartozik a közlekedési kultúrájától az étkezés kultúráján keresztül, a politikai kultúráig szinte minden, minden emberi tevékenység. Vagy másként fogalmazva:
    Minden emberi tevékenységnek megvan a kulturált formája ,, a kultúrája" !
    De amikor a Magyar Kultúra Napjáról beszélünk és ünnepeljük akkor általában a ,,magas kultúrára" gondolunk, amit a művészek közvetítenek. S rögtön kérdezhetnénk: ki is a művész és mi a ,,magas kultúra"?
    A ,,magas kultúra" közvetítője egy különös ember a művész.
    A minap találkoztam valahol Oscar Wilde megfogalmazásával, amely szerint a művész nem úgy látja és ábrázolja a dolgokat ahogy vannak, mert ha úgy látná nem volna művész . A művész nem másolja amit lát, hanem önmagát helyezi a látottak közé és ezt adja vissza, igyekszik visszaadni.
    A művészi látásmód és ábrázolásmód eltér az általánostól, belső, egyéni , más !
    Tehát amikor kultúráról beszélünk akkor erre, a művészek által interpretált ,,magas kultúrára" gondolunk, és vele a világot másként látó emberre, akik ezt a ,,másként látást" teszik elérhető, és megérthetővé a kultúrát csak fogyasztó (élvező, gyönyörűségre vagy megértésre vágyó) ember számára.
    Visszatérve ünnepségünk szorosabban vett tárgyára:
    A magyar kultúra az emberiség egyetemes kultúrájának nem jelentéktelen része. Ezeréves hagyományokat ápolunk és több mint fél évszázada, hogy Mátyás udvara a reneszance Európa kulturális központja volt. Azután a XVIII. század végi kulturális robbanás a magyar alkotókat , és mecénásaikat ismét Európa kulturális főáramba emelte. Az Eszterházyak, a Széchenyiek és a többi dúsgazdag magyar mágnás nem volt szűkmarkú e téren , sőt maguk is jelentős kulturális értékeket hoztak létre.(Tudományos Akadémia, Nemzeti Múzeum, Széchenyi Könyvtár, Keszthelyi Georgikon, stb., stb,... )
    A reformkor a magyar kulturális élet egyik legvirágzóbb korszakának kezdete volt.
    Kezdhetnénk Liszt Ferenccel( akinek idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját, ez az év egész Európában Liszt év, Liszt Ferenc éve) és mondjuk önkényesen lezárhatnánk a XIX. századot Munkácsi Mihállyal.
    Majd a XX. Század amelyben Bartók , Kodály , Solti György , vagy Kocsis Zoltán alkottak/alkotnak . Gondoljanak Márai Sándorra, az irodalmi Nobel díjas Kertész Imrére, vagy Csontváry Kosztka Tivadarra , Zsigmond Vilmosra, vagy Jancsó Miklósra. Szörényi Leventére, Koncz Zsuzsára vagy éppen a nemrég elhunyt Cseh Tamásra.... S sorolhatnám szinte végtelenül a világhíressé vált magyarokat, akik a Magyar kultúra meghatározói, de jó néhányan a világ kultúrájában is jentősnek mondhatóak, elismertek.
    Gondolhatnak az Önök, a mi környezetünkben alkotókra, Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Bélára, Aranyi Sándorra , Dudás Sándorra vagy Góg Jánosra, és az irodalmi kör tagjaira, zenészekre, előadóművészekre és a többiekre mindazokra akik szűkebb és tágabb környezetükben művészeti alkotásokat hoznak létre vagy a ,,magas kultúra" igényeinek megfelelően tolmácsolják a művészeti alkotásokat, az alkotás gyönyörűségét, a kultúra hordozó elemeit.
    Nagyon fontos azoknak a pedagógusoknak a szerepe akik megtanítják a gyerekeinket a művészetek a kultúra élvezetére és hagyják őket élvezni azt, hagyják elmélyedni a gyerekeket egy-egy területen. Esetleg megpróbálják valamilyen módon vezetni is őket a kultúra megismerésének nem könnyen áttekinthető útjain.
    (Mint minden területen itt sem elhanyagolható azok köre és felelőssége , akik önmaguk sem fogyasztói és nem is közvetítői a kultúrának. Persze Ők most sincsenek itt.)
