Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Kidőlt a zsidótemető kerítése

Kidőlt a csongrádi izraelita temető kőkerítése. A kétszáz éves sírkertet nem gondozza senki, a köveket benőtte a gaz. A zsidó hitközségeknek nincs pénze az állagmegóvásra, mint ahogy az önkormányzatnak sem. A temetőben 19 éve nem temettek, de kulcsának őrzője, Grünwald Sándor azt szeretné, hogy ő itt, szülei közelében leljen végső nyughelyre.
Grünwald Sándor úgy érzi, egyedül kevés ahhoz, hogy rendben tartsa a kétszáz éves temetőt. Fotó: Bíró Dániel
Körülbelül öt méter hosszan kidőlt a csongrádi izraelita temető téglakerítése. Rongálásról nincs szó – feltehetően az elöregedett falszerkezet nem bírta tovább az időjárás viszontagságait. Habár nem említik a város nevezetességei között, az alsóváros határán álló sírkert megérdemelné, hiszen több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Az első zsidó család 1790 táján telepedett le Csongrádon, akkoriban jelölték ki maguknak ezt a temetkezési helyet. A legkorábbi sírkő 1806-ból való.

Utoljára 1988-ban temettek a csongrádi sírkertbe, azóta csak az elhunytak hozzátartozói keresték fel alkalomadtán a temetőt. A temető – 1800 hasonló ingatlan mellett – a Mazsihisz kezelésében áll, de fenntartására, a sírok gondozására nem tud elegendő pénzt fordítani a szervezet. Jó ideje már nincs csősze a sírkertnek. Az elhanyagoltság szembetűnő: a kidőlt kerítésrész fölött, az alvógát tetején is ingatag a fal, és bármikor rádőlhet a sírkövekre, amiket lassan ellep a gaz.

Védtelenül

Január óta tudjuk: a csongrádi képviselő-testület nem kívánja helyi védettség alá helyezni a város épített örökségét. Ennél sokkal érdekesebb viszont, hogy a végül el nem fogadott előterjesztésben felsorolt 34 műemléki védelemre, és 110 helyi védelemre javasolt építmény között nem szerepel a kétszáz éves izraelita sírkert, amely nem csupán az oda temetettek, hanem a haláltáborokban elpusztult 233 csongrádi zsidó emlékét is őrzi.

– Rendet kell csinálni, de ehhez egymagam nagyon kevés vagyok – mondta a temető kulcsának őrzője, Grünwald Sándor, aki lapunktól értesült a sajnálatos esetről. Csongrád közismert órásmestere azóta ügyel a temetőre, hogy az egykori ravatalozó melletti lakásból elköltöztek az utoljára felfogadott gondnokok. Őt is fel akarta kérni erre a feladtra a hitközségek képviselője, de munkája mellett ezt nem vállalhatta. – Az lenne a jó, ha a temető mindig nyitva lenne, de ez egész embert kíván, és persze nem kevés pénzt – tette hozzá Grünwald Sándor. A férfi, aki ide temetett szülei miatt kötődik a temetőhöz, elmondta, szeretné, ha ő maga is itt lelne végső nyughelyre, ehhez azonban az kell, hogy a következő nemzedékek számára megőrizzék ezt a ma már műemlékké váló sírkertet.

A csongrádi zsidó közösség a második világháború óta tartó folyamatos zsugorodása miatt az elmúlt években többször is felmerült, hogy az önkormányzat fenntartása alá kerüljön a temető, de az egyeztetések eddig nem vezettek eredményre. Lapunk ebben a kérdésben Bedő Tamás polgármestert is megkereste, aki azt válaszolta: a város nem zárkózik el ettől a megoldástól, hiszen nem csak a hitközségek, hanem csongrádi magánszemélyek is kezdeményeztek ilyesmit. Ígérni pedig csak annyit tudott, hogy a károk felmérése után, még idén helyreállítják a kidőlt kerítést.

Kíváncsiak voltunk a terület kezelőjének mondanivalójára is, de Tamás Péter, a zsidó hitközségek vidéki temetőinek gondnoka nem kívánt nyilatkozni a szerepvállalásukkal kapcsolatban, de azt elmondta, hétfőn felveszi a kapcsolatot a csongrádi városvezetéssel.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több százan lubickolnak Csongrádon

Elcsendesült a vita a csongrádi fürdő körül, miután nem zárták be télire a medencéket. A jó idő… Tovább olvasom