    Be kell látnunk azt is, hogy aki otthon nem kapja meg a kultúra szeretetének alapjait azt később már semmilyen iskola nem veheti rá annak befogadására. Ott azoknál, már nem kel ki mag, nem sarjad kultúrnövény, mert alkalmatlan a talaj. Ott csak a gaz és a gyom veti meg a gyökerét.
    Éppen ezért nekünk gyermekeinket nevelő szülőknek még nagyobb a felelősségünk e téren mint az iskolának, és mint a pedagógusoknak felróható felelősség nagysága volna .
    Nem kerülhetem meg, hogy szóljak azokról a gondokról illetve arról a történelmi, szűkebb és tágabb társadalmi környezetről amely körül vesz bennünket és sajnos nem mindig a kulturális igény erősödésének és terjedésének elősegítői.
    Szólni kell az Európai Unióhoz való csatlakozásunkról amely pillanatnyilag inkább egy Bábel tornyához hasonlít, - bár most éppen mi, Magyarország töltjük be a soros elnöki tisztet és az elmúlt évben Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa - mégis azt gondolom mi is úgy tartozunk Európai Unióhoz mint egy döcögősen működő és jövőjében is megkérdőjelezhető halmazhoz , amely nem tudja vagy nem akarja biztosítani a feltételeket a nemzeti sajátosságainkat hordozó kulturális kibontakozáshoz, a nagyok megpróbálják elnyomni a kicsiket, és az olcsó és alacsony művészi értékű tömegkultúra igyekszik kiszorítani az értékeket.
    Még az EU vezetőinek is csak ködös víziói vannak a jövőről és sokan a szkeptikusok már az összeomlását jósolják, egy-két évtizedben maximálják a fenntarthatóságát...ebben a formában.
    Sajnos a kultúra támogatása szempontjából nincs használható elképzelése és programja az uniónak , s sajnálatos de jelenleg forrásai sincsenek, illetve nagyon szűkösek. A mammon istene megfertőzet a világot !
    Aztán szólnunk kell ennek kapcsán a globalizációról ami ugyan lehetőség más népek, tájak kultúrájának megismerésére de olyan kultúra ellenes folyamatokat is magával sodor és közvetít amelyeket jobb lenne nem megismerni és nem magunkévá tenni.
    Talán nem ünneprontás elmondani, hogy a republikánus eszme és a demokrácia hordozóköveként definiált USA fogyasztói kultúrája nem vagy csak nagyon kis mértékben hordoz olyan elemeket, értékeket amelyeket feltétlenül át kellene vennünk.
    Az is talán leginkább a pozitív életszemlélet, mint az igazán magas kultúrának nevezett értékhalmaz. Egyrészről ugyan ipari méretekben fogyasztja az emberiség többi forrása mellett a kultúrát (is), de a létrehozásában nem veszi ki olyan mértékben a részét mint amennyit a világ gazdagságából, forrásaiból koncentrál, inkább csak megveszi, mint elősegíti a létrejöttét.
    A végbemenő technológiai forradalom a média bum sem a (magas)kultúra, hanem zömében olcsó, igénytelen populáris szórakozás hordozója. (Gondoljunk csak , a showk különféle meglehetősen trágár, és olcsó poénokat harsogó műsoraira )
    Vagy arra hogy a világháló, az (Internet ) sem minden esetben értékes és valóságos kultúra közvetítő közeg.
    Sőt olyan dolgokhoz is szabadon hozzáférést biztosít amelyeket talán jobb lenne valamiféle korlátok között tartani . Ott is a primitív erőszakot és vulgarizmust harsogó oldalak, a kivonatok és zanzák, ellenőrizhetetlen forrásból származó közlések, a lopott szellemi termékek és értékek a leglátogatottabbak.
    Arra szeretném felhívni a figyelmet mennyire hiányzik a médiákból, az értékes zene, a színház, a szépirodalom, nem beszélve a képzőművészet megismertetésének szándékáról.
    A sokat és sokak által vitatott médiatörvénynek és médiai igazgatási, ellenőrzési koncepciónak és rendszernek talán az egyik leg elvitathatatlanabb passzusa az, amely ezt (a kultúra védelmét) hivatott elősegíteni, amelynek létjogosultságát nem kérdőjelezheti meg senki aki aggódik a nemzeti és az egyetemes ,,magas kultúráért".
    S lám ,az anyaországon kívüliek, a Trianon okán elszakítottak, tágabb környezetünk, a Kárpát-medence az abban élő magyarok valamennyien hordozó alanyai a magyar kultúránknak , többségükben sokszor még szorgalmasabb hordozói a nemzeti jellegnek és értékeknek a mint sok határokon belüli honfitársunk.
    A már említett Márai Kassán született, vagy az erdélyiek, Nyírő, Kós Károly, Orbán Balázs, vagy Wass Albert és a nagy mesélő Méhes György, vagy Bánffy Miklós és sorolhatnám, a költőket, a képzőművészeket, a kortársakat akik jelentős tartalékot képeznek számunkra, s ezzel élnünk kell, élnünk kell vele, fel kell használjuk a megmaradásunk, erősödésünk, a magyar kultúra magőrzése és megerősítése érdekében.
    Itt kell felemelnem a szavam a magyar nyelv szépségeinek sokszínűségének, választékosságának megőrzése érdekében. A magyar nyelv a legmeghatározóbb ,, Hungarikum ".
    Pálinkát lehet főzni bárhol a világon, kolbászt is lehet tölteni, de a magyar nyelvet ápolni csak itt lehet! Ha a nyelv, az anyanyelvünk elvész, megkopik, a haza is elvész , elveszítjük a magyarságunkat !
    Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy van felelősségünk a testvérvárosi, testvéri, rokoni és baráti kapcsolatokon keresztül abban, hogy a kortársakkal ápoljuk a kapcsolatokat és jutassuk el hozzájuk az anyaországban élők, a mi felhalmozott és most, a korunkban keletkező kulturális javainkat , illetve ismerjük és ismertessük meg az általuk létrehozottakat a jelenlegi határainkon belül is.
    Azt sem kerülhetem meg, hogy legszűkebb környezetünkről ejtsek néhány szót.
    Sajnos nem egyszer tapasztalom, - és itt visszatérek az egyik kezdő gondolatomhoz-, hogy szinte mindig ugyanaz a közönség. Alig - alig van változás, legyen szó jótékonyági koncertről, kiállítás megnyitóról vagy irodalmi estről, esetleg színházról.
    Az alapfeltételek adottak, Lassan elkészül a kultúra csongrádi palotája a Magyar Király,.. a művelődés központja,... van jól működő könyvtárunk.
    Vannak egyéb, jól vagy kevésbé jól sikerült kulturális beruházásaink, intézményein. Vannak elhivatott emberek akik hivatásszerűen, vagy önkéntesen igyekeznek közvetíteni azt amit kultúrának nevezünk.
    De a gazdaságilag, erkölcseiben és kultúrájukban megcsonkított embereknek sokszor még az sem kell ami ingyen van, azt sem igénylik, nincs igényük, a felé sem fordul kellő érdeklődés.
    Pedig ha másra nem, például egy ilyen eseményre sokkal nagyobb számban kellene eljönni a város és a környék értelmiségét adni hivatott rétegeknek, és az ő gyermekeiknek, de általában a város és a környék érdeklődő lakosainak , az embereknek is.
    Sajnálatos, (de azt kell, hogy mondjam,) hogy az elmúlt századok , de legfőként az elmúlt évtizedek messzire löktek bennünket, az itt élőket a kulturális forrásoktól, perifériára kerültünk, periférián élünk.
    Ami igazán értékes az messze van és drága, még ebben az összeszűkült világban is. S e miatt a fiatalok elégedetlenek és elmennek, máshol keresik az anyagi, családi és kulturális boldogulásukat, a kiteljesedésüket. Ez bennünket még inkább hátrányos helyzetbe hoz, elszegényít, anyagi, és kulturális értelembe is jövőtlenné tesz!
    Persze mondhatnák, hogy korlátozottak a lehetőségek, hogy nincs elég választék, hogy nincs elegendő friss olvasnivaló könyvtárainkban és nincs pénz , ez ugyan részben igaz , de csak részben az.
    Mert van a városnak nem kis büszkeségre okot adó irodalmi lapja a Föveny, van énekkara, van fúvós zenekara, vannak művészeti iskolái, van színjátszó köre, van Alföld néptánc együttese, és évente megjelenő irodalmi antológiája az Alföldi Paletta, amelyek lehetőséget kínálnak a szárnypróbálgatóknak és a már hosszabb ideje publikálóknak is.
    Van művésztelepe, és van Plein Air tábora, időnként fantasztikus alkotókkal és fantasztikus alkotásokkal.
    Talán ezekből sokkal többet profitálhatna a város, a városunk mint amennyit most kivesz belőle. Persze ebbe is invesztálni kellene ( talán még többet ) és akkor többet is kapna vissza.
    Zárásként, összefoglalásként mit is mondhatnék Önöknek?
    Tenni, cselekedni magunknak kell, felülkerekedve az érdektelenség , az igénytelenség és fásultság láttán.
    Nem szabad elcsüggedni , igényesen tenni kell, tenni nap mint nap azért, hogy azokat akiket érdekel és akiket lehet magunkkal tudjuk ragadni a kultúra művelésének, megszerzésének és élvezetének fáradságos de gyönyörködtető útján, hogy majd egyszer - ne fáradságos - csak gyönyörködtető legyen a számukra.
    Ahogy Albert Schweitzer írta:
    ,, Ahhoz, hogy visszatérhessünk az igazi kultúra eszményeit magában foglaló élethez, új gondolkodásmódra van szükség, és amikor gondolkodni kezdünk az erkölcsről és a világmindenséghez fűződő szellemi kapcsolatainkról, már ezzel egymagában is ráléptünk a kultúrálatlanságból a kultúra felé vezető útra. ,,

    2011. január 22.

    Hölgyeim és Uraim, Polgármester Úr!
    Köszönöm megtisztelő figyelmüket !”
  • 10. daffy 2011. március 04. 20:00
    „electric made by:Marossy vill. :)))”
  • 9. hank 2011. március 04. 19:52
    „Nika23: még az IH-ból való 1000 éves székek. :-)

    Balotelli és Öszintenő olvasókkal egyetértek: a művelődési házak (vidéken jó eséllyel) csak veszteséget termelnek, nehéz egy szegény városban gazdaságosan üzemeltetni, mert az emberek nem engedhetik meg maguknak a kávéházakat (bár tudom, hogy az csak egy dolog ami ott van).
    Egyébként a környéken legalább 3 kávézó van: Füsti, Erzsébet, Bohém. Ebből mindháromnak van külső hangulatos része. Nem tudom, hogy egy negyedik kávézó (mely csak belső térrel rendelkezik), hogyan fog megélni gazdaságosan.
    Kicsit pesszimista vagyok e téren.

    Hank”
  • 8. Néma 2011. március 04. 19:26
    „A művelődési házak Magyarországon csak támogatással tudnak működni.Természetesen az nem mindegy,hogy mekkorával és van-e saját bevétele.A kávézó ha jól működik némi bevételt tud produkálni.Az előtér kihasználásának nagyon kevés lehetősége van.A kiállítási tér nagyon igényesen lett kialakítva.Most már a név hiányzik: MAGYAR KIRÁLY!!!”
  • 7. Öszintenő 2011. március 04. 18:53
    „Sajnos, nagyon kevés ember teheti meg manapság, hogy csak beüljön kávézgatni, rendezvényekre járni!Örülnek annak,ha a hűtőbe tudnak tenni valamit!Nem igényük nincs az emberek nagy részének,hanem pénzük!Egyértelműen veszteséges lesz sajnos:(
    Mint szinte minden más....”
  • 6. deszka 2011. március 04. 17:34
    „Balotelli:Te nagyon okos vagy!”
  • 5. Nika23 2011. március 04. 17:13
    „A székek nem változtak:)”
  • 4. Balotelli 2011. március 04. 16:42
    „Azért mert 2 perc után már csak a veszteséget fogja termelni gazdájának!”
  • 3. Erzsi51 2011. március 04. 16:06
    „GRATULÁLUNK.
    Csak aszt nem értem,ugyan miért csak -két percig ,kellene örülmi???”
  • 2. Néma 2011. március 04. 12:00
    „GRATULÁLOK!Végre sok év után a díszterme felújítása után a földszint is megszépült.Most már csak be kell lakni és élettel megtölteni.MAGYAR KIRÁLY a név kötelez!!!!!”
  • 1. timoboll2 2011. március 04. 10:50
    „Nem maradt hát más hátra: örüljünk neki. Két percig.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiss váltja Bedőt

Csongrád - Ismeretes, hogy Bedő Tamás lemondott önkormányzati mandátumáról. Csongrád volt… Tovább olvasom